Budapest, 1987. (25. évfolyam)
3. szám március - Kelecsényi Gábor: A pesti Emichek
KOZUTI GEPELLÁTÓ VÁLLALAT A cég leggazdagabb esztendeje Száz méternél magasabb acélszerkezetű híradástechnikai tornyok és gyárkémények; száz méternél nagyobb vagy kisebb acél hídszerkezetek; egyedi útépítőgép-gyártás; útépítő gépekhez alkatrészgyártás és alkatrészkereskedelem; gépjavítás; nyugati világcégek márkaszervize; telefonfülke-gyártás — ezek a Közúti Gépellátó Vállalat főbb profiljai. Ezek mellett az évi negyvenmillió árbevételt jelentő táblagyártást azért kell megemlíteni, mert egyrészt jelzi, hogy a vállalat jelentéktelennek tűnő — azaz, kis pénzt hozó — megrendeléseket sem utasít vissza, másrészt ezekkel a táblákkal főváros-, sőt, országszerte találkozhatunk a közutak mentén vagy az út fölött feszülő diadalkapuként. Legutóbb a Szabadság híd budai hídfőjénél hirdette, hogy: Kivitelező a Közúti Gépellátó Vállalat. Mert a KÖZGÉP — ez a felirat látható a vállalat emblémáján — ott volt, ott van és ott lesz a fővárosi Duna-hidak felújításánál. Gazdasági eredménye révén a tavalyi esztendő nevezetes a vállalat történetében. Árbevételük először haladta meg a (számukra) bűvös kétmilliárdot: 2,1 milliárd forintot könyvelhettek el, s 180 milliós nyereséggel dicsekedhetnek. De nem dicsekednek. S jóllehet, Pencz Ferenc gazdasági igazgató nem szenvtelen „pénzember", ódzkodik a nagy szavaktól, az olyan megfogalmazásoktól, hogy ez a vállalat történetének eddigi legjobb éve, még akkor is, ha tény. A jól prosperáló cégnek ismét esélye van arra, hogy megkapja a Kiváló Vállalat címet, ám ezzel sem kérkednek a 21 tagú vállalati tanácsban. De hagyjuk a nagy szavakat, a jóslást — a pénz beszél. Hogyan, miből jött össze a tekintélyes, 2,1 milliárdos summa? Valójában nagyság szerint kellene sorolni a tételeket, mondja a gazdasági igazgató, de mivel a vállalat a Közlekedési Minisztériumnál a kivitelezői építőipari ágazatba van sorolva, az illem úgy kívánja, hogy a fő tevékenységet, az építésszerelést kell először említeni, bár a nagyságrendet tekintve ez képviseli a legkisebb volument, az elmúlt esztendőben például „csak" százmillió forintot tett ki. Az ipari tevékenység értéke viszont egymilliárdot. Ennek csaknem a fele gépjavításból, mégpedig a svéd Volvo rakodógépek és a francia Poclain kotrógépek, valamint a szocialista országokból (Csehszlovákiából, NDK-ból) származó kotrógépek javításából adódott. Egyébként a nyugati márkájú kotrógépeket kizárólag a KÖZGÉP javítja, a szocalista országokból származó masináknak pedig a nagyobb hányadát sorozatjavítással Egerben, illetve Cegléden, a vállalat gyáregységében. A rakodógépek javításában már akad hazai versenytársuk, még a Volvo-gyártmányoknál is, aminek, persze, határt szab az importalkatrészek beszerzésének nehézkessége, s ez természetesen a KÖZGÉP lehetőségeit is korlátozza. A vállalat ipari tevékenységében nagyságrendben ezután a tőkés export következik, ami rakodó- és tömörítőgépek részegységeinek szállítását jelenti, tavaly ebből 170 millió forintos árbevétel származott. A szocialista exportot mintegy 130 milliós értékű alkatrészgyártás teszi ki. Az egymilliárdhoz még hiányzó összeget az építésszerelés kiszolgálásához szükséges alkatrészgyártás adja; többek között híradástechnikai tornyok, egyéb középnehéz vasszerkezetek, táblagyártás. Emellett készítenek egyedi útépítő és útfenntartó gépeket, tudniillik „zsugorodott" a piac, nincs megrendelés ezek sorozatgyártására. Egy esztendei „kihagyás" után viszont ismét volt megrendelésük speciális, több művelet végzésére alkalmas erdőgazdasági gépekre, s mivel ez a piac tartósnak ígérgezik (jó partnerük a Nyugat-magyarországi Fagazdaság), foglalkoznak a gépcsalád fejlesztésével is. A másik milliárdot a vállalat kereskedelmi tevékenysége hozta: a gépforgalmazás és az alkatrészellátás. Igen jelentős piaci munka eredménye a tavalyi gépforgalmazás, hiszen a szó szoros értelmében házalniuk kellett a vevőknél, a szóba jöhető vevőjelölteknél, s messzemenően alkalmazkodtak azok igényeihez, megszabott szállítási határidőihez. A vállalat kereskedelmi tevékenysége tehát az ismert gazdasági nehézségek ellenére is jelentősen fejlődött. Ám ezt többéves előkészítő munka előzte meg, aminek része volt profilváltás és profilbővítés is. Az útépítő gépek 42