Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Bessenyei József: „Jött, látott, megvett ím, téged a hetyke törökség”

n>íc C0 im ßegcr m efcitergangcriifí. M- D, XLL Német nyelvű újság címlapja Buda és Pest 1541. évi elfoglalásáról vejét. A mostani követ feladata csupán annyi, hogy híreket szerezzen Izabella özvegy királynéról és fiáról, János Zsigmondról. A követet azzal bocsátották útjára, hogy mondja meg urának, ne aggódjék leánya és unokája miatt, mert a szultán biztos helyre szállíttatta őket. Magyarország és Buda sorsa iránt a szomszédos országok közvéleménye mutatta a legnagyobb érdeklődést, azoké az országoké, amelyek az oszmán hatalom újabb európai térnyerése folytán maguk is veszélyeztetetté váltak. Mindenekelőtt a Német Birodalom országait érintette érzékenyen Buda elvesztése, hiszen a hódító törökök egyszer már eljutottak Bécs alá, és felprédálták Ausztria keleti részét. A szultáni sereg ekkor került először a Német Birodalom közelébe, s megmutatta roppant, félelmet keltő erejét. A Német Birodalom érdeklődésének a földrajzi közelségen kívül voltak más okai is. A német közvélemény figyelemmel kísérte azoknak a német polgároknak a sorsát, akiket Szapolyai János 1529-ben kitelepített Budáról a birodalomba — s azokét a katonákét is, akik Roggendorff seregében harcoltak, tekintve, hogy a Német Birodalomban toborzott zsoldosok voltak. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a törökök más vallásuk, eltérő szokásaik és erkölcseik miatt egzotikumnak, különlegességnek számítottak a keresztény európaiak szemében, akiket a török-magyar háborúról szóló híradások egy titokzatos, érdekes világba vezettek el. A német közvélemény érdeklődését Roggendorff táborából írott levelek, korabeli nyomtatott újságok és röpiratok bizonyítják. (Ne mai újságra gondoljunk, kisebb terjedelmű, általában egyetlen eseményről tudósító nyomtatványok ezek. A röpiratot pedig a mai vezércikkhez hasonlíthatnánk: egy-egy közérdekű eseményt, kérdést elemzett, kommentált.) Több német újságlap foglalkozik Roggendorff vállalkozásának történetével Buda ostromának megkezdésétől seregének pusztulásáig. Közülük kettőt emelünk ki: Igaz híradás arról, mi történt Magyarországon a német és a török hadinép között 1541-ben... és a Hiteles tudósítás, mi történt a budai táborban... kezdetűt. Részletes leírást tartalmaznak az eseményekről, az utóbbi még a győztesek kezébe került hadizsákmányt is felsorolja. Az Igaz híradás, amikor a török zsarnok Magyarországra jött című újságlap szerzőjének nevét is ismerjük: Florian Rabucher, vöröskői (ma: Cerveny Kamen, Csehszlovákia) születésű zsoldos. Úgy tudja, hogy Szulejmán Pozsonyt és Bécset is el akarja foglalni, ,,ezért aztán Ausztriában az urak, polgárok és a köznép soraiban akkora a menekülés, futás, siránkozás, hogy azt le sem lehet írni. " Más forrás is tanúskodik róla, hogy a hír Buda török kézre kerüléséről pánikot keltett Bécsben: a második török ostrom megpróbáltatásaitól rettegő város vezetői levélben fordultak sürgős segítségért az augsburgi tanácshoz. Levelük ma a történeti irodalmat gazdagítja. A Hadba hívás és intő levél kezdetű újságlap 1541. szeptember 29-én jelent meg Torgauban. Ebben János Frigyes szász választófejedelem és a szász hercegek hírül adják a rendeknek, mi történt Buda alatt. Felhívják a népet, készüljön föl a védekezésre, hiszen elképzelhető, hogy ,,az ellenséges sereg Szilézia, Lausitz, sőt Szászország leigázására készül. Házáért, életéért, asszonyáért és gyermekeiért aggódik mindenki." Buda elestével kapcsolatban különféle rémhírek keltek szárnyra. Például Batthyány Ferenc, Vas megye főispánja azt írta Ferdinánd királynak szeptember 8-án, hogy ,,a szultán György barátot lefejeztette, Török Bálintot egy szál ingben, láncra verve vezették körbe Budán, azon a néven nevezve őt, amelyet megérdemelt. A királynét és a budai polgárokat Nándorfehérvár felé küldték, az asszonyokat 61