Budapest, 1986. (24. évfolyam)

9. szám szeptember - PESTI TÜKÖR

turális intézményekben stb. nyilván akad a könyvesek számára egy szöglet. A mérlegkészítés még odébb van, de a hírek szerint más könyvkereskedelmi vállalatok is érdeklődnek a guruló könyvesbolt „technológiája" iránt... (oszlay) Budapest-napok Szófiában A bolgár főváros párt- és állami vezetésével fennálló baráti együttműködésünk keretében 1983-ban fővárosunkban szófiai napok voltak. A rendezvénysorozat egyik maradandó emléke az új Dimitrov-szobor, melyet Szófia ajándékozott Budapestnek. A két főváros — a két nép — kapcsolatának mindenkor aktualitást ad az is, hogy Budapesten és körzetében több mint száz éve jelentős bolgár kolónia él. Az idén a magyar főváros „látogat" Szófiába: szeptember 25-28. között kerül sor a Budapest-napok rendezvénysorozatra. A magyar főváros képviseletében utazó politikai delegációt Grósz Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára vezeti, tagja Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. A szófiai Budapest-napok tervezett programjáról Bródy Péter, a Budapesti Pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője elmondotta, hogy fővárosunk mai életének bemutatása áll a középpontban. Hogyan élünk, dolgozunk, milyen eredményeink vannak? — ezt villantják fel színesen, sokoldalúan a politikai és kulturális rendezvények, kiállítások. Ezúttal csak egy hosszú víkend időtartamú a „látogatás", ennyi idő is elegendő azonban az ismerkedéshez, hiszen kevés lesz a protokoll, a zártkörű rendezvény, olyan programokat szerveznek, amelyekre az érdeklődők „az utcáról is bejöhetnek". A programok már a hivatalos megnyitót megelőzően, 22-én megkezdődnek. A Corvin magyar áruházat „nyit" a szófiai nagyáruházban. A Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat a bolgár főváros Budapest éttermében gasztronómiai napokat rendez, a Hungarhotels pedig a Vitosa Szállodában csinál propagandát a magyar konyhának és vendéglátásnak. Szófia új sétálóutcáján, a Vitosa bulvár egyik legjobb mozijában magyar filmnapok kezdődnek, melyen — többek között — bemutatják az István, a király című filmet is. A Szófia, a mi fővárosunk című televízióadásban (a budapesti regionális műsorhoz hasonló tematikájú, de országos adás) a Magyar Televízió egyórás összeállításában Budapest nevét viselő vállalatokat, intézményeket, egyesületeket, munkásbrigádokat, termékeket stb. mutat be, persze a kéthárom perces riportokban találkozhatunk a pesti járókelőkkel és a neves személyiségekkel is. A hivatalos megnyitóra 25-én délután kerül sor a Ludmilla Zsivkova Kultúrpalotában, ahol beszédet mond mindkét főváros pártbizottságának első titkára. A megnyitót követően a magyar népzenétől napjaink beat- és rockzenéjéig ível a gálakoncert műsora, amelyen közreműködnek neves bolgár művészek is. E napon nyitják meg a Budapest-kiállítást a város központjában, a pesti tükör Bolgár Hazafias Népfront székházának kétszintes kiállítótermében. A három fejezetre tagolódó bemutatón fővárosunk mindennapi életével és a városfejlesztéssel, a magyarbolgár gazdasági együttműködésben szerepet játszó ipari-kereskedelmi vállalatok tevékenységével, valamint a kortárs képzőművészet alkotásaival ismerkedhetnek meg Szófia polgárai. A nagyobb rendezvények között szerepel még komolyzenei hangverseny a Ludmilla Zsivkova-palota kétezer fős hangversenytermében (a műsoron, kapcsolódva a kettős jubileumhoz, Liszt-művek szerepelnek); az Universiade sportcsarnokban könynyűzenei hangverseny lesz a Neoton együttes részvételével. A szófiai egyetemi városrész színháztermében több, a népköltészetből merített témát feldolgozó táncjátékot mutat be a HVDSZ Bihari János táncegyüttese és a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tánckara, mely egyben szakmai bemutató is lesz a bolgár népi együttesek vezetői, koreográfusai és táncművészei számára. Rendeznek táncházat is, a bolgár szakemberek szeretnék megtanulni a mozgalom „technikáját". A szófiai Budapest-napok záróaktusára 28-án kerül sor: felavatják Kiss István szobrászművész Béke és barátság című alkotását. A díszkút, melynek kőoszlopain galambok jelképezik a békét, Budapest Főváros Tanácsának ajándéka. (o. i.) Az első szépségverseny Budapesten Nagy népünnepély volt 1882. augusztus 20-án a városligeti Nádor-szigeten. A délutánt majálishangulatú vigassággal töltötte a főváros lakosságának apraja-nagyja, s mindenki az esti, a Városligeti-tavon megrendezett látványosságokat, a „velencei éjet", a tűzijátékot, a villanyvilágítású élőképeket várta. S mennyi látványosság! Ökörsütés, póznamászás (a rúd csúcsán bugyellárissal), volt kövérek versenye. Ebben a női győztes teljes fél kilóval felülmúlta a legnehezebb férfit. (Zorn Lujza 142, Schill András 141,5 kilóval lett első.) A Nádor-szigeten zajlott a legérdekesebb verseny, itt döntötték el, kik a legszebbek. Az egész sziget megtelt „szépekkel" és kíváncsiskodókkal. Vagy másfél száz hölgynek sikerült a bíráló bizottság elé „törtetni" önjelöltként. Az első szemlén ötven szép hölgy jutott tovább. Ebből kiválasztani a tíz legszebbet, olyan feladat volt, hogy a főbizottság albizottságot is alakított. A kiválaszottak az eredményhirdetés előtt még egyszer „sorompóba léptek" a zsűri előtt. Aztán egy összbemutató következett. Végül a tíz legelbűvölőbb jelölt közül választották ki — nem kis fáradsággal — a szépségkirálynőt. Viharzó éljenzés fogadta a döntést. Egy 16 éves leánynak, Székely Kornéliának jutott az első díj, egy drága arany karperec, amelyen brilliánsok rózsát formáztak. Rajta a felirat: „A nagy nemzetközi szépségverseny győztese. Budapesten, 1882. augusztus 20-án." Hasonlóan értékes ajándékot kapott a többi kilenc szép hölgy is. Székely Kornélia híressé vált küllemének érzékeltetését legjobb a krónikásra bízni: „A győztes az életben szebb, mint a papíron, de talán a hideg kép is némi megközelítő fogalmat nyújt arról a benyomásról, mely a szépségverseny bíráit arra indította, hogy az első díjat annak, ne másnak adják. Arcát nem annyira a vonások szabályossága, mint a fiatal kellem összhangja tette megvesztegetővé. Szép, fehér arcszín, hamiskás barna szem, kicsi piros száj, gazdag sötétbarna haj". íme, a személyleírás, melyhez valami udvariatlan leíró még azt is hozzáteszi, hogy a száj metszése nem mondható szépnek, az arcvonások nem szabályosak, s a kedves fejecske is nélkülözi az arányosság szabályait. Nem egyeztek tehát a vélemények, egyszerre sokan akadtak, akik szakértőnek tartották magukat a tárgyban, s felülbírálták a szigorú zsűrit. Az említett „udvariatlan leíró" az Illustrierte Zeitung című német képeslap budapesti levelezője volt, ám éppen az ő érdeme, hogy külföldön is hírverést csinált a szépségverseny ötletének. Évek múlva egy londoni színház igazgatója, John Hollingshead, 1885 elején Budapestre küldte megbízottját, hogy egy Adria című látványos operett számára a magyar szépségek közül egyet szerződtessen. A színigazgató hathavi fellépésért igen magas tiszteletdíjat ígért. Megbízottja tanácskozott is az 1883. évi Szt. István-napi ünnepélyen díjat nyert egyik szépséggel, de a kisasszony oly magas összeget kért, hogy az angol úrnak elment tőle a kedve. Nem gondolta, hogy ilyen drága egy magyar szépség... Konrád Imre „Új" pest-budai cégérek ORSZÁGOS NYELVISKOLA SZÉKESFŐVÁROSI KIRENDELTSÉGE TETTAMANTI BÉLA rajza 4