Budapest, 1986. (24. évfolyam)

9. szám szeptember - PESTI TÜKÖR

tárcsázzák a 04-et, ez a hang öt másodper­cenként jelzi, hogy a kapcsolásig várakozni kell. Tehát a téves hívás azonnal kiszűrhető. A készülék jelzi azt is, melyik budapesti tele­fonközponton keresztül érkezik a bejelentés, így a hamis címet bemondó telefonbetyárok egy része is nyakon csíphető. Gondolva a jövőben megépítendő fővárosi telefonközpontokra, a berendezés egyidejű­leg 160 hívás fogadására alkalmas. Az átala­kítással járó építészeti munka és a géppark együttesen mintegy 18 millió forintba került. Az információ tárolása, az adatrögzítés azonban ma is manuális feladat. Számítógép bevonása ezen a területen csak a későbbi ter­vekben szerepel. A tizenhárom budapesti mentőállomással közvetlen telefon- és rádiókapcsolat teszi le­hetővé a gyors kivonulást. A budapesti Men­tőszervezet 135 futómentő gépkocsi-állomá­nyából körülbelül 90 teljesít szolgálatot. A krónikus gépkocsivezetőhiány a közeljövő­ben aligha enyhül. A jelenlegi bérezéssel nem arányosak az igen magas követelmények. Emiatt az itt dolgozókra megfeszített munka vár. A körültekintő szervezésnek és a lelkiis­meretes munkának köszönhetően azonban a prioritást élvező, sürgős esetekben a mentők néhány percen belül a helyszínre érkeznek. Az új irányítóközpont most vizsgázik. Meghibásodása esetén többszörös biztonsági rendszer garantálja továbbműködését. Hagyomány, hogy jeles évfordulóinkat új létesítmények átadásával ünnepeljük. A Markó utcai épület ma még siralmas látványt nyújt. Rekonstrukciója megkezdődött. Jö­vőre már külsejében is bizalmat ébreszt a já­rókelőkben. A századik évforduló tehát nem múlik el esemény nélkül. Akik az új irányító­központ munkájának köszönhetik életben maradásukat, bizonyára megbocsátják a mostani rendhagyó avatást. Lénárt Éva Egészséges gyógyszerhelyzet Az ország gyógyszerfogyasztásából a fő­város 23 százalékban részesül. Ennek ellené­re három és fél évtizedig megoldatlan volt a medicinák raktározása. A Fővárosi Gyógy­szertári Központ mintegy hetven helyen, gyakran pincékben, alkalmi helyiségekben tárolta az értékes anyagot. Mindez sok pénz­be került, és időnként indokolatlan ellátási zavarokat okozott. Most saját erőforrásból, mintegy nyolcezer négyzetméteres területen új központi depó épült. A 350 millió forintos beruházás elkészültével az új raktárban Bu­dapest 80-100 napi ellátásához szükséges gyógyszermennyiséget tudnak tárolni, illetve a patikákba kiszállítani. A tervezettnél kisebb költséggel, három év alatt készült el a raktár, első ütemeként an­nak a nagy beruházásnak, amelynek során a most megépült raktár mellett kisebb gyógy­szergyártó üzemet, illetve alapanyagraktárat hoznak létre. Az üzem a tervek szerint jövőre kezdi meg működését. M. Környezetvédelem a XI. kerületben Örökzöld téma, hogy a környezeti ártal­mak csökkentése, a városkép javítása érde­kében át kell tervezni az egyik legforgalma­sabb budai közlekedési csomópontot. A Mó­ricz Zsigmond körtér rengeteget fejtörést okoz a szakembereknek, hiszen egy teljesen új, korszerű centrum kialakítása rengeteg pénzbe kerül. Természetesen vannak olcsóbb megoldások is, de a tervezők hosszú távon gondolkodnak, s a pályázatok között felte­hetően számos jó, a körülményeket figye­lembe vevő ötlet van. A kerület 33,5 négyzetkilométernyi terüle­téből több mint másfél millió négyzetméter a gondozott parkfelület. A legsűrűbben lakott rész a Gellérthegy-Lágymányos. A beépített­séget mérséklik a lakóházak között a gondo­zott, nagy kiterjedésű ligetek a Gellérthegyen és a Feneketlen-tónál. Kelenföld volt az el­múlt két évtizedben a kerület legdinamiku­sabban fejlődő része. A Fehérvári út és a Du­na közötti sáv — kisebb épületegyüttesektől eltekintve — ipari terület, ahol a vállalatok jelentősen szennyezik a környék levegőjét. A kelenföldi szabadidőpark azonban több mint 9 hektáros területével pihenési és sportolási lehetőségeket kínál a kerület lakosságának. Városrendezési és környezetvédelmi szem­pontból Kelenföld legelhanyagoltabb része a pályaudvar és az Etele tér környéke. Kelenvölgyben túlnyomórészt földszintes, családi házak épültek. A magas talajvíz, a közműellátottság hiánya miatt a lakások nagy része korszerűtlen. A vízelvezetés meg­oldásával beépülhetnének a még meglevő üres telkek, s a lakóépületek korszerűsithe­tők, komfortosíthatók, bővíthetők lenné­nek. A sas-hegyi természetvédelmi terület érté­kes növény- és állatvilágával a főváros egyik legszebb része. Az utóbbi időben sok családi és társasház épült a hegyen, s már alig talál­ható beépíthetetlen telek. Gazdagréten épül a kerület legújabb lakó­telepe. Az építkezéssel egy időben elkészül­tek a környező parkok is, de még így is kevés a zöld. A Rupp-hegyen viszont több mint 8 hektáros területen botanikai értékek is talál­hatók. A kőérberki részt a tavaly elkészült rendezési terv alapján korszerűsítik, a táj­egység arculata azonban nem változik. Mindez elsősorban látlelet, de ez az első te­endő a környezetvédelem hosszadalmas és sok pénzt felemésztő munkájában. M.T. Guruló könyvesbolt Az ötlet annyira új, mint egy újszülöttnek a régi vicc. Ezúttal azonban Diószegi Csabá­nak, a Könyvértékesítő Vállalat munkatársá­nak jutott eszébe, s a vállalat vezetői — szá­mos példa igazolja már, hogy hívei minden, az üzletpolitikával egyező, nyereségesnek ígérkező vállalkozásnak — újfent rugalma­san reagáltak: nyomban intézkedtek, s né­hány hónap alatt — negyedmillió forintos költséggel — megvalósult az ötlet: a guruló könyvesbolt. Az önálló könyvesboltként, jutalékos rendszerben működő üzlet vezetője Diószegi Csaba, 32 éves diplomás fiatalember (nép­művelés-könyvtár szakon végzett a főisko­lán), munkatársa a felesége, Krisztina, profi könyvkereskedő. Miből áll az „üzlet"? Egy­tonnás Zsuk gépkocsi a raktár, az összkom­fortos lakókocsi (mely vidéki útjaikon a la­kásuk) sátor előtetője alatt van az árusító­hely. Egyszerre hetven doboz — körülbelül 200 ezer forint értékű — könyvet meg műso­ros kazettát visznek magukkal. A „piaci kö­rülményekhez" alkalmazkodva árulnak félá­rú könyveket is. Hétfő a friss anyag beszer­zésének napja; helyszíne pedig a vállalat új­donságraktára. A működési és az árusítási engedély körül kezdetben adódtak problémák — tudniillik, ahol kirakodnak, ott előbb jelentkezniük kell a helyi tanácsnál, ami nem mindig olyan egyszerű, mint szeretnék —, míg ki nem derí­tették, hogy egy miniszteri rendelet szerint a mozgó boltoknak nem kell külön helyfogla­lási és árusítási engedély, ha közület megbí­zásából, annak alkalmazottaiként dolgoz­nak, és az egy helyben tartózkodás időtarta­ma nem haladja meg a hat órát, továbbá, nem szennyezik a környezetet, nem zavarják a közrendet, s nem csinálnak konkurenciát. Jelenleg ez a rendelet az alapja legális mű­ködésüknek, ám szeretnének eljutni minden­hova, ahol szükség — igény! — van a könyv­re, nemcsak a kis falvakba, hanem a főváros peremkerületeibe, az új lakótelepekre is (jő néhány „hatórás" árusításuk igazolja, hogy jó helyen kereskednek); az előbbihez orszá­gos engedélyre volna szükségük, az utóbbi­hoz pedig a Fővárosi Tanács kereskedelmi Főosztályának hozzájárulását szeretnék megkapni. S akkor kevesebb bürokráciával jóval hatékonyabban működhetnének, s úgy véljük —, nemcsak a Könyvértékesítő Válla­lat és a maguk hasznára... A vállalkozás most idény jellegű, tavasszal kezdték, szeptember 30-án véget ér a kísérleti időszak. De ha gazdaságosnak bizonyul a KÖNYVÉRT vállalkozása, továbbá sikerül a mozgóboltrendszert téliesíteni, akkor egész évben járják a fővárost és a vidéki települése­ket. A zordabb időben iskolákban, művelő­dési házakban, mozikban, klubokban, kul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom