Budapest, 1986. (24. évfolyam)

9. szám szeptember - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Fővárosi pedagógusok tanácskozása A szeptember elsejével, a tanévkezdéssel életbe lépő oktatási törvény jegyében rendezte meg a sorban immáron 20. tanácskozását a Fővárosi Tanács Művelődési Főosztálya és az Országos Pedagógiai Intézet. A Vígszínházban megtartott kétnapos eszmecserén a több száz közoktatásban dolgozó pedagógust, intézményvezetőt és felügyelőt, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több képviselőjét Köpeczi Béla művelődési miniszter tájékoztatta a törvény végrehajtásából adódó legfontosabb feladatokról. A fővárosi vezetők fő célkitűzése — ami a tanácskozáson is megfogalmazódott — az, hogy időben megteremtsék az új tanév indulásának legfontosabb alapját: a nyugalmat. Remélhetőleg a pedagógusok kielégítő információt kaptak ehhez az előadásokból és a munkacsoportokban folyó megbeszélésekből, hiszen — hivatalos pecsét híján is — tisztázódtak az alapvetően fontos tudnivalók. Többek között az, hogy a törvény nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan, a feltételek megteremtésével összhangban lép életbe. Az egyik legfontosabb változás a nevelőtestületek megnövekedett jogköre. Az a cél, hogy élni tudjanak — megtanuljanak élni — új jogaikkal, amely egyértelműen a társadalom bizalmának erősödését jelenti. Nagyobb szakmai önállóságuk kiteljesedését, tehermentesítésüket szolgálja — egyebek között — a szakmai munkát nem végző segédtanerők beállítása és az eleddig félelemmel emlegetett felügyelet átszervezése szakmai tanácsadó-segítő rendszerré. Ennek kidolgozásában nagy szerepe volt a Fővárosi Pedagógiai Intézetnek. Munkatársai a törvény megalkotása előtti években kísérletezték ki a gyakorlatban legjobban beváló módszereket, amelyeket nemcsak a minisztérium, hanem az országos vitákból leszűrhetően a pedagógusok többsége is elfogadott. Vissza-visszatérő kérdésként fogalmazódott meg a tanácskozáson, hogy vajon meddig tart a törvény bevezetésének türelmi ideje. Dr. Mezei Gyulának, a művelődési főosztály vezetőjének válasza egyértelmű volt: ameddig mindenütt meg nem lesznek hozzá a feltételek. Ami a tárgyi feltételeket illeti, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága mindent megtett azért, hogy ennek a határideje a lehető legrövidebb legyen. Az óvodákban például már az új tanévben sokkal ideálisabb lesz a helyzet, mint volt az elmúlt években, hiszen egyrészt csaknem kétezerrel kevesebb lesz a gyerek — tehát csökken a zsúfoltság —, másrészt több mint hétszáz új férőhely létesül, így számos régi, elavult lakásóvodát lehet megszüntetni. A fővárosban nem kellett egyetlen jogos igényt sem visszautasítani a gyermekintézményeknek. Az általános iskola alsó tagozatán ugyancsak kevesebb lesz a gyerek, ám annál több kerül a felső tagozatba, a VII. ötéves tervben várhatóan hatezerrel növekszik a létszámuk. Ennek ellensúlyozására már az új tanévre negyven tanterem épül. A demográfiai hullám a legjobban a középfokú iskolákat sújtja: a megnövekedett diáksereg fogadását azonban időben előkészítette a főváros, a VII. ötéves tervben mintegy ötmilliárd forintot tervezett középiskola-építésre. Ebből az összegből szeptemberig négy új gimnázium készült el. Gyarmati Szabó Éva Honismereti tanácskozás A XIV. országos honismereti akadémiát az idén Budapesten rendezte meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Közművelődési Központ, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága, Budapest Főváros Tanácsa és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa. A több mint kétszáz résztvevő az első napon Szépvölgyi Zoltánnak, a Fővárosi Tanács elnökének Budapest mai életéről és terveiről szóló előadását hallgatta meg. A részletes, minden ágazatra kiterjedő beszámoló többek között arról győzte meg a hallgatóságot, hogy bár a felszabadulás óta 400 ezer lakás épült, és egymilliónál többen költöztek új otthonba, a jövőben mégis a lakásépítés és a lakásfelújítás szerepel a tervek élén. Kober Ferenc, az MSZMP XXII. kerületi bizottságának első titkára a tanácskozásnak otthont adó kerület múltjáról, életéről beszélt, és Budafoknak a borászatban betöltött szerepéről adott tájékoztatást. A fővárosi honismereti mozgalom jelentőségéről és mai helyzetéről szólt dr. Gerelyes Edének, a Budapesti Történeti Múzeum tanácsadójának egyik előadása. Másik referátumában, Budapest és a peremvárosok címmel a mai főváros kialakulását ismertette, amely az 1949. évi XXVI. törvény alapján — a 16 községen felül — hét ipari város egyesítésével jött létre. Ezek a munkáslakta városok, illetve most már kerületek a mai Budapesten kívül 43 településből álló agglomeráció alapját vetették meg. Nagy érdeklődés kísérte Sallainé Peterdi Verának, a Munkásmozgalmi Múzeum tudományos munkatársának előadását a MÁVAG-kolónia — a legnagyobb fővárosi munkáslakótelep — kialakulásáról és belső életéről. Dr. Berti Béla IKV A Fővárosi Tanács a lakóházak fenntartásáról és felújításáról 1981-ben fogadott el munkaprogramot. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a program előírásainak megfelelően korszerűsödött az ingatlankezelés szervezeti rendszere. Növekedett a lakossággal közvetlen kapcsolatban álló, decentralizált házkezelőségek száma. Ugyanakkor — a lakóház-fenntartási munka általános fejlődése mellett — tovább kell javítani a minőséget, csökkenteni a pazarlást, s nagyobb következetességre van szükség az ellenőrzésben. A munkafegyelem sem alakult kedvezően, s még mindig sok a panasz a bürokratikus, hatósági jellegű ügyintézésre. Az elmúlt időszakban 46 490 lakás felújítása készült el, s a korszerűsítések révén javult a lakásállomány minőségi összetétele. Nagy munkát adott az építőknek a főváros kiemelt területeinek, így a budai Vár lakónegyedének, a Váci utcának és környékének, illetve az óbudai Fő tér védett épületegyüttesének a felújítása. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy befejeződött a VII. kerületi, ún. kísérleti 15-ös tömb rehabilitációja. Az itt szerzett tapasztalatokat a későbbi, hasonló munkák során jól lehet majd hasznosítani. emté Életmentő tiszteletlenség A halál nem vár. A késve érkezett segítség végzetes következménnyel járhat. Talán ez lehetett a mottója annak a törvénynek, amelynek hatására 1887-ben megalakult a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület. U-gyanezen gondolat jegyében állították munkába egy esztendővel a centenárium előtt az új irányítóközpontot is. Az új rendszer fontosságáról dr. Andics László, a Budapesti Mentőszervezet főorvosa tájékoztatott. Az előző berendezés a hatvanas években még megfelelően ellátta feladatát; az elmúlt évben azonban a főváros több mint 300 ezer betegénél szállításról kellett gondoskodniuk. Naponta 1000-1200 bejelentés érkezik, s a régi berendezés kapacitása erre már nem volna elegendő. Biztonságosan csak egy ember tudta fogadni a hívásokat, mindemellett a mechanikus szerkezet igen nagy hibaszázalékkal dolgozott. A BHG Híradástechnikai Vállalat által kifejlesztett rendszert számítógép vezérli. Négy telefonpultnál fogadják a bejelentéseket. Mielőtt még a kezelőnél megjelenik a hívás, egy elektronikus hang jelentkezik, és közli a hívóval, hogy hívása beérkezett a mentőszolgálathoz. Ha egy időben többen 2