Budapest, 1986. (24. évfolyam)

5. szám május - Gerelyes Ibolya: Hadzsi Junusz hagyatéka

tóteknő, három kőkorsó, három hordó és öt zsák található a hagyatékban. A hordók és zsákok száma viszonylag nagy e szegényes hagyatékban, ami arra utal, hogy Hadzsi Junusz esetleg élelmiszerrel kereskedett. Az biztos, hogy kereskedéssel foglalkozott, mert boltja volt, de hogy mivel is kereskedett valójában, arra sajnos nincs pontos adatunk, hiszen üzletének leírása nem maradt ránk. A ruhák felsorolását olvasva felmerülhet az is, hogy mint oly sok budai török kereskedő, Hadzsi Junusz is ruhaneműt árusított. A használati tárgyak között a kabátok, köpenyegek a legértékesebbek. Például rövid posztóköpönyeg (kebe) négy is szerepel az összeírásban. Ezt eredetileg állítólag pásztorok viselték. Két hosszú, széles szárú, bokában megkötött buggyos (csaksir) posztó nadrágot, egy-egy mellényt, bundát és két dolmányt is találtak az összeírok. A dolmány vastag anyagból készült, derékig testhez simuló kabátka volt, melyet kétoldalt felvágtak, s hosszú szárainak végét visszatűrték az övükbe. Hadzsi Junusz bő szabású kapanicse kabátja jellegzetes török ruhadarab, eredetileg szultánok, janicsár agák, nagyvezérek viselték, a XVII. században azonban anynyira általánossá vált, hogy magyar hagyatékokban is találkozunk vele. Például Báthori István végrendeletében (1603) is szerepel egy nyuszttal bélelt, ujjas, galléros kabanicza. Utcai öltözék volt a csúcsos sapka (kavuk), e köré csavarták a férfiak a desztárt, a hosszú, selyem turbánkendőt. A török nők fejüket, arcukat, vállukat ún. csarsaf-kendőbe burkolták. A hagyatékban szereplő nagy kendőt talán Hadzsi Juszuf rabnője hordta. Mint kuriózum talán a lista legérdekesebb tétele Seyyid Ghazi könyve, mivel a magyarországi török hagyatékokban ritkán találkozunk könyvvel. A romantikus eposzt, amely a XII. században élt Seyyid Battal Ghazi hőstetteiről és kalandjairól szól, az Anatóliát meghódító törökök az arab-bizánci háborúk emlékét őrző helyi epikus hagyományokból vették át. A történetnek török és arab változata egyaránt fennmaradt. Mivel könyv volt a birtokában, Hadzsi Junusz írástudó ember lehetett, s ezzel kitűnt kora kereskedői közül. Mint a legtöbb mohamedán árus a XVI. századi Budán ,,az első nemzedék volt a kereskedői pályán, örökölt üzleti kapcsolatok és nevelődés nélkül", azért kereskedett, hogy kiegészítse szerény jövedelmét, „amit mint katona, vagy másmilyen közszolga kapott." (Fekete Lajos-Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek. Bp. 1962. 591.o.) Azt, hogy Hadzsi Junusz jövedelme jelentős kiegészítésre szorult, hagyatéki becsűjének végösszege egyértelműen bizonyítja: az árverésen mindössze 16 464 akcse folyt be. Az egy évvel korábban elhunyt Mehmed Cselebi — mivel a Cselebi név írástudót jelent, szintén tanult ember lehetett — hagyatéka 47 440, a már említett Hadzsi Ahmedé 27 900, Dur Ali nyergesé 35 563, Ali Vojvoda lovasé 26 127 akcséért kelt el. Az ismert budai iparosok közül csak Daud szabómesteré (12 963 akcse), s a valóban nagyon szegény — egy portyázás alkalmával eltűnt, s többé üzletét ki nem nyitó — Haszán borbély árverésén folyt be kisebb összeg. Az utóbbi hagyatékáért mindössze 2796 akcsét tudtak beszedni. GERELYES IBOLYA HADZSI JUNUSZ szendrői lakos hagyatéka, ki Budán a nagypiacon hunyt el 977. rebiülahir 20-án (1569. október 2.) Érték akcse 1. 1 ház 3355 2.1 üzlet 2095 3. 1 kert 2000 4. 1 rabnő 7000 5. 1 takaró (jorgan) 60 6. 1 használt asztallap (szofra) 19 7. 1...(?) 20 8. 1 párna (jaszdik) 18 9. 1 használt szőnyeg (kilim) 57 10. 1 használt csarsaf-kendő 11 11. 1 kard és egy kés 70 + 11 12. 1 másik párna 8 13. 1 sapka turbánkendővel (desztár ma kavuk) 35 14.1 hordó 21 15. 1 másik hordó 28 16. 1 vasból készült háromláb 10 17. 1 nagy hordó 37 18.1 dagasztóteknő 35 19. 1 ...(?) 3 20.1 másik használt teknő 3 21. 1 falálca (színi) 6 22.1 korsó (kavanosz) 6 23.1 használt alsóruha 5 24.1 zsák búzadarával 13 25. 2 használt korsó 13 26. 1 használt csíkos matrac 3 27.1 használt ing (pirhen) 4 28. néhány apróság és vastárgyak 75 29. 1 fonal 20 30. 1 alsóruha és 1 abaposztó nadrág (zirdzsame ve csaksír) 21 31. 1 tarka rövid köpeny és 1 másik rövid köpeny (kebe) 45 32. 1 használt cipő (szermuze) 6 33. 1 kis tálka (tasz) 7 34. serpenyő, főzőüst és bogrács (tabe, tendzsere ve bakracs) 121 35. különféle tepsik (3 db) 34 36. 1 pár cipő (szermuze) 20 37. 2 rövid köpönyeg (kebe) 186 38. 1 csoha posztóból készült nadrág (csaksir) 60 39. 1 használt kupa 15 40. 1 használt imaszőnyeg (szeddzsade) 15 41. kis mennyiségű rizs 15 42. 1 kupa 20 43. 1 vörös színű használt mellény 12 44. 1 használt dolmány 126 45. 1 tál, 1 (alpastál, 1 főzőüst (lejendzse, szahan, tasz) 140 46. 3 zsák (torba) 22 47. 1 pár harisny a 2 48. kis mennyiségű só 3 49. kis mennyiségű tűzifa 80 50. Seyyid Ghazi könyve 30 51. 1 nagy láda 130 52.1 zöld szinű dolmány 143 53. 1 kék színű vászon kapanicse kabát 20 54.1 ...(?) 15 55. olaj és agyagedény 10 56. kiöntőcsöves kanna és réz gyertyatartó (ibrik va samdan) 65 57.1...(?) 10 58. szárított birsalma, szárított cseresznye 10 59. 5 zsák (csuval) 4 60. 1 kis kupa 10 61. kis mennyiségű búza zsákban 8 62. 1 használt bunda 35 XVII. századi török bőrláda eredeti után készült rekonstrukciója a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből Összesen: 16 464 akcse Ebből temetésre kifizetve: 340 akcse A kikiáltó díja: 259 akcse A kincstárnak marad: 15 865 akcse 39