Budapest, 1985. (23. évfolyam)

3. szám február - Tartalomjegyzék és mutató, 1984

Az első, nagyobb területre kiterjedő torziós inga mérés a Balaton jegén 1901-ben Eötvös Loránd szerkesztette a világon az első geofizikai műszert, és ő szervezte az első tudományos eszközökkel dolgozó geofizikai csoportot. Névadónk emlékének adózunk, amikor bemutatjuk az 1901-ben készült felvételt a Balaton jegén végzett első, nagyobb területre kiterjedő torziós inga méréséről. Eötvös 1919-ben bekövetkezett halála után még a Magyar Tanácsköztársaság alapította az Eötvös-tanítványokból alakult geofizikai intézetet, s jelenleg is ez a bázisa a mai 980 fős testületnek. Ez alatt a 65 év alatt változatos utat járt be az intézet, és fokozatosan alakult ki jelenlegi tevékenysége. Már az eötvösi hagyaték meghatározta az elméleti kutatások, földtani szerkezetkutatás és műszerkutatás egységét. Ma is úgy véljük, ezek egysége és megfelelő arányai biztosíthatják csak a töretlen fejlődést. Az intézet átfogja a nyersanyagkutató geofizikától a földfizikai kutatásokig a geofizikai kutatómódszerek csaknem teljes skáláját. Szervezete elsősorban a geofizikai szakmódszerekre épül, amelyet a geofizikai eljárások néha erősen eltérő sajátosságai indokolnak. Az egyes geofizikai módszerek főosztályain belül folyik a módszer-, műszerfejlesztés és a földtani kutatás. Az 1960-as években jelentős változások történtek a geofizikai kutatások terén. Az iparban már korábban megkezdett digitalizálás és számítógépesítés, a geofizikai kutatómódszerekben is lavinaszerűen teret hódított, és hamarosan egyeduralkodóvá vált. Számítógépi technika nélkül ma már elképzelni se lehet egyik geofizikai módszert sem. Az intézet 1970-ben felállította első önálló számítógépközpontját MINSZK-32 típusú univerzális számítógéppel. Azóia a mini-és legújabban a mikroszámítógépek fejlesztése már a terepen, a mérések irányításában, adatrögzítésében és terepi előfeldolgozásában is helyet biztosítottak a számítógép-technikának. E téren egyik kimagasló módszer-műszerkutatási eredményünk a szovjet-magyar kooperációban kifejlesztett szeizmikus terepi adatgyűjtő és előfeldolgozó rendszer. Alkalmazásának jelentősége elsősorban a tengeri szeizmikus kutatásoknál és a központi számítóközpontoktól távol eső, kőolajkutató szeizmikus expedícióknál mutatkozik meg. A feldolgozó rendszer központi magja a VIDEOTON R-ll számítógépe, amelynek geofizikai alkalmazása nagymértékben megnövelte annak exportlehetőségeit. Műszerkutatásunk másik súlyponti területe a mélyfúrási geofizikai berendezések fejlesztése. Műszerfejlesztésünket nemcsak a szocialista táborban, hanem világviszonylatban is számon tartják. Ezt széles körű tudományos-műszaki együttműködési szerződések keretében értük el, és ezt az irányvonalat folytatjuk a jövőben is. A felszíni geofizikai kutatásokkal felderített ásványkincsek tényleges helyzetének és minőségének megállapítására fúrásokat végeznek. Ezekben a mélyfúrási geofizika lyukszelvényező műszereivel a föld rétegeinek tulajdonságait vizsgálják a különböző fizikai módszerek alapján működő szondákkal. Az ELGI az I950-es években kezdte el a lyukszelvényező műszerek fejlesztését. Az azóta kialakult műszercsalád alkalmas a tízméteres mélységtől egész 3000 méterig a fenti vizsgálatok elvégzésére. Közel tízféle, 30—68 milliméter átmérőjű, gyakran bonyolult elektronikus áramköröket tartalmazó szondák nagy nyomáson és 100—150 C° hőmérsékleten is működnek. A fúrásokba leengedett szondák többek között az elektromos és magfizikai jelenségek érzékelésével információkat adnak a mélyben levő anyagok mennyiségi és minőségi jellemzőiről. A cél, megállapítani például a széntelepek vastagságát és fűtőértékét, a bauxit vastagságát és az alumínium százalékos tartalmát, a vízadó rétegek elhelyezkedését és a kitermelhető víz mennyiségét, sótartalmát. Ezen adatok ismeretében lehet megtervezni a bányák telepítésének körülményeit, valamint a vízkutak kiképzését. Gépkocsiba beépített modern, lyukszelvényező műszeregyüttest láthatunk a fényképen. Az ugyancsak a gépkocsin elhelyezett, motoros meghajtású csörlő kábelével bocsátják az érzékelő szondát a fúrásba, majd folyamatos mozgatással a műszer regisztrálóján görbe alakjában felrajzolják, és mágnesszalagra veszik a mérés eredményét. Ezt azután átszámítják a rétegeket jellemző adatokra. A számítások egy részét már mérés közben, a műszerekhez kapcsolt számítógépen elvégzik. Műszereinkből napjainkig több mint 250 komplett egységet adtunk el, elsősorban a szocialista országoknak, de vevőink között van többek között Irak, India és Irán is. A földtani szerkezetkutatás és hasznos ásványi nyersanyagkutatás terén az intézet munkája szorosan kapcsolódik az országos célprogramokhoz. Geofizika igénybevétele nélkül ma már nem lehet elképzelni nyersanyagkutatást. A különböző földtani és geofizikai módszerek együttes, komplex alkalmazása, az egyre fejlődő geofizikai eljárások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma már hazánkat nem kell nyersanyagszegény MAGYAR ÁLLAMI EÖTVÖS LORÁND GEOFIZIKAI INTÉZET A föld kincseinek kutatása 30