Budapest, 1985. (23. évfolyam)

3. szám február - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből VÁROSHÁZI TUDÓSÍTÁSOK jus 8-ig nyitva tartó kiállítás — hétfő kivételével — naponta 10—18 óra között tekinthető meg. A Budapest Galéria Kiállítóházá­ban (III., Lajos utca 158.) február 15-én Makovecz Imre építész nyitotta meg A mulandóság szobrai című, Kunt Ernő fényképeiből rendezett ki­állítást. A kiállítás időtartama alatt — március 30-ig tekinthető meg — a helyszínen megvásárolható a fotómű­vész legutóbb megjelent könyve: A temetők művészete. Vállalati „kórház" A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat csaknem ötezer dolgozója sajátos szolgáltatói feladatot lát el a fővárosban. A fizikai dolgozók mint­egy 60 százaléka balesetveszélyes kö­rülmények között, közúton végzi munkáját mint utcaseprő, útépítő, rakodó, karbantartó stb., kitéve mindenkor az időjárás viszontagsá­gainak. A kedvezőtlen, alkalmanként mostoha munkakörülmények külö­nösen indokolják a fokozott gondos­kodást, a dolgozók élet- és munkafel­tételeinek, szociális ellátásának állan­dó fejlesztését. A IX., Ecseri úti egészségügyi kombinátban van a vál­lalat öt belgyógyászati szakrendelőjé­nek egyike, mely el van látva EKG-val és laboratóriumi felszereléssel. A három fogászati szakrendelőhöz be­szereztek fogröntgenkészüléket is. Az üzemegészségügyi ellátás keretében a vállalatnál rendszeresek a szűrővizs­gálatok (tüdő, vércukor, gyomorsav stb.), a nődolgozók részére ezenkívül évente rákszűrést is szerveznek. Az érrendszeri betegségek felderítésére komplex szűrővizsgálatot tartanak, és az adatokat számítógépen dolgoz­zák fel. A pszichológiai szakrendelés és az állandó egészségügyi felvilágosí­tó munka eddig is feladata volt a szo­ciális kombinátnak, amely a közel­múltban új egységgel, fizikoterápiás szakrendelővel bővült (lásd képün­kön). Változások a fejlesztésben A fővárosban az idén és a követke­ző egy-két esztendőben nem lesznek olyan összevont nagy építkezések, mint tavaly. A fejlődés ugyan nem torpan meg, folytatódik a város gya­rapodása — nyílik új nagy áruház, épül kórház, elkészülnek új negyedek —, de ezek nem hoznak annyi válto­zást, mint a múlt évi beruházások. Vagy mégsem így van? A kerületi tanácsok megvizsgálták, milyen hatással vannak a lakosságra a nagyobb létesítmények, s hogyan befolyásolja hangulatát a kisebb ügyek intézése. A következő választ kapták: mindenki örül egy-egy na­gyobb építkezésnek, s ha ezek köz­vetlenül megkönnyítik az életet, tar­tós az öröm, de az is kiderült, hogy az emberek életében egy-egy apró kí­vánság teljesítésének olykor nagyobb jelentősége lehet. A Városháza nem kíván erényt csi­nálni a kényszerből. A mérsékeltebb beruházás magyarázata: most nem lehet több pénzt elvonni a fogyasztás­tól. De előtérbe kerül a belső fejlesz­tés, a már elkészült beruházások jobb kihasználása és a gyakran öt-tíz éve elhúzódó kisebb ügyek elintézése. Kísérlet sok tanulsággal A fővárosban öt év alatt százszor annyi új lakás épül, mint ahány meg­újul a VII. kerületben. De a 15-ös tömbről annyi írás jelent meg, mint az új negyedekről. Ezt főként a kísér­leti jelleg magyarázza. A távlati fej­lesztési elképzelések társadalmi vitá­jában a legtöbb felszólaló úgy véleke­dett: már a következő esztendőkben meg kell gyorsítani a belső negyedek megújítását. De ennek feltétele az ol­csóbb, gazdaságosabb megoldások elterjesztése. S legyen a régi Pest megújítása országos feladat. Az építők keserves éve A budapesti építkezések egyik irá­nyítója így jellemezte az 1984-es esz­tendőt: az építők keserves éve. Mert a jó kezdet után nem készült el a szer­ződésben vállalt lakások negyede. Sőt, ha a tervet nézzük, a harmadát sem adták át. Pedig még november­ben is úgy látszott, hogy az építők megtarthatják a nyilvánosság előtt adott szavukat. Minden rosszban van jó. Az ipart ért súlyos erkölcsi-anyagi veszteség meggyőzte az építkezések vezetőit, hogy „nincs tovább"-fordulatot kell elérni. Meglepetést keltett az is, hogy a tanács nem volt hajlandó átvenni sok száz lakást minőségi hibák miatt. De nem volt más választása, hiszen 1984-ben is júniusig elhúzódott az 1983-ban átadott lakások javítása. Ez sem ismétlődhet meg. Mindenütt és minden szinten meg kell szigorítani a követelményt. A Budapesti Pártbizottság nemcsak azokat marasztalta el, akik a Vörös­marty téren a gyenge minőségű bur­kolatot készítették, hanem azokat is, akik átvették a kifogásolható mun­kát. Föld alatti expressz A Hungária-gyűrűn szaladó l-es gyorsvillamosnak nagy sikere van, és ezért megvizsgálják, megépítsék-e az Óbudától (Pesten át) Őrmezőig terve­zett föld alatti gyűrűt — adtuk hírül. Nemrég új javaslat érkezett. Ne vessék el a gyűrű tervét, de az új met­ró föld alatti expressz legyen. Az in­doklás: a Hungária-gyűrű kiváló fő­út, ezért rohamosan nő majd a zsú­foltság. S elkerülhetetlen a belső ke­rületek, elsősorban Dél-Buda útjai­nak mentesítése. Erre nagy lehetőség a föld alatti expressz. Mivel előbb a dél-buda-újpalotai pályát kell megé­píteni, lesz idő megvitatni az új el­képzelést. Épül a Munkás körút Az egyik legérdekesebb új gyűrű a Munkás körút lesz. A külső negyede­ket köti majd össze Óbudától Újpa­lotán és Kőbányán át Erzsébetig. Vi­szonylag keveset hallunk az új körút­ról, pedig épül. Ahol nagy építkezé­sek vannak, mint Újpesten vagy Kis­pesten, elkészül az új gyűrű egy-egy része is. A Munkás körút mentén az idén nyilik meg az első kispesti nagyáru­ház. A földalatti vasút és a kőbányai vasútállomás közelében épül, ezért nagy forgalomra számít a tanács. Egész Dél-Pest, sőt a környék bevá­sárlóhelye lesz itt. Ezért sok új boltot is berendeznek a piac mentén, főként helyi forrásból. Fejlődik a vendéglá­tás is. A kispesti új bevásárlóhely, amely mentesíti a belső negyedeket, jelzi a főváros és Pest megye bővülő együtt­működését. A környék felsőfokú ke­reskedelmi hálózatát az új városrész­központban teremtik meg. Hol legyenek az új negyedek? A legnagyobb viták arról folynak: hol legyenek az új negyedek? Itt a legerősebbek az érdekellentétek a ke­rületi tanácsok között, érthető, hogy itt a legélesebbek a nézetkülönbségek is. Hiszen az új negyedek építése te­mérdek gondot megold. A lakások átadásával együtt fejlődik a közleke­dés, az oktatás, a közművesítés, az egészségügy és a kereskedelem. Az idén a lakások nagyobb része Óbudán a római negyedben, a IV. kerületben Újpesten és Káposztásme­gyeren, Kispesten, Csepelen és Gaz­dagréten épül fel. Vagyis a főváros külső részein. Ennek hatására tovább nő a peremkerületek lakossága, és gyorsul az általános fejlődés is. A főváros vezetői szerint eddig las­sú volt a városrészközpontok építése. Az új beruházások elősegíthetik, hogy meggyorsuljon az észak-budai (Flórián tér), az észak-pesti (István tér, Árpád út) és a dél-pesti város­részközpont kibontakozása. Helyi forrásból Viszonylag kevés pénz jut az idén művelődési beruházásra. A Nemzeti Színház építése elkezdődik, de több kerületi elképzelés megvalósítása ké­sik. Ezért, ahol csak mód van rá, meg­kísérlik helyi forrásból bővíteni a le­hetőségeket. A legjelentősebb vállal­kozás: Újpesten nagyrészt társadalmi erővel az idén elkészül az új művelő­dési ház. A társadalmi összefogás Kőbányán is nagy sikert ért el. Jól haladnak a Sportliget munkálatai, április 4-re megnyílhat, és elkezdődhet itt a fe­dett uszoda építése is. Vízért ivóvizet A társadalmi viták egyik legérde­kesebb tanulsága: a külső negyedek­ben és az övezetekben a lakók a köz­művesítés fejlesztését tartják a leg­sürgősebb feladatnak. Ezzel számol a főváros VII. ötéves terve. A vízfo­gyasztás várhatóan jelentősen nő. Ezért folytatódik Csepel-szigeten a vízkészlet feltárása és felhasználása. Mind több vizet ad majd a kör­nyék, és cserébe mind több jó ivóvi­zet szállít majd a főváros. Belátható időn belül a jelenlegi mennyiség há­romszorosát. Erdősítés felsőfokon Változást akar elérni a Városhá/a a fásításban, erdősítésben. Bár a fel­tételek nehezebbek, a természetvéde­lem s főként a fővárosban lakók egészségének megóvása azt kívánja, hogy gyorsítsák a fejlesztést, mégpe­dig minőségi irányban. Megteremtik a Budapestet körülvevő új erdőövet, felújítják a budai erdőséget, és fásít­ják a hegyvidék beépített részeit, az új negyedeket, a nagyberuházások környezetét. Változatosabb, értéke­sebb növényzettel alakítják egy-egy terület arculatát. Nagyobb szerepet kap a társadalmi összefogás is. Így kívánják megépíte­ni Óbudán a Vörösvári kapu mellett az óbudai hegyek oldalában a Hon­foglalók kertjét. A legújabb elképze­lés szerint a honfoglalás 1100. évfor­dulójára. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom