Budapest, 1985. (23. évfolyam)
3. szám február - PESTI TÜKÖR
Iskolapélda Mindenekelőtt: lakás, kórházi ágy, tanterem A Fővárosi Tanács megvitatta és elfogadta Budapest 1985. évi fejlesztési tervét és költségvetését. Az idei év a jelenlegi középtávú tervidőszak utolsó esztendeje, tehát a városfejlesztési tervfeladatok kijelölésénél — összhangban a párt- és állami határozatokkal — a VI. ötéves terv legfontosabb társadalompolitikai célkitűzéseit tartották szem előtt. Hangsúlyt kapott az a törekvés, hogy egyrészt a kiemelt társadalmi-gazdasági programok (lakásépítés, kórháziágyfejlesztés, iskolaépítés-tanteremfejlesztés stb.) minél teljesebben megvalósuljanak, másrészt, hogy biztosítva legyenek a következő, a VII. ötéves tervidőszakra áthúzódó beruházások zavartalan folytatásának feltételei. A főváros idei kötségvetése több mint 26 milliárd forint. A beruházási lehetőségek csekély mértékben — két százalékkal — csökkennek, emellett azonban kedvezőtlenül hat a gazdálkodásra, hogy a beruházási költségeknek a tervezettnél nagyobb emelkedése tovább csökkenti a megvalósítható fejlesztéseket. Az ágazati fejlesztési célkitűzések között változatlanul a lakásépítés szerepel az első helyen. A terv szerint az idén összesen 4200 állami és 11,5 ezer magánerős lakás épül. Mivel a tanácsi lakásépítés csökken, sokan kényszerülnek — főként családalapító fiatal házasok — magánerős lakásépítkezésre. A magas árak miatt azonban úgy tűnik, nem lesz elegendő a megemelt összegű, összesen 150 millió forintra tervezett tanácsi szociális támogatás, ezért még hitelfelvétellel is támogatni kívánják az építkezőket. Az egyedi társas- és családi házak építőit közművesített telek tartós használatba adásával is segítik a tanácsok. Az idén 1200 telek kiosztásával számolnak, amely mintegy másfél ezer lakás felépítésére alkalmas. Lakóház-felújításra csaknem 6 milliárd forintot terveztek a költségvetésben. Elsődlegesen karbantartásra, a bérlők panaszainak orvoslására, valamint a lakosság által kezdeményezett lakáskorszerűsítésre fordítják a pénzt. Kedvező tendencia, hogy a tervezett 11 500 lakáskorszerűsítés 80 százalékát maguk a bérlők kezdeményezik. Az épületek és lakások állagvédelmét, a lakosságot legjobban bosszantó-zavaró problémák megoldását szem előtt tartva, a korábban megkezdett program folytatásaként az idén — többek között — 7 ezer négyzetméter lakásterület, továbbá mintegy 25 ezer négyzetméter függőfolyosó aládúcolását szüntetik meg. Az 1985. évi tervben továbbra is kiemelt feladatként szerepel a fekvőbeteg-ellátás és az egészségügyi alapellátás javítása. Az idén 908 kórházi ággyal gyarapodnak a tanácsi egészségügyi intézmények. A jelentősebb beruházások közül befejeződik a Margit Kórház rekonstrukciója, s az év végén 735 ágyas, korszerű intézmény szolgálja a III. kerületiek és a környék lakóinak egészségvédelmét. Folytatódnak a VII. ötéves tervidőszakra áthúzódó rekonstrukciók (Róbert Károly körúti Kórház, Jánoskórház). 85 millió forint jut az egészségügyi intézmények gép- és műszerállományának fejlesztésére. A pénzügyi lehetőségeken túl szervezeti intézkedésekkel is enyhítik az ellátási feszültségeket. Még az idén átalakítják például a XVIII. kerületi régi szakorvosi rendelőt, amely ezt követően a Jahn Ferenc Kórház krónikus osztályaként fog működni. A művelődési-kulturális ágazat legfontosabb célkitűzésének megvalósítására — az általános iskolai tanterem-fejlesztésre és a középiskola-építésre — fordítja a Főváros a rendelkezésre álló beruházási összeg 81 százalékát. Az óvodások száma az idén ötezerrel csökken (számukra csak új lakótelepen terveznek új épületet), az általános iskolás gyermekek korosztálya viszont további ötezerrel növekszik, ezért új iskola építésével, illetve bővítéssel 84 új tantermet kell létesíteni. Nőnap Minden év március nyolcadika a Nemzetközi Nőnap ünnepe. Csatlakozva e szép hagyományhoz, a tavasz kezdetén köszöntjük az édesanyákat, a szépséget, szeretetet, szerelmet adó, a terheket átvállaló, a gondokat megosztó asszonyokat, lányokat — embertársainkat. A demográfiai hullám a 70-es évek végén tetőzött az általános iskolákban, a 80-as évek második felében pedig eléri a középiskolákat. Hatása már érezhető, mintegy három és fél ezerrel nőtt a tanulólétszám. A Fővárosi Tanács tehát a kellő időben látott hozzá a középiskola-építési program előkészítéséhez, illetve megvalósításához. A VII. ötéves tervben — az előzetes számítások szerint — az arra alkalmas iskolák átszervezésén és átalakításán-bővítésén túlmenően 450—500 középiskolai tanterem építését tervezik. Az első ütemben 11 középiskola épül, ami azt jelenti, hogy az 1986/87-es, illetve az 1987/ 88-as tanév kezdetére kell elkészülniük ezeknek az iskoláknak. Kemény feladat elé állította tehát a Főváros az iskolaépítésre vállalkozókat. A Fővárosi Tanács beruházási főosztálya kétfordulós versenytárgyalást hirdetett. Húsz kivitelező jelentkezett 82 pályázattal. Nagy volt a verseny, mert nagy volt a tét. A felépítendő 11 iskola közül ezúttal hét iskoláért folyt a küzdelem, amelyek beruházási összege közel másfél milliárd forint (a további négy munka „odaítéléséről" májusban döntenek). Az első forduló ajánlatai viszonylag drágák voltak. A beérkezett pályázatokat a Műszaki Egyetem, a Művelődésügyi Beruházó Vállalat, a Lakóterv és a művelődésügyi főosztály szakemberei bírálták el, mégpedig az árajánlat, a gazdaságosság, a funkció, a műszaki-szerkezeti megoldás szempontjából, és ennek alapján döntötte el a beruházó, hogy ki kerülhet a második fordulóba. A versenynek ebben a szakaszában került sor az ajánlatok kiegészítésére, mégpedig a zsűri javaslatai alapján. Egységes követelményt támasztottak minden pályázóval szemben. Mert részt vehetett a vállalat saját tervvel-javaslattal is, de ha az nem felelt meg például a műszaki vagy a funkcionális feladatoknak, árajánlata viszont előnyös volt, lehetőséget kapott, hogy ajánlatát kiegészíthesse, illetve hozzáigazíthassa a beruházó követelményeihez, természetesen csak akkor, ha árajánlatával így is versenyben tudott maradni. Tudniillik a második fordulóban is vérre ment a játék. Akadt olyan vállalat, amelyik 20—30 millió forintot is engedett eredeti árajánlatából. Rámenősen licitáltak — lefelé! Olyan verseny volt ez, ami kedvező irányba mozdította el az árakat. Köznapi nyelven úgy mondjuk, olcsóbban vállalták az építkezést. Hogy minél olcsóbban? Az indokolatlanul, tehát a szervezetlen, rossz minőséget és elhúzódó határidőket jelentő drága építkezésnél olcsóbban. Ez is azt mutatja, hogy a középiskola-építési program, a Fővárosnak ez a nagyszabású vállalkozása (hadd jegyezzük meg zárójelben, hogy az elmúlt húsz év alatt egyetlen középiskola sem épült Budapesten), mind a referencia, mind az elérhető tisztességes haszon szempontjából fontos az építővállalatoknak. Az első ütemben épülő hét középiskola közül 1986 őszére elkészül Békásmegyer központjában a III., Csobánka téri gimnázium az Integral, a káposztásmegyeri lakótelepi gimnázium a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Vizafogó lakótelepi gimnázium a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat és a XVIII., Thököly úti gimnázium szintén a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat kivitelezésében. Az 1987/88-as tanév kezdetére elkészülő XIX., Simonyi Zsigmond úti gimnáziumnak a Kulturinvest, a X., Gyakorló úti közgazdasági szakközépiskolának a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat és a III., Bécsi úti egészségügyi szaközépiskolának a 21. sz. Állami Építőipari Vállalat a kivitelezője. Csak elismeréssel lehet szólni ez utóbbi tanintézet telepítéséről. A Fővárosi Tanács beruházási főosztálya a kerületi tanáccsal és a művelődésügyi főosztállyal közösen állapodott meg abban, hogy az 1985. végére teljesen újjáépített-bővített, korszerű Margit Kórház mellett épül fel az egészségügyi szakközépiskola, jelképesen és a gyakorlatban is szervesen kapcsolódva a kórházhoz, ahol a diákok gyakorlatukat végzik, ismerkednek az egészségügyi pályával. Az iskolákat úgy tervezték meg, hogy később lehetőség lesz a bővítésükre-fejlesztésükre továbbá alkalmasak lesznek több célú felhasználásra, közművelődési feladatok ellátására is. A felsorolt építővállalatoknak van referenciájuk, szakmai gyakorlatuk és tapasztalatuk a kommunális építkezés területén, tehát ez is egyfajta garancia arra, hogy határidőre teljesítik vállalásaikat. A beruházó egy kivitelezőnek sem „adott" két iskolánál többet, és ezenfelül kikötötte, hogy amennyiben valamelyikük nem készül el határidőre, a törvényes kötbéren felül napi 100 ezer forint „büntetést" kell fizetnie. Hogy volt-e, van-e példa erre a honi gyakorlatban, nem tudjuk, tény, az építők nem protestáltak. Vállalták. Jól előkészített, jól megszervezett és jól lebonyolított versenytárgyalás volt — így vélekedtek a részvevő kivitelező vállalatok, s kellő visszhangja van az eseménynek a főváros szakberkeiben is. Úgy véljük, joggal állapíthatjuk meg, hogy egyfajta egészséges gazdasági versenyszellem levegője éltetitáplálja e nagy vállalkozás részvevőit és közreműködőit, s így joggal bízunk abban, hogy az iskolák terv szerint és a vállalt határidőre megépülnek. Egy bizonyos: a négy gimnázium építői nem felejt(het)ik el, hogy a tanévnyítás ideje 1986 szeptember eleje.