Budapest, 1985. (23. évfolyam)

3. szám február - PESTI TÜKÖR

Zamercev tábornok tere Iván Tyerentyevics Zamercev Budapest első szovjet városparancsnoka közvetlenül a felszabadulás után, a legnehezebb esztendőkben segített talpra állítani a magyar fővárost. Életútja Solohov tollára való. 1899-ben született a krasznodari terület Vlagyimirszkaja nevű falujában. Tehetsége egyre felelősebb beosztásba emelte, közkatonából vezérőrnagy, majd hadtestparancsnok lett. A Lenin-rend mellett számos kitüntetésben részesült. Alapító tagja volt a Szovjet-Magyar Baráti Társaságnak, és haláláig az elnökségben dolgozott, odaadóan szolgálva a szovjet és a magyar nép ügyét. 1981. december 22-én hunyt el Moszkvában. Budapest nem felejtette el a hajdani városparancsnokot. A főváros felszabadulásának 40. évfordulóján róla nevezték el a III. kerületben a Szentendrei út és a Miklós utca által határolt, 6340 négyzetméteres, eddig névtelen teret, emléktáblával is megörökítve a névadó emlékét. Budapest — bélyegeken A Magyar Posta idei bélyegkiadási tervében — mint azt a postaforgalmi ügyosztályon elmondották — 73 címlet megjelentetése szerepel, mégpedig 54 motívum-, 2 bélyegnapi, 1 ifjúsági, 8 évfordulókra-eseményekre emlékező bélyeg, valamint 8 blokk, összesen mintegy 360 forint névértékben. A motívumbélyegek sorában a februárban megjelent, Duna-hidakat Regensburgtól Novi Sadig bemutató bélyegek egyikén az újjáépített Árpád-híd rajza látható. 1985-öt az ENSZ nemzetközi ifjúsági évnek nyilvánította. Ehhez kapcsolódva hétcímletű bélyegsor a fiatalok körében kedvelt, eddig magyar bélyegen még nem szerepelt sportágakat (aerobik, gördeszka, szörf stb.) ábrázol. Az évfordulók-események sorozat keretében — többek között — bélyeg jelenik meg a budapesti ökölvívó Európa-bajnokságról, és megemlékeznek a 350 éves fennállását ünneplő Eötvös Loránd Tudományegyetemről: a 2 forintos szelvényes bélyegen az alapító Pázmány Péter arcképe lesz. Az idén elsőként a 90 éves jubileumát ünneplő Magyar Olimpiai Bizottságról jelent meg blokk. Ugyancsak blokkal köszönti a Posta hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját is. A 20 forint névértékű blokkon a Szabadság-híd látható a tűzijátékkal övezett Gellérthegy a Szabadság-szoborral. Októberben kiemelkedő politikai esemény színhelye lesz Budapest: fővárosunkban tanácskozik az európai kulturális fórum. Ez alkalomból szintén blokkot bocsát ki a Posta, amelyen az eszmecsere színhelye, a Budapest Kongresszusi Központ, továbbá a részvevő 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada zászlaja szerepel. A gyógyítás kezdete? Nemegyszer volt témája folyóiratunknak a fővárosi fürdők sanyarú állapota. Igaz, beszámoltunk helyreállításokról, kisebb-nagyobb fejlesztésekről is, de több volt a panasz, a jogos aggodalom: nagy múltú, értékes gyógyfürdőink (a főváros patinás műemlék épületei) rekonstrukcióra szorulnak. Most arról számolhatunk be, hogy Borosnyay Pál építésztervező vezetésével a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat — a Fővárosi Fürdőigazgatóság megbízásából — elkészítette a Széchenyi fürdő rekonstrukciójának tervét, ami a négy kiskupolával határolt főépületnek, az ún. Czigler-szárnynak a teljes újjáépítését, korszerűsítését jelenti. A háborúban megsérült épült nagymértékben elavult építészeti, gépészeti és fürdőtechnológiai szempontból egyaránt. A tervezést nagyszabású felmérés előzte meg, mivel a fürdő eredeti tervei a háború alatt megsemmisültek. Talán mondanunk sem kell, hogy az eklektikus épület külső megjelenésén mit sem változtat majd a nagyszabású munka, és a tervek szerint eredeti formájukban állítják helyre a nagyobb épületegységeket is, így például a nagy kupola (Lásd képünkön) alatti központi előcsarnokot vagy a fürdőtörténeti szempontból jelentős tizenkét, ún. szalon-kádfürdőt. A rekonstrukció lényege a — helyenként teljes — szerkezeti felújítás, a fürdőtechnológiai változás, mint például a női és férfi gőz-termálfürdőben, ahol ezen felül még a medencék korszerű, feszített víztükrös kialakítással épülnek. A keleti, illetve nyugati épületszárnyban a gyógyterepiai kezelést szolgáló helyiségeket alakítják ki, többek között a szénsavas, a sósvizes fürdőszobákat, a szénsavgáz-kabint és más, speciális felszerelésű gyógyászati műanyag kádakat állítanak be. A rekonstrukció megvalósításának egyik változatában a teljes Cziglerszárny lezárásával az építkezés 5—6 évet venne igénybe (s a BUVÁTI-kollektíva szerint ez volna a gazdaságosabb megoldás), míg a másik váltof ú zat, a szakaszos rekonstrukció (a fürdő részleges üzemeltetése mellett) akár 15—20 évig is eltartana, ráadásul mintegy 30 százalékkal növelné az építkezés költségeit, ami mai, prognosztizált áron 675 millió forint. A terv kész, feltehetően mecénás is akad megvalósítására, mert a tervező szakemberek szerint ,,az épület jelenlegi állaga azonnali beavatkozást tesz szükségessé". PRO URBE Budapest 1985 Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága a főváros felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából kiemelkedő munkásságuk és a fővárosért kifejtett társadalmi tevékenységük elismeréseként a PRO URBE Budapest díjjal tüntette ki: Ács Sándornc nevelőt, a Münnich Ferenc nevelőotthon pedagógusát; Dávid János fényezőt, a BKV Építési Igazgatóság Építési Főmérnöksége dolgozóját; Frommer Miklóst, a Fővárosi Vízművek műszaki igazgatóhelyettesét; Dr. Gegesi Kiss Pál nyugdíjas egyetemi tanárt, akadémikust; dr. Gerő László nyugdíjas építészt, a Műemlék című folyóirat főszerkesztőjét; Lakatos Dezső nyugdíjas osztályvezetőt, a HNF XIII. kerületi bizottságának alelnökét; Melis György operaénekest, a Magyar Állami Operaház tagját; Pataki Bélát, Budapest Főváros XV. kerületi Tanácsának elnökét; Somogyi Sándort, az MSZMP Budapesti Bizottsága nyugalmazott titkárát; dr. Sugár Andrást, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház-rendelőintézet körzeti orvosát; Szabó Magda írót; Zolnay László régészt, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos főmunkatársát. A Budapest Galéria kiállításai Negyven év köztéri szobrai Budapesten címmel kiállítás nyílt a Budapest Kiállítóteremben (V., Szabadsajtó út 5.) február 11-én. A tárlatot — amelyen 70 kisplasztika és 250 fénykép látható — Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg. A kiállításhoz kapcsolódó videoprogramban a kiállító művészekről portréfilmek, valamint filmkockák láthatók a főváros köztéri szobrairól. A helyszínen megvásárolható a kiállítás anyagát tartalmazó reprezentatív katalógus. A má-3