Budapest, 1985. (23. évfolyam)

3. szám február - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Az elmúlt év végén két jelentős fővárosi közműépítkezés fejeződött be. Hivatalosan is megkezdte működését a Csepel 1II/3. vízmű és az északbudapesti szennyvíztisztító telep I. üteme. Jelentőségüket nemcsak a beruházási összegek nagysága, a hazai viszonylatban egyedülálló vízkezelési technológia adja, hanem az, hogy egyrészt a fővárosnak mind több jó minőségű ivóvízre van szüksége, másrészt pedig a környezetvédelem, hogy „tisztább" szennyvíz kerüljön a Dunába. A főváros vízigényének rohamos növekedése következtében az 1970-es évek végére a szentendrei-szigeti térségben „elfogyott" az újabb kutak telepítésére alkalmas partszakasz. A szakemberek a Csepel-szigeten találtak újabb nagy víznyerőterületet. A korábban megépült Csepel I—11. vízművek után 1974-ben kezdődött meg a Csepel III. vízmű kivitelezése, mégpedig három ütemben. A fejlesztési program harmadik ütemeként most átadásra került ráckevei vízmű kapacitása napi 100 ezer köbméter, csúcsteljesítménye azonban eléri a 130 ezret is. Méreteiben és kapacitásában tehát legjelentősebb egysége a Csepel III. vízműnek. Az itt telepített kutak nyersvizét azonban a szabványnál magasabb vas- és mangántartalma miatt ózonkezeléssel és homokszűréssel kell ivóvízzé „szelídíteni". Ilyen méretű és technológiájú víztisztítómű még nem épült hazánkban. E három ütem teljes beruházási összege csaknem 2,6 milliárd forint, melynek oroszlánrészét — több mint 2,1 milliárdot — a Fővárosi Tanács vállalta. A Duna vízminőségének védelmében a Palotai-szigeten (Újpest mellett) épült észak-budapesti szennyvíztisztító mű szintén vízügyi létesítmény, s mint ilyen, része a Fővárosi Tanács 1974-ben elkészített szennyvízelvezetési és -tisztítási programjának. A fővárosban eddig az összes szennyvíznek közel 7 százalékát tisztították biológiai úton. Az átadásra került, napi 140 ezer köbméter kapacitású tisztítómű lehetővé teszi, hogy ennek mintegy a háromszorosa, a szennyvíz 21 százaléka, tisztítva kerüljön a Dunába. A nagyszabású építkezést — piackutatás után — szovjet tervek alapján, szovjet cég által szállított berendezésekkel valósították meg. A tisztítótelep I. ütemének sikeres megépítése is jelentős mértékben meghatározza a fővárosi szennyvíztisztítási programban szereplő további feladatokat. Tervezése és kivitelezése lehetővé teszi, hogy egy azonos kapacitású fejlesztés során csak minimális technológiai szerelésre lesz szükség. E két nagy beruházás befejezése után mi várható a VII. ötéves terv vízműfejlesztési, illetve szennyvíztisztítási programjában? A Fővárosi Tanács Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságán elmondották, hogy a Csepel-szigeti vízműfejlesztési program nem zárult le a Csepel III. üzembe helyezésével. Jelenleg a halásztelki vízmű építése folyik, amely már a VII. ötéves terv elején naponta további 40 ezer köbméter vizet termel. Mivel Csepel-szigeten jó lehetőségek vannak további ivóvíznyerésre, ezért a tervek között szerepel a Csepel IV. vízmű megépítése, ami újabb, napi 100 ezer köbméteres teljesítményével alapvetően a főváros növekvő vízigényének kielégítését szolgálná, emellett javíthatná az agglomeráció környező településeinek vízellátását is. A vízmű megépítése természetesen a VII. ötéves terv pénzügyi lehetőségeinek függvénye. Az észak-budapesti tisztítómű II. ütemének újabb, napi 140 ezer köbméter kapacitású egységének megépítése költséges beruházás, teljes egészében „nem férhet bele" a VII. ötéves tervbe, tehát az elsődleges feladat a szennyvizek felvezetésének megoldása. A távlati tervekben az észak-budai és az északpesti területek, valamint több agglomerációs település szennyvizének átvezetése is szerepel, ami — többek között — a Római-part vízminőségének védelmét is szolgálja majd. Száz éve született Szabadkán irodalmunk kimagasló tehetsége: Kosztolányi Dezső (1885. március 29. — 1936. november 3.). A századforduló földcsuszamláshoz hasonlítható éveiben, amikor a politikában, a munkásmozgalomban, a tudományban gyors változások követték egymást, a változást segítő, újat akaró, a humánumot szolgáló magyar irodalom legnagyobbjai: Ady és Babits, a Nyugat körének legjobbjai között emlegetjük. Az Üllői úti fáktó\ a Halotti beszédig ívelő költészetének tudós és játékos formai megoldásai mögött ott az elmúlással szembenéző, racionálisan gondolkodó fegyelme. A lélektan legújabb eredményeinek tükrében vizsgálja a tettek rugóit, Esti Kornéllal együtt szakad ki a provincializmusból, de sohasem szakad el sem a hazájától, sem a szegényektől, megalázottaktól, mellettük tesz hitet verseiben, regényeiben. Nem véletlenül vonzódott Csehovhoz, nem véletlenül nyerte el Thomas Mann barátságát. Esszéiben hirdeti: Erős várunk, a nyelv, mely megtart, összetart bennünket, biztosítja sajátos helyünket a népek közösségében. Ma már kellő tapasztalattal állítjuk, hogy a maga és a mások fájdalmára egyaránt érzékeny Kosztolányi Dezső művészetét nem kezdi ki az idő, ellenben egyre több rejtett szépségét fedi föl tényleges emberi értékeket kereső korunkban. Jubileumi tanév Az ország legrégebbi, megszakítás nélkül működő felsőoktatási intézménye, az Eötvös Loránd Tudományegyetem május 12-én ünnepli fennállásának — az alapítólevél aláírásának — 350. évfordulóját. Az egyetem tanácsa az idei esztendőt jubileumi évnek nyilvánította, s Fülöp József rektor, akadémikus elnökletével bizottságot alakított, mely Papp József kandidátust bízta meg az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvénysorozat megszervezésével, lebonyolításával. A tavasztól őszig tartó rendezvénysorozat keretében a hallgatók részére folyamatosan tartanak előadásokat az egyetem történetéről, közben számos hangversenyt rendeznek, melyeknek gyakori „főszereplője" az egyetem énekkara Baross Gábor Liszt-díjas karnagy vezetésével. Május 13-án lesz a házi ünnepség: az ünnepi közgyűlés. A következő napon nagyszabású kiállítás nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban (előreláthatólag egy esztendeig tart nyitva), amelyen először kerül nyilvánosság elé valamennyi fontos, az egyetem történetével kapcsolatos tárgyi emlék, dokumentum. Májustól októberig tudományos konferenciákat tartanak a bölcsész-, a természettudományi és a jogi kar tanszékeinek rendezésében. Az évfordulóhoz kapcsolódva a Magyar Posta Pázmány Pétert ábrázoló bélyeget ad ki (Zombori Éva terve). Könyv alakban — házi kivitelezésben — megjelentetik az egyetem történetét, és készül egy magyarnémet-angol-orosz nyelvű, színes képekkel illusztrált reprezentatív egyetemtörténet is. A jubileumi emlékérem (a főiskolás Farkas Ferenc munkája) első oldalán kört rajzoló Archimedes, hátoldalán pedig az egyetem címere látható, valamint az intézmény mai neve latinul. Szeptemberben csaknem minden nap lesz egy-egy rendezvény. Elsejétől a BEAC-pályán kerül sor az ifjúsági sportnapokra. A versenyekre, bemutatókra a budapesti egyetemek sportolóin kívül meghívták a leningrádi, a hallei és a poznani egyetem csapatait is. Az egyetem jubileumi díszközgyűlését szeptember 27-én tartják a pesti Vigadóban. Ezt megelőzően az V., Egyetem téri épület előcsarnokában leleplezik az alapító Pázmány Péter emléktábláját, amelyet a Budapest Galéria közreműködésével készíttettek el. Szeptember 28-án külföldi díszdoktorokat avatnak, majd megkoszorúzzák Eötvös Loránd sírját a Kerepesi úti temetőben. A jubileumi év ünnepségsorozata november 5-én zárul az egyetem aulájában arany-, gyémánt- és vasdiplomák átadásával. 2 Erős várunk, a nyelv Tiszta víz milliárdokért