Budapest, 1985. (23. évfolyam)

1-2. szám január - Dr. Bácsfalusi Ernő: Jövőbe nézve

Budapest évgyűrűi DR. BÁCSFALUSI ERNO Jövőbe nézve Ma már a tanácsi tervezőmunka koncepcionális szakaszában biztosítva van a széles társadalmi nyilvánosság, és figyelembe veszik a lakossági kezdeményezéseket . . . A felszabadulás óta eltelt 40 év történelmi méretű és jelentőségű eredményei megérlelték egy új fejlődési szakasz kezdetének feltételeit a fővárosban. Az 1980-as évek első felétől határozott hangsúlyáthelyezés vált szükségessé a városfejlesztés irányait és a feladatok megvalósításának eszközeit illetően. A még tagadhatatlanul meglévő mennyiségi hiányok mielőbbi megszüntetése mellett, egyre inkább javítani kell a városfejlesztés és a lakosság ellátásának minőségét. Fokozatosan át kell helyezni a hangsúlyt az ellátó kapacitások mennyiségi bővítéséről a meglévő értékek megóvására, az ellátó intézmények és hálózatok teljesítőképességének fokozására, kihasználásuk javítására. A városfejlesztés új, joggal mondhatni minőségi szakasza időben egybeesik és összefügg a népgazdaság új fejlődési pályára állításával. Az új fejlesztési irányok, a megváltozott hangsúlyok, a korábbiaktól eltérő eszközök, összességében tehát a módosult városfejlesztési stratégia érvényesítésének igénye a VI. ötéves terv végrehajtásának lényegesen nehezebbé vált körülményei között fogalmazódott meg. Széles körű érvényre juttatása a VII. ötéves városfejlesztési terv kidolgozása és végrehajtása során valósul meg. Ha számításba vesszük a VI. ötéves tervidőszak végére elérhető ellátottsági helyzetet, a meglévő mennyiségi hiányokat, az ellátó hálózat állapotát, a lakónépesség számának, korösszetételének változását és a reális anyagi lehetőségeket, az elkövetkező időszak városfejlesztésének mennyiségi és minőségi prioritásai a következők szerint fogalmazhatók meg a fővárosban: Elsősorban mennyiségi fejlesztést igénylő feladat a lakásellátás javítása, a középfokú oktatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása, az egészségügyi ellátás körülményeinek javítása és a távbeszélőhálózat bővítése. Döntően minőségi fejlesztési feladat a meglévő infrastruktúra teljesítő- és ellátóképességének növelése, kapacitásának jobb kihasz-46 nálása és összehangolása az igényekkel, amelynek elsődleges eszköze az épület- és hálózatrekonstrukciók, a felújítások és karbantartások fokozása. E feladatcsoportba tartozik a hátrányos helyzetű rétegekről való fokozott gondoskodás, a környezetvédelem, végül, de nem utolsósorban, a városfejlesztés humánus követelményeinek széles körű érvényre juttatása. Ezen prioritások érvényesítésének igényével a főváros további fejlesztési céljai, a városfejlesztés előzetes elgondolásai a következőkben körvonalazhatók: Továbbra is elsőrendűen fontos a lakásépítés, a lakáshelyzet javítása. Azonban a mennyiségi fejlesztés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell kapniuk a minőségi tényezőknek. Ennek fontos eleme a telepszerűen épülő lakások szobaszámának és alapterületének növelése. Több nagy lakás, valamint nyugdíjas- és otthonházak építésével kedvezőbb feltételeket teremthetünk a lakásgazdálkodásban, serkenthetjük a lakásmobilitást, gyorsíthatjuk a kihasználatlan nagy lakások felszabadítását. A lakásszükséglet várható alakulására végzett számítások szerint az 1990-es évek elejére a fővárosi lakásállomány összességében megközelítheti a mennyiségi igényeket, ha a lakásépítés mennyiségileg megközelíti, a lakásszanálás valamelyest meghaladja azt, ami a VI. ötéves tervidőszakban megvalósul. Az állami lakásépítés arányát olyan szinten kell tartani, hogy az emelkedő szanálások miatt növekedő indokolt szociális bérlakásigények kielégíthetők legyenek. Az elkövetkező időszakban a személyi tulajdonú lakásépítés válik meghatározóvá. Ebből, valamint az igénybe vehető területek korlátozottságából következően, az eddiginél lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani az egyedi magánerős lakásépítés tanácsi eszközökkel való befolyásolására. Kedvezőbbé kell tenni a telekellátás feltételeit, bővíteni szükséges a magánépítkezők anyag-, gép- és kivitelező-kapacitás ellátását. Egyszerűsíteni és gyorsítani kell a hatósági ügyintézést. A lakótelepeket komplexen kell felépíteni, hogy a lakosság alapellátása helyben biztosítva legyen, jobban megfeleljen a humánus lakókörnyezet követelményeinek. Emellett törekedni kell a már meglévő lakótelepek közművelődési, sport-, szolgáltatási és közösségi létesítményeinek pótlására. Folyamatosan növekvő hangsúlyt kell kapnia a lakásállomány minőségi fejlesztésében az elavult városrészek átfogó rekonstrukciójának, illetve rehabilitációjának, természetesen a külső kerületekben folytatódó telepszerű lakásépítés mellett. Az eddiginél nagyobb arányban épülhetnek új lakások a belső kerületekben, ahol folytatni kell a foghíjbeépítéseket. Szükséges, hogy gyorsabb ütemben újítsuk fel a főváros belső kerületeinek rendkívül leromlott lakóépületállományát, és folytassuk a megkezdett rehabilitációt. Célunk, hogy a lakásfelújítások terén folyamatosan csökkentsük a korábbi elmaradást. Gondoskodni kell az időszerű felújítások maradéktalan elvégzéséről, egyben gyorsítani kell az elmaradt felújítások pótlásának ütemét. Új feladat a házgyári lakóházak időszerű felújítása. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében fő feladat a kórházak és rendelők korszerűsítése, az ágyösszetétel tényleges szükségleteknek megfelelő alakítása, a gépműszerezettség növelése; diagnosztikai és intenzív osztályok létesítése, röviden: a gyógyítómunka hatékonyságának fokozása. A fővárosban működő egészségügyi intézményeket felügyeleti hovatartozásuktól függetlenül egységes rendszernek kell tekinteni, s ennek megfelelően kell fejleszteni, szervezni és hasznosítani. Elsődleges feladat a VI. ötéves tervidőszakban megkezdett kórházi rekonstrukciók és pavilonépítések befejezése (Róbert Károly körúti Kórház, János Kórház). Észak-Pest térségében szükség van egy új kórházra. A meglévő intézmények jobb kihasználása, gondosabb működtetése érdekében kisegítő létesítményeket (konyha, mosoda, közmű, műhely stb.) kell építeni. A Csengery utcai szakorvosi rendelő rekonstrukciójának befejezése mellett, az észak-pesti kórház építésével párhuzamosan indokolt egy új szakorvosi rendelőintézet létesítése is. A nem tanácsi egészségügyi intézmények közül befejeződik a fővárosban a következő tervidőszak folyamán a SOTE külső klinikai negyedének rekonstrukciója, az Érsebészeti Klinika bővítése, az Országos Onkológiai Intézet fejlesztése. Elkészül az Orvostovábbképző Intézet korszerű konyhája és a Gyömrői úti központi egészségügyi mosoda. Folytatódik a MÁV Kórház rekonstrukciója. Mivel a bölcsődei ellátottság megfelelő, és csökken a bölcsődéskorú gyermekek száma, bölcsődefejlesztésre csak az épülő nagyobb lakótelepeken (Káposztásmegyer, Gazdagrét, Csepel-Dél) lesz szükség. Az ellátottság szűkössége miatt és a demográfiai előrejelzés alapján nagyobb mértékben szükséges növelni a szociális otthoni férőhelyek számát, mint ahogyan azt a VI. ötéves tervidőszakban tettük. Azonban a 90-es évek elejéig így sem elégíthetők ki teljesen az indokolt igények. Szemléletváltozás a szociálpolitikában A szociálpolitika hatáskörébe tartozó rétegek, csoportok koncentráltan, sok esetben az országos átlagot meghaladó arányban vannak jelen a főváros népességében. Az alacsony nyugdíjú, nagyon idős emberek és a fiatal házasok részaránya meghaladja az országos átlagot. A csökkent munkaképességűek, fogyatékosok, sokgyermekesek és cigányok pedig speciális problémáik miatt jelentenek gondot. Helyzetük érdemi javításának érdekében a VII. ötéves tervidőszakban ki kell bontakoztatni azt a közelmúltban kezdődött szemlélet-