Budapest, 1985. (23. évfolyam)

1-2. szám január - Dr. Bácsfalusi Ernő: Jövőbe nézve

Húszezer lakás épül Káposztásmegyeren változást, amely a kérdést komplexen, s egyszersmind az egyes, különösen hátrányos helyzetű rétegek sajátos problémái iránti kiemelt figyelem jegyében kivánja megoldani. Növelni kell a társadalmi összefogást és felelősségérzetet, szélesíteni kell a szociális segélyezés hatókörét oly módon, hogy elsősorban a legrászorultabbak részesüljenek támogatásban. Az öregkorúak ellátásában kiemelt feladat a házi szociális gondozóhálózat további bővítése. Ennek érdekében javítani kell e tevékenység erkölcsi és anyagi megbecsülését. Emellett indokolt — elsősorban a rendszeres orvosi ápolásra, gondozásra szoruló idős betegek ellátása érdekében — a szociális otthoni hálózat jelentős, az eddigieket meghaladó mértékű fejlesztése. Folytatni kell az öregek napközi otthoni hálózatának bővítését, nyugdíjas- és otthonházak építését. Jelentős réteget képviselnek a főváros lakosságán belül a megváltozott munkaképességűek. A rokkantak, fogyatékosok helyzetének javításában a legfontosabb feladat a foglalkoztatási lehetőségek bővítése. Tovább kell növelni az egyéni érdekeltséget az egészségügyi rehabilitációban. Növelni kell a családok szerepét a munkavégző képességükben súlyosan károsodott testi, illetve a nem foglalkoztatható szellemi fogyatékosok ellátásában, s ezt kedvezményekkel is indokolt támogatni. Folytatni kell a mozgássérültek számára alkalmas lakások építését, illetve tanácsi eszközökkel (telek, közművesítés, pénzbeli hozzájárulás) támogatni kell a magánkezdeményezéseket is. A cigánylakosság életkörülményeinek javítását, beilleszkedésüket lakáshoz juttatással, a családgondozó-hálózat célirányos tevékenységével kell elsősorban támogatni. A felnőttoktatás kiszélesítésével el kell érni, hogy csökkenjen köztük az írni-olvasni nem tudók és félanalfabéták száma. A gyermekkorúak képzésével pedig meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a cigányság új generációi magasabb képzettséget igénylő munkaterületeken is elhelyezkedhessenek. Szociálpolitikai és népesedéspolitikai céljaink jegyében sokoldalúan támogatjuk a sokgyermekes családokat. Az állami lakásépítés, illetve lakásgazdálkodás során a szociális bérlakások arányának növelésével fenn kell tartani azt a tanácsi kötelezettségvállalást, amely ezeket a családokat a jelentkezéstől számított egy éven belül lakáshoz juttatja. A fiatal házasok, pályakezdő fiatalok lakáshoz jutásában a fokozatosság elvét kell érvényesíteni. Kedvezményekkel, szociális támogatással, az igényjogosultság megszerzése esetén nagyobb lakás biztosítására vonatkozó tanácsi garanciával csökkenteni kell az átmeneti lakástól való idegenkedést. Folytatnunk kell garzonházak építését. Ami az oktatási feltételeket illeti: óvodai férőhelyfejlesztésre a továbbiakban csak az ellátatlan területeken létesülő új lakótelepeken lesz szükség. A teljes ellátottság fenntartása mellett mód nyílik a lakásóvodák fokozatos megszüntetésére is. Lassuló ütemben, de az 1987/88-as tanévkezdésig folytatódik az általános iskolai tanulók létszámának növekedése, és az egész tervidőszakban gyors ütemben nő a középfokú oktatásban részt vevők létszáma. Ezért, valamint az ideiglenes megoldások fokozatos felszámolása érdekében, a tervidőszak első felében még növelni kell az általános iskolai tantermek számát, s a tervidőszak közepéig fenn kell tartani a szükségtantermeket is. Nagyobb ütemben kell folytatni az elavult iskolaépületek rekonstrukcióját. A VII. ötéves tervidőszak második felében megkezdődhet az alkalmas általános iskolák középiskolai célokra történő átadása. A fővárosban az általános iskolát befejező diákok 98 százaléka kíván tovább tanulni. Középfokú oktatásuk feltételeit biztosítani kell. Ezért a VI. ötéves tervidőszakot többszörösen meghaladó mértékű és ütemű fejlesztésre van szükség. A célkitűzések megvalósításához, a szervezési intézkedések, átcsoportosítások mellett, a következő tervidőszakban több száz új tantermet kell felépíteni. Fokozott hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az új oktatási létesítmények több célúan hasznosíthatók legyenek. Törekedni kell a korábban épült iskolák hiányzó létesítményeinek (például tornaterem) pótlására. Célkitűzésünk, hogy növeljük azoknak az általános iskolai tanulóknak az arányát, akik részt vesznek az egész napos foglalkoztatásban és az étkeztetésben. Az utóbbihoz továbbra is igénybe kell venni üzemi és vendéglátóipari konyhákat. A gyermekélelmezés fejlesztését főként a meglévő konyhák kapacitásának bővítésével oldjuk meg, de építeni is szükséges Kelet-Pest területén egy új báziskonyhát. A következő tervidőszakban sem tudunk új, komplett közművelődési létesítményeket építeni. Ezért a közművelődés tárgyi feltételeinek indokolt mértékű fejlesztését — elsősorban a lakótelepeken — a meglévő tanácsi és egyéb intézmények jobb, koordináltabb, több funkciós kihasználásával, több célú oktatási-kulturális létesítmények építésével, továbbá az oktatási létesítmények bővítése útján valósíthatjuk meg. Szükség van a megkezdett egyetemi rekonstrukciók befejezésére, a színházak és múzeumok felújításának gyorsítására. Ami a nem tanácsi fejlesztéseket illeti: a budavári palota rekonstrukciója keretében tervezzük a Sándor-palota helyreállítását, valamint az új Nemzeti Színház felépítését. Közműfejlesztési elgondolások A közműellátásban feladatunk egyrészt a lakásépítés feltételeit jelentő alapközművek, a lakótelepi 47