Budapest, 1985. (23. évfolyam)
12. szám november - Szalay Péter: Formában leszünk
A Forma l-es autós - világbajnokságok történetének 37. esztendejében — tehát 1986-ban — Budapest is csatlakozik a versenyrendezők eddig megközelíthetetlennek tűnő, szűk köréhez: a főváros országunk nevét öt földrészen hirdető futammal (Grand Prix Hungary) próbálja felvenni a versenyt Monte-Carlóval, Montreallal, Detroittal, Silverstone-nal, Monzával és a többi, lényegesen tapasztaltabb házigazdával. Nagy fába vágta a fejszéjét az a gazdasági társaság, amelyet a Magyar Autóklub mellett az IBUSZ és a Cooptourist, valamint az Aszfaltútépítő Vállalat és a Volán Tefu alkot. Ez a versenysorozat — akárhogyan is vesszük — talán az egész világ sportjának legkiemelkedőbb és ezért legigényesebb eseményei közé tartozik. Mindent pontosan, időre el kell készíteni, mindenki hibázhat, csak a rendezők nem! Ráadásul Budapest úgy vágott bele a nagy vállalkozásba, hogy a legfontosabb „kellékről" csak ezután — mondhatni: rekordidő alatt — kell gondoskodnia: a versenypályáról és az ahhoz csatlakozó, úgynevezett kiszolgáló létesítményekről van szó. Valljuk be őszintén: a hazai építőipar az elmúlt évtizedekben gyakran állt hadilábon a határidőkkel, a minőségről nem is beszélve, amely rutinszerű feladat esetén is elmaradt a követelményektől. Most pedig újdonság erejével ható Forma-l-es autóverseny-pályát kell építeni; ilyet most kísérelnek meg először kialakítani magyar földön. Olyan terepet kell létrehozni, ahol akár 320 km/órás sebességgel is lehet száguldani. S mindehhez elképesztően rövid idő, alig néhány hónap áll rendelkezésre, hiszen májusban és júniusban már próbaversenyeket terveznek, vállalva a korai kritikákat. Mi a garancia a szűk határidő betartására és a példás rendezésre? Elsősorban a gazdasági társaság — amire, minden bizonnyal, majd a szervező bizottság is épül — elszántságot és alkotókedvet tükröző lendülete, hosszú ideje érlelődő bizonyítási vágya. A sportszakmai tapasztalatokat a Magyar Autóklub, az idegenforgalmi jártasságot pedig az utaztatási és a vendéglátás két honi nagyja, az IBUSZ és a Cooptourist képviseli. Nem kis feladat vár az Aszfaltútépítő Vállalatra és a Volán Tefura sem. Ezen a két nagyvállalaton múlik, hogy idén késő ősztől kora tavaszutóig minden a helyére kerüljön a magyarországi Forma-l-es versenypályán, amelyet — éppen, mert a szocialista országok közül Magyarország elsőként kapott lehetőséget a bizonyításra — kritikus szemmel járnak körül és mustrálnak majd az erre járó nyugatiak, legfőképpen az autószakma bennfentesei. (A pesszimistáknak már most az a véleménye, hogy kár volt az egészbe belekezdeni, a magas kívánalmaknak úgy sem tudunk megfelelni, s nem tudunk a pusztaságból autósparadicsomot építeni...) Helyszínkijelölés — bonyodalmakkal A Grand Prix Hungary világbajnoki futamnak Mogyoród ad otthont. A 60 hektárosnál alig nagyobb völgyet úgy veszik körül a dombok, mint egy óriási stadion küzdőterét a lelátók. Ezeken a lankákon akár százezren is helyet foglalhatnak, amikor rajthoz sorakoznak a szépen feldíszített csodaautók, s felbőgnek az ezer lóerős vagy még annál is erősebb motorok, hogy aztán őrjítő sebességű száguldásba kezdjenek a Hondák, BMW-k, Renault-ok, Ferrarik, a modern technika valóságos csodái.