Budapest, 1985. (23. évfolyam)

12. szám november - Rege Sándor: Egy ház halála

Ahalál akkor válik véglegessé, amikor eltávoztak az emlékezők is. Ezért igyekszik az ember jelet hagyni. Jel a kereszt, és jel a frigy szekrény, jel az évezredes hadi út és vízvezeték, jel a templom, és jel a ház — s jelek a tettek is. Ritkán tiszteli az utókor az elődök jeleit. Az a ház, amelyet Goldschmied Márkus és társa építtetett 1910-11-ben Román Miklós és Román Ernő műépítészekkel, érintetlen lehetne ma is. Csakhogy az emlékek tiszteletéhez ismeretek kellenének. Az ezüstművesek hajdani háza megcsonkítva ugyan, de áll még. Hátsó, udvari traktusa áldozatul esett Belső-Erzsébetváros rekonstrukciójának. Csak utcai frontja magasodik a Wesselényi utca és a Nagydiófa utca sarkán. Kivájt ablakszemekkel, vaksin és báván csodálkozik a világra. Hogyan is érthetné, mi történik, amikor az ember maga is elképedve figyeli a jövőt múltja ismeretében. 19