Budapest, 1985. (23. évfolyam)

10. szám szeptember - Hollós László: Az ébredező kerület

Pedagógustoborzás Az új kerületközpontban, a Pesti út mellett áll a tanács fákkal körülvett, modern épülete. Hartmann Hubertnét, a Művelődési, Egészségügyi és Sportosztály vezetőjét először a kerület kulturális lehetőségeiről kérdezem. — Kulturális életünkben meghatározó szerepet játszik a Dózsa Művelődési Központ. De egy közel 80 ezer lakosú kerületnek ez kevés. Nekünk nem könnyű bejutni a városba egy-egy színházi előadásra, jelentősebb kulturális rendezvényre. Sietnünk kell, hogy elérjük az utolsó metrót. És az Örs vezér tértől még hosszú az út. A nagy távolságok, a közlekedési nehézségek miatt százszor is meggondolja az ember, mozduljon-e. A kerületben három mozi található, és az Űjlak utcai iskolában, egy mindössze 300 m2

-es tanteremben van a kerületi főkönyvtár. Egy igazi, nagy könyvtárra bizony égető szükség lenne! A képzőművészeti kiállításokat is a Művelődési Központban rendezzük meg, ahol előszeretettel állítjuk ki az itt élő művészek alkotásait. Kialakítunk Bartók Béla egykori lakóházában egy néprajzi emlékházat. — Hogyan befolyásolja a kerület életét a lakók számának rohamos növekedése? — A beköltözők nemcsak gondjainkat növelték, hanem életet is hoztak ide. Valósággal fölébresztették a kerületet. Még nincsenek itt igazán otthon, még nem érzik sajátjuknak a kerületet. Egyelőre még csak nagy igényeik vannak, egyelőre még csak követelnek. De valami azért már megindult. A kerületközpont kialakításával egységesebbé vált a kerület. S ebben a beköltözőknek is jelentős szerepe volt. — Elegendő bölcsődei, óvodai és iskolai férőhellyel rendelkeznek? — A lakótelep megépülésével új intézményeket kaptunk. 660 bölcsődei férőhelyünket szinte teljesen betöltöttük. Az óvodáskorú gyermekeket is el tudjuk helyezni, igaz, egy részüket busszal kell szállítanunk a lakóhelyüktől távoli óvódákba. A kerületben élő 10300 általános iskolás elhelyezése komoly gondot okoz. Pillanatnyilag öt osztályt is buszoztatunk. Az Újlak utcai iskolában tavaly szeptemberben újabb 16 tantermet adtunk át, de már azokat is „kinőtték" a gyerekek. Az idén 789-en fejezték be a 8. osztályt, s közülük csak nyolcan nem tanulnak tovább. A kerület egyetlen gimnáziuma, a 16 osztályos Fürst Sándor Gimnázium 137 elsőst tud fogadni. A jelentkezők közül mindössze két tanulót kellett elutasítanunk. — Milyen a kerület pedagógusellátottsága? — Az általános iskolák alsó tagozataiban és a napköziben elég magas a képesítés nélküli pedagógusok száma. A 202 alsó tagozatban tanító pedagógus közül 56, a 153 napközis nevelőből 64 képesítés nélküli. A felső tagozatos évfolyamokban főként magyar, orosz és matematika szakos pedagógusokból van hiány. Sajnos, a már említett nagy távolság és lassú közlekedés miatt (az utazás 3 órát is igénybe vehet) kevesen jönnek a kerületbe. Megpróbáljuk a nálunk tanuló gyerekekből kinevelni a szükséges pedagógus-utánpótlást. De az Újlak utcai iskola igazgatójának módszere is eredményesnek látszik. Kollégáival fölkeresték a tanító- és tanárképző főiskolát, és fiatalokat „toboroztak". Akciójuk sikerrel járt: körülbelül húsz, most végzős pedagógust nyertek meg a kerületnek. — Milyen feladatokat kívánnak megoldani a VII. ötéves tervidőszakban? — További öt tanteremmel bővítjük az Újlak utcai iskolát, tornatermi gondjaink enyhítésére pedig még az idén hozzálátunk egy vázkeretes terem kialakításához az Erzsébet körúti iskolában. Várhatóan 1988 végére, 1989 elejére felépül a 12 tantermes postaforgalmi szakközépiskolánk. Már javában készül a kerület első fedett, feszített víztükrű tanuszodája. A tervidőszak feladatai között szerepel még a Bartók Emlékház kiállítási anyagának rendezése, továbbá néhány óvoda és bölcsőde iskolai célra történő átalakítása. Már éppen indulnék, amikor belép dr. Lábas Ignác, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház-Rendelőintézetének főigazgató-helyettese. Megragadom hát az alkalmat, és a kerület egészségügyi ellátottsága felől érdeklődöm a főorvostól. — Ha azt kérdezi, biztosított-e jelenleg nálunk a színvonalas betegellátás, akkor egyértelműen nemmel kell felelnem. Az elmúlt öt évben mintegy huszonötezren költöztek a kerületbe, s e jelentős létszámnövekedéssel sem a szakellátás, sem a körzeti orvosi hálózat nem tudott lépést tartani. A helyi kórház ugyan enyhít gondjainkon, de a körzeti orvosok számával és a szakorvosi óraszámmal nem lehetünk elégedettek. A Fővárosi Tanács Egészségügyi Főosztályának ígérete szerint azonban még az idén újabb körzeti orvosi és szakorvosi állásokat kapunk. A jelenlegi nehézségek ellenére büszkén mondhatom, hogy 1976 óta eredményesen veszünk részt az Országos Kardiológiai Intézet szívbetegeket ellátó és a szív érrendszeri megbetegedéseit megelőző tudományos programjában. Fiatal körzeti orvosaink rendszeresen végeznek szűrővizsgálatokat, és kiscsoportos foglalkozásokon próbálják „átnevelni" a lakosságot, próbálják megváltoztatni káros étkezési, mozgási szokásait. A betegellátás tárgyi feltételei egyébként határozottan jók a kerületben. Egészségügyi intézményeink viszonylag újak, korszerűek, s ez a munkakedvet is kedvezően befolyásolja. Mi lesz veled, régi kastély? Pár száz méterre a Tanácsháztól, a Pesti út 117-ben elhanyagolt barokk kastély bújik meg a kerítés mögött. Falai málladoznak, kertje elvadult, romos melléképületében szenet tárolnak. A gyönyörű terasz egyik oszlopán ez olvasható: „Ezen kastély oszlopos nagy teraszát és külső átalakítását gróf Vigyázó Sándorné báró Podmaniczky Zsuzsanna építtette 1910-11. évben." Hátul, a kastély utcára néző részén márványtábla hirdeti: „Műemlék. Volt Podmaniczky kastély. Épült 1779-ben..." A XVII. kerület egyetlen műemléke ma a Fővárosi Tanács Nevelőotthona. — Nagy kár ezért a szép kastélyért — mondja Losovy Kálmán tanácselnök-helyettes. — Szó van arról, hogy a nevelőotthon elköltözik innen. A kerület szívesen átvenné a Fővárosi Tanács Művelődési Főosztályától az épület kezelését. Tágas termei otthont adhatnának a — Az utóbbi években a kerületben lényegesen megváltozott az emberek sporthoz való viszonya — mondja Molnár György, a Testnevelési és Sportfelügyelőség vezetője. — Egyre többen használják ki a sportolási lehetőségeket. Bár kevés bázisvállalattal rendelkezünk, sportéletünket tekintve a fővárosi középmezőnybe tartozunk. — Milyen versenysportszakosztályok működnek? — A 22-es Volánnak labdarúgó-és röplabda-, a XVII. kerületi pedagógusoknak teniszszakosztálya van. A közelmúltban megalakult Rákoshegyi Lovas SE pedig máris szép eredményeket ért el fogathajtásban és militarin; a Hungaroca-Saját erőből nem vállalkozhatnak a Vigyázó-kastély helyreállítására kerületi főkönyvtárnak, a helytörténeti gyűjteménynek, különböző kiállításoknak, szakkörök és klubok foglalkozásainak. A széles terasz előtt még hangversenyeket is tarthatnánk. E kastély további lendületet adhatna kulturális életünknek. De hát saját erőből nem vállalkozhatunk helyreállítására. Ehhez, véleményem szerint, több millió forintra lenne szükség. Középmezőnyben A Bakancsos utcai központi sporttelepen nyugodtan ki lehetne tenni a „Megtelt" táblát. A bitumenes pályákon rengeteg gyerek focizik, kézilabdázik. Reggel 10 óra. Sok iskola itt tartja a tornaóráit. mion jól működő cselgáncsszakosztálya a Budapesti Honvéd, atlétikai szakosztálya az Építők utánpótlását biztosítja. — Mi a helyzet az iskolai és a szabadidős vagy tömegsporttal? — Az iskolák az Úttörő Olimpián kívül még sok egyéb versenyen is szép számmal képviseltetik magukat. A probléma inkább az, hogy mindig ugyanazok vesznek részt a sportrendezvényeken. Tudom, országos jelenség, hogy a gyerekek kicsit lusták, nehéz „mozdítani" őket. Inkább percekig várnak az autóbuszra, mintsem egyetlen megállót (háromszáz métert!) gyalogoljanak. Ennek ellenére utánpótlás-nevelésünk kielégítő. Nagyon sok gyerek lakik a kerületben, és a szakosztályokban képzett edzők foglalkoznak velük. Az iskolák, már ami az atlétikát és a 13