Budapest, 1985. (23. évfolyam)

1-2. szám január - PESTI TÜKÖR

Városházi tudósítások Nyilvános fotópályázatot hirdetett a Budapesti Városszépítő Egyesület a főváros szépségeinek megörökítésére. Az egy esztendeig tartó pályázaton minden évszak végén részértékelés tartanak, s tíz, egyenként 1000 forintos vásárlási utalványt osztanak ki. A három fődíj (nyolc-, öt-, illetve háromezer forint) odaítéléséről az év végén döntenek. A „téli" Budapest képeinek beküldési határideje március 10., a tavaszié június 10., a nyárié szeptember 10., az őszié pedig november 30. A legalább 24x30 cm-es nagyságú fekete-fehér vagy színes képeket az egyesület címére kell eljuttatni: V., Városház u. 9—11. Postacím: Bp. 50., Postafiók 1. Az évszázad leletének tartják a szakemberek a nemrég előkerült Tornyai János-festményeket, -vázlatokat és dokumentumokat. A nagy alföldi festő eddig elpusztultnak hitt alkotásait Puskás László festőművész találta meg a mester egykori műteremlakásának átalakításakor. A 710 darabból álló lelet jó állapotban került elő, úgyhogy még a restaurálás előtt kiállításon mutatta be a Magyar Nemzeti Galéria. (Képünkön az egyik megtalált festmény részlete.) Személyi számítógépprogramokat árusítanak a Skálában. Az új áruházi részlegben, amelyet a Novotrade Rt. és a Skála Budapest Nagyáruház hozott létre egyelőre kísérleti jelleggel, a Commodore-64 személyi számítógéphez mintegy hetven programot kínálnak vállalatoknak és magánszemélyeknek. Magánlakás-építők számára jelentetett meg katalógust az Építésügyi Tájékoztatási Központ. A nyaralók, zártkerti épületek és társas üdülők terveit tartalmazó ismertetőben öszszesen nyolcvanöt terv közül válogathatnak az érdekeltek. A katalógus az ETK budapesti és vidéki kirendeltségein szerezhető be. Fotó: Csigó László, Somfalvi Ervin, MTI Mit ad Budapestnek az új esztendő? Gazdasági életünkben már érezhetők a kedvező változások jelei — számottevőek a fővárosi építkezés 1984. évi eredményei is —, de a nehezebb körülmények hatásával számolni kell az új évben is. — A nehéz feltételek között is folytatódik a főváros gyarapodása — mondta Kelemen János, a Beruházási Főosztály új vezetője. — Továbbra is nagy erőt fordítunk a lakásépítésre és -felújításra. Nincs a város életének olyan területe, ahol ne készülnének el új alkotások. — Hol lesz jelentősebb lakásépítkezés? — Káposztásmegyeren, Kaszásdűlőn, Rákoskeresztúron, Csepelen és Gazdagréten. — Vagyis terjeszkedik a városi — Igen. Kell épiteni új lakásokat. Ez a feltétele, hogy meggyorsuljon a belső negyedek átfogó megújítása, hiszen itt valamelyest csökken a lakások száma. — S a többi feltétel? — A megfelelő pénzügyi, műszaki, ipari lehetőségek megteremtésén kívül elengedhetetlen a szemléleti változás. Egyebek között olyan tervezési mutatókra van szükség, amelyek megkönnyítik a megújítást. — A bontásokra gondol? — Elsősorban. Az épülő negyedekben az már elfogadható követelmény, hogy száz új lakáshoz ne bontsanak le húsznál több régit, vagy még ennyit sem. Persze, a belső negyedekben ez lehetetlen. Itt a felújított házak között olykor száz vagy több régi lebontott lakás az ára a száz újnak. — Hogyan fejlődik az új évben a kereskedelem? — Főként a nagy építkezéseken, a városrészközpontokban, a metrók közelében bővíthetik a hálózatot. Két áruház épül Dél-Pesten, a kispesti és az erzsébeti városrészközpontban. A Flórián tér közelében elkészül az új piac. — Hol tart a kórházi gyűrű megvalósítása! — Dél-Pest után a következő állomás Észak-Buda. A Margit Kórház bővítése valójában új nagy kórház építése. Szebben építkezni A pártkongresszus előkészítése módot adott, hogy a Városháza is számot vessen: hogyan gyarapodott a főváros a 80-as években, milyen új törekvések jelentkeznek, melyek a korszak sajátos vonásai? A fejlődés egyértelmű: ha az ütem lassult is, a város gazdagabb, nagyobb a vagyona, mint a hetvenes években. De mutatkoznak forintban nehezen kifejezhető változások is. Az egyik tanácskozáson hangzott el: a legutóbbi 40 évben, ha választani kellett a különféle fejlesztési elképzelések között, mindig az emberség, a hasznosság volt a döntő szempont, vagyis, hogyan lehet minél többet adni minél több családnak. Azzal valóban keveset törődtek, hogy milyen az új házak, negyedek külső megjelenése — a városkép. A 80-as években megváltozott a követelmény: szebben kell építkezni. Pontosabban: ha dönteni kell a tervezési változatok között, a mérce az emberség, a hasznosság és a szépség. Együtt. Ezt kívánják a megnövekedett igények. S erre is van már lehetőség. Elmélyülő jövedelmi különbségek, kiegyenlítődő életkörülmények A fejlesztési tanácskozásokon nagy vitát keltett, hogy miközben elmélyülnek a jövedelmi különbségek, a nagyvárosi életkörülmények kiegyenlítődnek. Helyes ez vajon? Az elosztás mai elve, hogy aki többet ad, többet is kapjon. Ezt tükrözik az eltérő keresetek. De társadalmi érdek az is, hogy mindenkihez eljusson a jó ivóvíz, és mindenütt jó legyen a tömegközlekedés. S nemzeti érdek a megfelelő gondoskodás a felnövő nemzedékről. Nagyvárosi közérzet Az életkörülmények az életszínvonal fontos részét alkotják. Ezért úgy kell fejleszteni az új évben is, hogy ez kedvezően befolyásolja az életszínvonal alakulását. Ahova eljut a metró, a busz, ahol több bolt nyílik, ott csökken a megélhetési költség. Mind több erőt kell fordítani arra is, hogy javuljon a nagyvárosi közérzet — mutattak rá az új tervet előkészítő társadalmi vitában. A budapesti tömegközlekedés jó — és olcsó. Az viszont sajnálatos, hogy sok helyen ismét nő a zsúfoltság. Igaz, nagyobb takarékosságra van szükség. De megéri-e, hogy a járatok ritkításával elrontsák a munkába indulók hangulatát? Óbuda „egyeteme" Aligha titok: nem hitték, hogy a Flórián tér és a Fő tér megújulása ilyen nagy sikert arat. A fővárosi tervezők jól tudták: szép lesz az új alkotás, és sok újdonsággal szolgál majd. De a visszhang minden várakozást meghaladt, tény: az építkezés menet közben is gazdagodott. Újabb és újabb leleteket tártak fel, a tudósok és az építkezés irányítói módot teremtettek bemutatásukra. A Budapesti Pártbizottság vezetői többször megtekintették a hatalmas munkát, és megvalósult a szemlék sok-sok javaslata is. Óbudának valaha híres egyeteme volt. Elpusztult. Most azt mondják: Óbudának ismét van „egyeteme". A Flórián téri aluljáró. Itt együtt ismerhetik meg a látogatók a római tábor, a nagy fürdő, az ősi Buda s a királynéváros emlékeit. A legérdekesebb hatás: most az új házgyári Óbudát is szebbnek látják. Talán nem ok nélkül. Bár ne építenék be soha az új nagy parkot a kerület szívében... A nagy siker fontos tanulsággal szolgál. A tervezésben mind nagyobb helyet kell hogy kapjon a mérnök és a közgazdász mellett a művész, a tudós és a költő is. Már nem elég jól és gazdaságosan építeni. Kell hogy minden új alkotás igazi öröm is legyen. S ha százmillió árán a nyolcmilliárdos beruházás nemcsak a közlekedés, hanem a szórakozás, a felüdülés helye is lehet — akkor megérte. Megállították az erdők pusztulását Sikerült megállítani Budapesten az erdők, a fák pusztulását, és megfordítani a folyamatot — jelentette be Rymorz Pál, a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság vezetője. Ma több a fa, és kiterjedtebb a fővárosi erdőség, mint volt öt-tíz évvel ezelőtt. Meggyorsult a fák, a cserjék ültetése a város belsejében, az új negyedekben, a nagy beruházások mellett. A város körül pedig az erdők telepítése. Ehhez nagy segítséget nyújt a főváros lakossága. Fairtás már csak a korábban építésre kijelölt helyeken van. De minden kivágott fa helyett újabbakat ültetnek. Hogyan fejlesszék tovább a fővárosi közlekedést? A budapesti közlekedés legnagyobb beruházásának átadása után sok vita zajlik: hogyan fejlesszék tovább a hálózatot, az utak rendszerét. Mi épül az új évben? Az 1984-ben befejezett alkotások részben meghatározzák az idei fejlesztést — válaszolta Derzsi András, a Közlekedési Főigazgatóság vezetője. — A Váci úton tovább épül a metró Újpest felé. Folytatódik a munka a Hungária körúton, jövőre elkészül az új felüljáró híd. Már a dél-budapesti fejlesztés része: megépül a kecskeméti főút a városhatár és a Határ út között. S elkészül a Sikló is. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 11