Budapest, 1985. (23. évfolyam)

1-2. szám január - PESTI TÜKÖR

PESTI TÜKÖR Események, hírek, képek a főváros életéből Kórházépítkezések, új szakorvosi rendelők A fővárosi kórházépítés történetéről nyílt kiállítás október elején a Budapest kiállítóteremben. A Fővárosi Tanács beruházási főosztálya és az Egészségügyi Minisztérium szervezésében létrejött kiállítás azonban rövid ideig volt nyitva. Pedig bizton állíthatjuk, hogy széles körű kutatómunkával, múzeumokból és gyűjtőktől „előbányászott" archív, valamint napjaink eredményeit is dokumentáló, rendkívül gazdag és érdekes anyag került a nyilvánosság elé. Nem szólva arról, hogy tervezői nemcsak a szakmának, hanem a főváros nagyközönségének is szánták a bemutatót. A kórházépítés, az orvosirendelőhálózat fejlődése — azaz, az egészségügyi ágazat fejlesztése — hosszú évek óta a kiemelt feladatok között szerepel az állam és a főváros költségvetésében is. Kálmánchey Endréné, a Fővárosi Tanács beruházási főosztályának osztályvezetője — aki egyik szervezője volt a kórházépítési kiállításnak — elmondotta, hogy az 1984. évi egészségügyi beruházások tervét hiánytalanul teljesítette a Főváros. A nagyobb munkák között említhetjük a Jahn Ferenc Kórház új 450 ágyas ideg-elme pavilonját, a XVIII. kerületi 56 orvosi munkahelyes szakrendelőt, és nem utolsósorban: a főváros egészségügyi ellátásában is igen jelentős — minisztériumi beruházásként épült — Országos Traumatológiai Intézet megkezdte működését. A kórházépítés üteme nem csökken a fővárosban 1985-ben, a VI. ötéves terv utolsó esztendejében sem. Az idén folytatódik, illetve befejeződik a László Kórház rekonstrukciója. A több mint félmilliárdos munka fővállalkozója a Medinvest. Az építésben, sajnos, mintegy kéthónapos lemaradás mutatkozik, amit a kivitelező szegedi DÉLÉP behozhat, ha a jövőben jobban szervezi munkáját. Az esztendő végére — a rekonstrukció eredményeként — 735 ágyas korszerű egészségügyi létesítmény lesz a Margit Kórház, amint azt a kórház makettjáról (lásd képünkön) is „leolvashatjuk". Most egy 270 ágyas új pavilon épül, és emellett folyik a régi, Bécsi úti törzsépület teljes rekonstrukciója. Noha a főfalakig mindent elbontottak, az épület eredeti formájában születik újjá. Jogos a remény, hogy a 400 millió forintos munka határidő előtt elkészül, mert a kivitelező Középületépítő Vállalat kéthónapos előnnyel indult az új esztendőben. A Róbert Károly körúti Kórház novemberben „ünnepelte" centenáriumát. A nagy múltú intézmény rekonstrukciója 1983-ban kezdődött. A VII. ötéves tervre áthúzódó munkánál folyamatosan adják át és helyezik üzembe az elkészült épületeket. Tavaly novemberben kezdődött meg a János-kórház gégészeti pavilonjának a kivitelezése. E 80 ágyas, műtőkkel és szakrendelővel felszerelt pavilon építésével veszi kezdetét tulajdonképpen a János-kórház rekonstrukciója, ami szintén VII. ötéves tervi feladat. Az Örs vezér téri 50 orvosi munkahelyes szakorvosi rendelő január elejetői már betegeket fogad, a Békásmegyer központjában épülő 35 orvosi munkahelyes szakorvosi rendelő átadási határideje 1985 decembere. A VII. kerületi Csengery utcai szakorvosi rendelőintézet rekonstrukciójánál kiderült, hogy a régi épületet le kell bontani, s így a mintegy 250 millió forintos beruházás befejezése 1987 első fél évében várható. A VII. ötéves tervben az áthúzódó munkák folytatása és újabb kórházak rekonstrukciója a fő feladat. így — többek között — előkészítés alatt áll a Tétényi úti Kórház rekonstrukciója. A munkát természetesen több ütemre tervezik, mert egy ilyen, teljes kórházat átfogó vállalkozás költsége meghaladja az 1—1,5 milliárdot. Ugyancsak előkészítés alatt van az István Kórház rekonstrukciója és a Heim Pál Gyermekkórház II. ütemének kivitelezése. 1984 decemberében volt az Észak-Pest térségében építendő kórház pályaműveinek postabontása. ,,Javítható-e" a Moszkva tér? Hogy mit kellene javítani a Moszkva téren, a fővárosnak ezen az egyik, legforgalmasabb közlekedési csomópontján — erre nyilván nemcsak az itt élők tudnának válaszolni, hanem Észak- és Közép-Buda lakói is, továbbá akik naponta erre járnak munkahelyükre, nem szólva a természetbarátok népes seregéről. A tér áttekinthetetlen „rendjével", egyes napszakokban már elviselhetetlen zsúfoltságával, siralmas városképi megjelenésével — valóságos dzsungel. Elmondhatjuk, így volt ez idestova húsz éve is — ekkor hirdetett először pályázatot a Fővárosi Tanács a Moszkva tér közlekedési hálózatának rendezésére —, csak hát azóta sokat fejlődött a város, ám az nem állítható egyértelműen, hogy a fejlődés Moszkva téri létesítményeimegoldásai mind jónak és hasznosnak bizonyultak. Sőt! Napjainkban a téren s a betorkolló utakon, kis utcácskákban 23 autóbusz-, illetve villamos-végállomás van. A gyanútlan járókelő az egymást keresztező villamossínek szövevényében, a keresett megálló helyett nemegyszer csikorogva fékező szerelvény előtt találja magát. A tér fontos közlekedési csomópont, ahol azonban nincs említésre méltó kereskedelmi hálózat. A bódékat s a volt Gomba helyén működő eszpresszót aligha nevezhetjük annak, minthogy „városképi" megjelenésük sem válik a tér előnyére, akárcsak az ormótlan metrócsarnok. És még sorolhatnánk, mi minden nincs rendben a fővárosnak ezen a viszonylag kis alapterületű csomópontján. A probléma azonban — a közben (1979-ben) meghirdetett sikertelen tervpályázat, továbbá az alapvető bajokon mit sem változtató kisebb-nagyobb rendezések (átépítések, áthelyezések) ellenére — nem került le a napirendről, gyakran hangot kapott a lakossági fórumokon, foglalkoztak vele az újságok. Többször szó esett róla a Budapestben is, legutóbb 1983 novemberében, amikor Fábri Ferencnek A „javíthatatlan" Moszkva tér című írását közöltük. Szószólói voltak a tér rendezésének az érintett kerületek (I., II., XII.) népfrontbizottságai is. Együttes állásfoglalásuknak, javaslatuknak is köszönhető, hogy a Moszkva tér rendezési ügye ismét a Fővárosi Tanács asztalára került, s a végrehajtó bizottság döntése értelmében új, nyilvános pályázatot írtak ki a Moszkva tér rendezésére. A tervpályázat célja: „a tér rendezésére olyan gazdaságos közlekedési, építészeti és kereskedelmi javaslatok kidolgozása, melyek felhasználásával a forgalmi helyzet jelentősen javítható, a térrendezés rövid időn — mintegy tíz éven — belül megvalósítható, és a távlati közlekedésfejlesztés lehetőségét is (például Duna-alagút) biztosítja." A pályaművek beküldési határideje 1985. február. Reméljük, hogy a pályatervek elbírálása után kedvező választ adhatunk a címben feltett kérdésre, miszerint a Moszkva tér „javítható". HÍREK A Könyvértékesítő Vállalat Tudománytár című reprint sorozatában könyvritkaságokat jelentet meg új, bővített kiadásban. A népszerű sorozat legújabb kötete Kiss Áron Magyar gyermekjáték-gyűjtemény — 1891 című munkája. Ez a könyvritkaság egyben igen érdekes néprajzi, népzenei forrásgyűjtemény, melyet Bartók Béla és Kodály Zoltán is e témakör klasszikusának tartott. Az idén Fináczy Ernő A középkori nevelés története, Karácsonyi János Magyar egyháztörténet, Peez Vilmos Ókori lexikon II—III. kötet és Szentpétery Imre A kronológia kézikönyve című művének kiadását tervezi a vállalat. Az Osztrák Kulturális Intézet 1984. november 29-én és 30-án tanácskozást rendezett Ausztria és Magyarország szellemi kapcsolatainak hagyományairól és az együttműködés további lehetőségeiről. Az előadók — többek között Hanák Péter, György Sebestyén, Roman Rocek — és az élénk vita résztvevői egységben, a Duna menti népek szemszögéből taglalták a témát. így a baráti hangvételű véleménycserék nagyban hozzájárultak „közös dolgaink" rendezéséhez. Az NDK kulturális napok keretében — 1984 november végén és december elején — számos rendezvény sokoldalúan mutatta be a baráti szocialista ország művészi törekvéseit. Többek között az NDK könyvkiadását ismertető bemutató nyílt a Gorkij Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban a formatervezők rendeztek kiállítást. Fontos mozzanat volt a Magyar írók Szövetségében december 3-án és 4-én megtartott NDK-magyar műfordítói tanácskozás, hol az előadók kölcsönösen ismertették az irodalom- és művészetpolitika időszerű kérdéseit, megvitatták a még szorosabb együttműködés lehetőségeit. 10