Budapest, 1984. (22. évfolyam)

5. szám május - Andai György: „Köztisztviselő vagyok'”

kötözködne a Krónikás, de Stadinger Ist­ván közbevág: — Összetartozik, elvtársam, összetarto­zik! Képviselői munka.) Eredeti foglalkozása repülőgép-szerelő. A felszabadulás után egy ideig politikai munkatárs volt, majd huszonhét éven ke­resztül vállalatigazgató: gépiparban, vegy­iparban, 17 éven át a Fővárosi Gázműve­ket irányította. Közgazdász. Hat éve van a Városházán, negyedik esztendeje or­szággyűlési képviselő. — Ahogy mondtam, közlekedéssel, közművekkel, városrendezéssel foglalko­zom. Ám nem vagyok közlekedésmérnök, nem vagyok építész. Választott tisztviselő vagyok, köztisztviselő. Akad olyan or­szág, ahol ez önálló szakma. Annak kell lennie, mert tulajdonképpen ez rengeteg szakma egyszerre. Nem lehetek vízműves, csatornás, várostervező, közlekedésszer­vező, temetkezési ügyek szakértője, köz­tisztasági alkalmazott. Nem lehetek mind­ez, de nem is akarok többet tudni a szak­embereknél az ő szakterületükről. Az én feladatom: úgy szolgáljam a főváros érde­keit, hogy a szakembereket segítsem szak­mai gondjaik megoldásában. Tudja, eh­hez a köztisztviselői mesterséghez furcsa képzetek tapadnak, pejoratívak, bürokrá­ciára emlékeztetők. Nem hiszem, hogy bürokrata lennék, sőt, büszke vagyok ar­ra, hogy köztisztviselő lehetek. — Nehéz kenyér? — Olyan területek „gazdája" vagyok, amelyeket állandóan kétmillió budapesti figyel árgus szemmel, az átutazókról már nem is beszélve. Egy kisebb útbontás vagy egy nagyobb lakótelep „arca" — nos, ezeket több millió szempár szemléli, szemléli és kritizálja, olykor joggal. Ha már szó esett: útbontás. Iszonyúan irritá­ló dolog. Egyszerűen nem tudok mást mondani: össze kell szedni magunkat, hogy gyorsabban, hatékonyabban csele­kedjünk. Képtelenség, hogy egy gödröt hónapokig kerülgessenek egy világváros lakói. — Összeszedni magunkat... jóI hang­zik. — Nemcsak hangzik, higgye el, nem­csak hangzik. Látni is fogja. — Ismét csak illetékességi kérdéseket firtatok: egy elnökhelyettesnek a dolga gödrökkel foglalkozni? — Ha sok az a gödör, ha sokáig gödör az a gödör — igen, az elnökhelyettesé is. Én is, mint valamennyi kollégám, egy­szerre vagyok várospolitikus és viceház­mester. Hogy ez jó vagy rossz, miként változtatható, arról most ne beszéljünk. A helyzet adva van, meg kell felelni neki. (Úgy „mellesleg" az országgyűlés ipari bizottságának titkára, a Főváros Közleke­désbiztonsági Tanács, a Budapest Sport Egyesület elnöke. Dolgozik az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságban, a Köz­lekedéstudományi Egyesületben, az Ener­giatudományi Egyesületben és vezeti a Budapesti Városszépítő Egyesületet. — Irányítja a ,, hivatalos" város­rendezést-tervezést, meg egy ugyani­lyen témákkal foglalkozó „ a ma tőr" tár­sadalmi közösséget. Kicsit skizofrén do­log, nem? — Ugyan. A két munka kontrollálja egymást. Vagyis: amit tudok mint tanács­elnök-helyettes, azt felhasználom mint vá­rosszépítő és fordítva. Tudja, mennyi fö­lösleges kanyar kiegyenesíthető így?) Tehát: mi újság a városrendezés ügyében? Stadinger István aktákat vesz elő, Króni­kás szerint csak alibiből, a számokat, ada­tokat — csakúgy, mint azon a bizonyos fogadóórán — szinte a kisujjából rázza ki. Budapest és környékének városépíté­szeti koncepciója még 1980-ban készült el, s a Végrehajtó Bizottság 1981-ben elfo­gadta. Idén, az év vége felé, készen lesz a budapesti agglomeráció fejlesztési kon­cepciója is, amely az Országos Tervhiva­tal irányításával alakul. Ha ezt jóváhagy­ják, a jövő esztendő végére az asztalon lesz Budapest általános rendezési terve. Ezt úgynevezett kerületi bontásban alakít­ják, a kerületi tervekkel lehet felkészülni legjobban arra, hogy a Budapesti általá­nos rendezési terv hamar papírra kerül­jön. Más téma: a belső kerületek rehabili­tációja. A koncepció már 1978-ban kia­lakult, idővel felülvizsgálták, és a rehabi­litációs program keretében már jóvá is hagyták az V. kerület részletes rendezési tervét csakúgy, mint a belső Erzsébetvá­rosét és a Terézvárosét. Telekellátás? A VI. ötéves tervben 1983. december 31-ig 3500 telket készítettek elő arra, hogy azo­kat tartós használatba lehessen adni. Idén és jövőre 1200—1200 telek kialakítása a feladat. Zöldterületek? Elkészült a Nor­mafa és a Zugliget-Harangvölgy környé­kének részletes rendezési terve. Egyéb? Tervpályázatot írnak ki a Kossuth Lajos utca-Múzeum körút-Tolbuhin körút-Bel­grád rakpart által határolt terület rende­zésére. Vizsgálják a keleti Vár-lejtő beépí­tési kilátásait és egyéb területek foghíjépí­tési programjait. Műemlékek? Tovább dolgoznak az óbudai „rezervátumon". Nem csekély munkát ad a Flórián téri ré­gészeti emlékek feltárása-védelme, bemu­tatása, a Bazilika rekonstrukciója, a Pa­taky téri templom felújítása, a Várnegyed házainak renoválása. Az idén még egy tervpályázat várható: az óbudai Krempl­malom hasznosítására. No és a Budapesti Városszépítő Egye­sület? Alig egy éve alakult, s taglétszáma meghaladja az 500-at, a jogi tagoké is a 40-et, köztük van valamennyi kerületi in­gatlankezelő vállalat — hogy csak a leg­ismertebbeket említsük. És hogy mi mindennel foglalkoztak? A népligeti nagyvendéglő megmentése érdekében az egyesület felvette a kapcsolatot az érde­keltekkel — vagyis a vendéglátókkal —, az Ybl Miklós Főiskola hallgatói felmér­ték az épület állapotát, és tervjavaslatokat készítenek a majdani tulajdonosok szá­mára. A KISZ KB építőtáborok bizottsá­gának kérése alapján az egyesület támo­gatja, hogy az idén nyáron budapesti tá­borban vegyenek részt azok a gyerekek, akik városvédelmi feladatokkal szeretné­nek foglalkozni, szervezett és — nem utolsósorban — hasznos formában. A „jogi tagok" javaslatokat, ötleteket ad­nak: milyen munkára alkalmazzák, fo­gadják a fiatalokat. Az egyesület vélemé­nye szerint a hagyományos postaládák, telefonfülkék éppúgy hozzátartoznak a város arculatához, mint mondjuk a Gel­lérthegy, ezért hát levélben hívták fel a Posta illetékeseit: gondoskodjanak az ut­cák, terek részletértékeinek megtartásá­ról. A városfotósok — csaknem 300-an — mostanában készítették el a belső Erzsé­betváros házainak fényképeit, helytörté­neti adatait is összegyűjtötték, melyeket kiadásra szánnak. Rajna György helytör­ténész vezetésével formálódik Budapest köztéri szobrainak katalógusa, címe: Ém-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom