Budapest, 1984. (22. évfolyam)

8. szám augusztus - Bartha Zoltán: Az építőművész

stílustalansággal építette át az ottani ktsz. 1906-ban nyeri első aranyérmét Milánóban — a nemzetközi művészeti kiállítás „Művészember otthona" belső tér kialakításáért. Ekkor bízzák meg a veszprémi színház tervezésével. 1907-ben Párizsba utazik, és Fr. Hennebique építész tervezőirodájában kezdi meg tervének végleges formába öntését. Hennebique az új építőanyag, a vasbeton szerkesztő elveit kidolgozó jó hírű mester, azonban Medgyaszay nem elégedett meg a csak elméletileg megalapozott „száraz" rendszerrel. Továbblépett: az új építőanyag merevségét föloldva, „lelket lehelt" belé. Ilyen szemlélettel tervezi a veszprémi színházat, mely a vasbeton szerkezet újszerű megoldásával nemzetközi elismerésben részesül. 1908-ban készült el a színház, s ugyanebben az évben rendezték Bécsben a VIII. nemzetközi építészkongresszust. Itt került sor Medgyaszay nagy jelentőségű előadására a vasbeton művészi formájáról. Medgyaszay elméleti fejtegetéseit alátámasztották a veszprémi színházról készült fotók. (Jegyezzük meg: a felbecsülhetetlen értékű épület ma esedékes korszerűsítése csak értékeinek teljes tiszteletben tartása s megőrzése mellett történhet.) Alig készült el a veszprémi, a soproniak ugyancsak színház építésével bízzák meg. 1909-ben már ez a színház is áll, a veszprémihez hasonló ihletettségű belsővel. Pár évvel ezelőtt — korszerűsítés (?) címén — átépítették, és Medgyaszayhoz méltatlan, primitív homlokzatot építettek hozzá. Az 1910-es tervezéseiből kiemelkedik az Orlay úti társasház, az Elek utcai családi ház (amelyet azóta teljesen lecsupaszítottak) — és a Nógrád megyei kis település: Rárós (Mul'a) teljes egészében vasbetonból épült, a maga nemében egyedülálló sírbolttemploma. Ezek az alkotások a kor jegyét, a szecesszió formavilágát viselik magukon. 1912-ben Medgyaszay az Operaház korszerűsítésén dolgozik. Ezt olyan zseniálisan, szakszerűen és finom érzékkel végzi, hogy Ybl koncepcióján szemernyi változást sem venni észre. Legnagyobb érdeme az alázattal végzett korrekció. A műemlékek korszerűsítésének máig érvényes mintaképe. Pedig hatalmas méretű volt az átalakítás. A padlástér gerendarengetegéből óriási méretű helyiségeket tervezett, a színpadot és a zenekari árkot megnagyobbította. A földszint egész nézőterét átépítvén, a terem akusztikája is megjavult. Ebben az évben újabb siker éri: megvásárolják a szófiai királyi palota nemzetközi pályázatára beküldött tervét. 1913 a magyar építőművészet nevezetes éve. Ekkor írják ki az új Nemzeti Színház terv-' pályázatát. Óriási küzdelem jellemezte mind az előkészületeket, mind az eredményhirdetést követő éveket. Az építészek legjobbjai által benyújtott tervek közül Medgyaszayé kapta az első díjat. Húsz év múltán, a nagy harcok csitultával ismét átvizsgálták a pályázati anyagot, s minden kétséget kizáróan újra Medgyaszay tervét találták a legmegfelelőbbnek. Csupán futólag említsük meg a példa nélkül álló esetet: amíg 1917-ben tovább folyik a pusztító háború, Galíciában már — Medgyaszay tervei alapján s irányításával — kezdik meg a rommá lőtt falvak újjáépítését. Megmaradt vázlatain valóságos magyar falu bontakozik ki, házaival, galambdúcos tornyaival. Az ezt követő évtizedekre a vesztett háború utáni nyomorúságos állapot, a gazdasági világválság légköre a jellemző. Az építőművész életlehetőségei is megváltoznak. Mégis, az 1926-ban épült nagykanizsai színház (ma: mozi) s az 1927-ben emelt mátraházi Sport-szálló fényes bizonysága fantáziadús alkotótevékenységének. Mindkettő mutatja: szerény eszközökkel még szerényebb adottságok mellett is lehet rangos értékeket teremteni. A kelenföldi református templom s épületegyüttes (1929) belső terének kiképzése lelket üdítő, pompázatos: magyar népi építészet transzponálása egy magasabb rendű harmóniába olvasztva. A volt református leányiskola, a Baár-Madas (ma: Móricz Zsigmond gimnázium) (1932) legszebb iskoláink közé tartozik, a tervező méltán nyerte el a Kisfaludy Társaság „Greguss-díj"-ját. Sajnos, pár éve ezt az épületet is megfosztották pompázatos díszeitől. Az 1938-ban készült József Attila út 12. szám alatti bérház szintén útmutató: a századelőn lefektetett elvek következetes végrehajtásának egyik utolsó, szép példája... Élete folyamán — Európa kultúrközpontjain kívül — három élményt nyújtó tanulmányutat tett. Bejárta hazánk néprajzi tájegységeinek kis falvait. Afrikában a Nílus völgyének építőművészetét kutatta, India különböző vidékein pedig arra volt kíváncsi, vajon megtalálható k-e a magyar nép építőtevékenységének gyökerei. Az első tanulmányút képezte alapját építőművészetének. Afrikában az ókor építészetébe nyert betekintést. India — igazolni látszott föltevését. Több mint félszázados pályáján tervezett házat Istennek, dísztribünt császárnak, palotát királyok részére, panteont a nemzet nagy halottainak, színházat, városházát, iskolát, múzeumot, bányászfalut, bérházat — és családi házat szép számmal. Öreg korában elmélyedő bölcsességgel mindinkább az építész tulajdonképpeni célja, a munkálkodásának értelme foglalkoztatta. Hajlott kora ellenére késő öregségig kénytelen volt dolgozni. Élete alkonyán már csak kis feladatot vállalhatott — legutóbb az IPARTERV-nél bányászlakások kialakítását. 1959. április 29-én hunyt el Budapesten. BARTHA ZOLTÁN A balatonalmádi római katolikus templom. 1930. Műteremház Gödöllőn. Készült Belmont Leó részére 1904, 22