Budapest, 1984. (22. évfolyam)

8. szám augusztus - Bartha Zoltán: Az építőművész

stílustalansággal építette át az ottani ktsz. 1906-ban nyeri első aranyér­mét Milánóban — a nemzetkö­zi művészeti kiállítás „Művész­ember otthona" belső tér ki­alakításáért. Ekkor bízzák meg a veszprémi színház tervezésé­vel. 1907-ben Párizsba utazik, és Fr. Hennebique építész ter­vezőirodájában kezdi meg ter­vének végleges formába önté­sét. Hennebique az új építőa­nyag, a vasbeton szerkesztő el­veit kidolgozó jó hírű mester, azonban Medgyaszay nem elé­gedett meg a csak elméletileg megalapozott „száraz" rend­szerrel. Továbblépett: az új építőanyag merevségét fölold­va, „lelket lehelt" belé. Ilyen szemlélettel tervezi a veszprémi színházat, mely a vasbeton szerkezet újszerű megoldásával nemzetközi elismerésben része­sül. 1908-ban készült el a szín­ház, s ugyanebben az évben rendezték Bécsben a VIII. nem­zetközi építészkongresszust. Itt került sor Medgyaszay nagy je­lentőségű előadására a vasbe­ton művészi formájáról. Med­gyaszay elméleti fejtegetéseit alátámasztották a veszprémi színházról készült fotók. (Je­gyezzük meg: a felbecsülhetet­len értékű épület ma esedékes korszerűsítése csak értékeinek teljes tiszteletben tartása s meg­őrzése mellett történhet.) Alig készült el a veszprémi, a soproniak ugyancsak színház építésével bízzák meg. 1909-ben már ez a színház is áll, a veszprémihez hasonló ihletett­ségű belsővel. Pár évvel ezelőtt — korszerűsítés (?) címén — átépítették, és Medgyaszayhoz méltatlan, primitív homlokza­tot építettek hozzá. Az 1910-es tervezéseiből kiemelkedik az Orlay úti társasház, az Elek ut­cai családi ház (amelyet azóta teljesen lecsupaszítottak) — és a Nógrád megyei kis település: Rárós (Mul'a) teljes egészében vasbetonból épült, a maga ne­mében egyedülálló sírbolt­temploma. Ezek az alkotások a kor jegyét, a szecesszió forma­világát viselik magukon. 1912-ben Medgyaszay az Operaház korszerűsítésén dol­gozik. Ezt olyan zseniálisan, szakszerűen és finom érzékkel végzi, hogy Ybl koncepcióján szemernyi változást sem venni észre. Legnagyobb érdeme az alázattal végzett korrekció. A műemlékek korszerűsítésének máig érvényes mintaképe. Pe­dig hatalmas méretű volt az átalakítás. A padlástér geren­darengetegéből óriási méretű helyiségeket tervezett, a színpa­dot és a zenekari árkot megna­gyobbította. A földszint egész nézőterét átépítvén, a terem akusztikája is megjavult. Eb­ben az évben újabb siker éri: megvásárolják a szófiai királyi palota nemzetközi pályázatára beküldött tervét. 1913 a magyar építőművé­szet nevezetes éve. Ekkor írják ki az új Nemzeti Színház terv-' pályázatát. Óriási küzdelem jellemezte mind az előkészüle­teket, mind az eredményhirde­tést követő éveket. Az építé­szek legjobbjai által benyújtott tervek közül Medgyaszayé kap­ta az első díjat. Húsz év múl­tán, a nagy harcok csitultával ismét átvizsgálták a pályázati anyagot, s minden kétséget ki­záróan újra Medgyaszay tervét találták a legmegfelelőbbnek. Csupán futólag említsük meg a példa nélkül álló esetet: amíg 1917-ben tovább folyik a pusztító háború, Galíciában már — Medgyaszay tervei alap­ján s irányításával — kezdik meg a rommá lőtt falvak újjáé­pítését. Megmaradt vázlatain valóságos magyar falu bonta­kozik ki, házaival, galambdú­cos tornyaival. Az ezt követő évtizedekre a vesztett háború utáni nyomorúságos állapot, a gazdasági világválság légköre a jellemző. Az építőművész életlehetőségei is megvál­toznak. Mégis, az 1926-ban épült nagykanizsai színház (ma: mozi) s az 1927-ben emelt mátraházi Sport-szálló fényes bizonysága fantáziadús alkotó­tevékenységének. Mindkettő mutatja: szerény eszközökkel még szerényebb adottságok mellett is lehet rangos értékeket teremteni. A kelenföldi refor­mátus templom s épületegyüt­tes (1929) belső terének kikép­zése lelket üdítő, pompázatos: magyar népi építészet transzpo­nálása egy magasabb rendű harmóniába olvasztva. A volt református leányiskola, a Baár-Madas (ma: Móricz Zsigmond gimnázium) (1932) legszebb is­koláink közé tartozik, a terve­ző méltán nyerte el a Kisfaludy Társaság „Greguss-díj"-ját. Sajnos, pár éve ezt az épületet is megfosztották pompázatos díszeitől. Az 1938-ban készült József Attila út 12. szám alatti bérház szintén útmutató: a szá­zadelőn lefektetett elvek követ­kezetes végrehajtásának egyik utolsó, szép példája... Élete folyamán — Európa kultúrközpontjain kívül — há­rom élményt nyújtó tanul­mányutat tett. Bejárta hazánk néprajzi tájegységeinek kis fal­vait. Afrikában a Nílus völgyé­nek építőművészetét kutatta, India különböző vidékein pe­dig arra volt kíváncsi, vajon megtalálható k-e a magyar nép építőtevékenységének gyökerei. Az első tanulmányút képezte alapját építőművészetének. Af­rikában az ókor építészetébe nyert betekintést. India — iga­zolni látszott föltevését. Több mint félszázados pályáján ter­vezett házat Istennek, dísztri­bünt császárnak, palotát kirá­lyok részére, panteont a nemzet nagy halottainak, színházat, városházát, iskolát, múzeu­mot, bányászfalut, bérházat — és családi házat szép számmal. Öreg korában elmélyedő böl­csességgel mindinkább az épí­tész tulajdonképpeni célja, a munkálkodásának értelme fog­lalkoztatta. Hajlott kora elle­nére késő öregségig kénytelen volt dolgozni. Élete alkonyán már csak kis feladatot vállalha­tott — legutóbb az IPARTERV-nél bányászlakások kialakítá­sát. 1959. április 29-én hunyt el Budapesten. BARTHA ZOLTÁN A balatonalmádi római katolikus templom. 1930. Műteremház Gödöllőn. Készült Belmont Leó részére 1904, 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom