Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - Kiss Sándor: Emlékezés Kiss János altábornagyra

terveket, megszerzik a hatósági engedélyeket, egyeztetik a szakvállalatok munkáját, versenytárgyalásokat folytatnak, biztosítják a kivitelezői kapacitást, gondoskodnak kivitelezőről, valamint az elkészült létesítmény üzembe helyezéséről. E munkák megvalósításához szerződést kötnek külső kivitelezőkkel is, vállalva azok munkájának koordinálását. Ily módon készült el 1978—1983 között például a Margit-, a Petőfi- és a Szabadság-híd, a Körösi Csorna Sándor út, a Tétényi út, a Mártírok útja, a Roosevelt tér, a Belgrád rakpart, a Hősök tere díszburkolata, a Baross utca és a Köztársaság tér felújítása is. Az FKFV út-, híd- és műtárgyfelújítási, valamint -fenntartási tevékenységének értéke 1983-ban 447 millióra nőtt, ami jelenleg a vállalat összes árbevételének 27,4 százalékát teszi ki. Kivitelezői kapacitásukat elsősorban a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság megbízásából végzett munkák kötik le, de amennyiben van szabad kapacitásuk, vállalják kerületi tanácsok, közművállalatok, a Fővárosi Tanács szakigazgatási szerveinek és más vállalatoknak a megrendeléseit is. Az útfelújítási és -korszerűsítési munkákhoz magas fokú gépe-Nagy teljesítményű önfelszedő seprőgép sítéssel rendelkeznek, ami garancia a jó minőségű és gyors munkára. A vállalat tevékenységi körébe tartozik a főváros forgalmi rendjének korszerűsítéséből adódó és a közlekedésfejlesztési beruházásként épülő utak és műtárgyak közúti forgalmát szabályozó táblák elhelyezése és burkolati jelek készítése, valamint a már meglévők folyamatos karbantartása a Közlekedési Főigazgatóság és a kerületi tanácsok megbízásából. Az FKFV útépítési munkáihoz igen korszerű öntött- és hengereltaszfalt-gyártó berendezésekkel rendelkezik. Aszfaltból tehát nemcsak a saját szükségletét fedezi — aszfalttermelésük 1983-ban elérte a 172 ezer tonnát —, hanem az előállított mennyiségnek több mint egyharmadát értékesíti más közmű-, illetve kerületi útkarbantartó vállalatoknak. Ugyancsak eladó a betongyártási többlet, a termelés mintegy negyede. Része még a vállalat ipari tevékenységének a közúti jelzőtábla gyártása és értékesítése is, e téren a mindenkori igények szabják meg a termelés, illetve értékesítés mennyiségét. E témakörben kell feltétlenül megemlítenünk azt is, hogy a Hulladékhasznosító Műben a szemét elége-Kátyúzás Szőnyegezés tése során keletkező hőenergia hasznosításával 1983-ban 53476 MW villamos energiát termeltek s értékesítettek 56 millió forint értékben. Összegzésül szó esett a beszámolóban a vállalat gazdálkodásáról. Közismert, hogy az FKFV — jellegénél és tevékenységi körénél fogva — szolgáltató vállalat, ám ez nem zárja ki — különösen a mai, nehéz gazdasági helyzetben —, hogy ne törekedjék rentabilitásra, nyereségre. A nyereség fő forrása azonban nem a lakossági munkákon szerzett haszon, hanem az ipari termelésből származó árbevétel. Ez is közrejátszott abban, hogy módjuk nyílt az önerős bérfejlesztésre, vagy hogy 70 százalékkal többet fordíthattak a dolgozók szociális ellátására. A vállalat alapvető feladatai a jövőben nem módosulnak, csak a munka mennyisége növekszik egyegy ágazatban, amit a főváros fejlődése hoz magával törvényszerűen. A cél továbbra is az, hogy a vállalat szolgáltatásaival hozzájáruljon Budapest közterületi rendjének és tisztaságának biztosításához, a környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához. Ezt hangsúlyozta dr. Hajdú György, az FKFV vezérigazgatója is a beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében. Elmondotta, hogy szeptember elején meghívták a fővárosi tanácstagok kerületi csoportjainak vezetőit, hogy megismerkedhessenek a vállalat munkájával. A konzultációk során elhangzott észrevételeiket, bírálataikat figyelembe veszik a jövőbeni feládatok meghatározásánál. A vezérigazgató emlékeztetett egy korábbi tanácsülésen elhangzott felszólalásra, melynek jogosságát elismerve, a vállalat szombati túlmunka elrendelésével állította vissza a korábban megszokott szemétgyűjtési gyakoriságot. „Tisztában vagyunk azzal — mondta befejezésül dr. Hajdú György —, hogy minden igyekezetünk ellenére követünk el hibákat, ezért munkánkat tovább kell javítani, melyhez a beszámoló előkészítése során kapott bírálatokat és javaslatokat, valamint a mai vitán elhangzó észrevételeket iránymutatásnak tekintjük." Az a tény, hogy a Fővárosi Tanács ülése napirendre tűzte az FKFV munkájáról szóló beszámolót, jelzi a téma fontosságát, s egyszersmind a felelősséget, amely a vállalatra hárul a közterületi rend fenntartásában. Ennek adtak hangot a beszámoló feletti tartalmas vitában a felszólalók is. Király Mihály (XXI. kerület) többek között arról beszélt, hogy 1978 óta (az összevonás éve — A szerk.) jelentős fejlődés tapasztalható a munkavégzésben. A vállalatnak a beszámolóban megfogalmazott feladatait, célkitűzéseit reálisnak tartja. Dr. Bene Zoltán (XVI. kerület) elismeréssel szólt a szemétszállítás megbízhatóságáról, a „kukások" magatartásáról. Bosszantónak tartotta viszont, hogy a budai hegyekben nem ürítik rendszeresen a szemétgyűjtő kosarakat, de „túlcsordulnak" a szemétgyűjtő edények a BKV-megállókban is. A tisztaság és a rend érdekében nagyobb propagandát javasolt, és a szemetelők szigorúbb megbüntetését kérte a Fővárostól. Holdamf József (IX. kerület) gépi úttisztítást javasolt a Ráday utcába, és a konténeres szelektív hulladékgyűjtés tapasztalatai felől kért felvilágosítást. A vitát követően a Fővárosi Tanács elismerését fejezte ki a vállalat munkájáról, és — a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság felügyeleti véleményével együtt — elfogadta a Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat jelentését, (x) 31