Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - POSTA

POSTA 1076 Garay utca 5. Telefon: 415-582 Dr. Kun Dezső (1012 Budapest, Kosciuszko Tádé u. 22.) szellemes és okos — a szellemes írások rend­szerint okosak is — levele már felér egy tömör ismeretterjesztő cikkel, ezért is idézünk belőle bőven. ,,... A Budapest 84/8-as számá­ban a 26. oldalon Bakos Ágnes reprodukciója ,,A pályaudvar 1890-ben..." feliratával bizony fél­revezeti az olvasót. A kép ugyanis legkorábban 1898. november 20-án délután ké­szülhetett, mert a képen látható Baross Gábor-szobrot aznap déle­lőtt leplezték le. (Lásd a Budapesti Napló harmadik évfolyam 321 -ik számát: 1898. november 21.) E-gyébként a .vasminiszternek' becé­zett közmunka- és közlekedésügyi miniszter 1892-ben halt meg. Elő embereknek általában már akkor sem emeltek szobrot, nem is szólva Baross közismerten puritán jelle­méről... Érdekességként írom, hogy a felszabadulás utáni években Bebrits Lajos államtitkár, ill. ké­sőbb közlekedési és postaügyi mi­niszter, a közgazdasági egyetemen tartott előadásaiban mindig hang­súlyozta, hogy a Monarchia közle­kedési miniszterei közül csak Ba­ross Gábort tiszteli, mert az sze­gény emberként lett miniszter, és úgy is halt meg. A kép felirata tehát egyértelmű­en téves! ... Igaz, hogy ez a cikk­ben csak apró részletkérdés, de hát az egész hitele mindig a részletek pontosságától függ. Talán az sem érdektelen... hogy a szobrot a jelenlegi helyén 1971. július 10-én (szombat) dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszter avatta fel, illetve adta át a Fővárosi Tanácsnak. Annak kép­viseletében Skoda Lajos, a Főv. Tanács akkori elnökhelyettese mondott beszédet. A közönség so­raiban ott voltak Baross Gábor le­származottai is, továbbá, többek között, Nyers Rezső elvtárs. Egyébként javaslom, hogy a pá­lyaudvar centenáriumi ünnepségei­re még térjenek vissza egy későbbi ismertetésben. Nem volt eddig szó arról a centenáriumi bronztáblá­ról, amelyet 1984. július 7-én a vas­úti tisztavatás keretében lepleztek le a pályaudvar csarnokában... Az új emléktábla ismertetése gazdagí­taná fővárosunk nevezetességeinek történetét." Köszönjük a levelet. Mivel ma­gunk is rendkívül fontosnak tart­juk a részleteket — és nemcsak a prousti értelemben —, hiszen a nagy egész lényegének a hitelét erő­síthetik vagy áshatják alá, sőt, oly­kor maga a részlet rukkol elő egésznek, ezért sürgősen igyekez­tünk kideríteni az igazságot, már ami a képaláírást illeti. Sajnos, buzgalmunkat nem koronázta si­ker, ezt úgy is lehet mondani: ku­darcot vallottunk. A Budapesti Történeti Múzeum anyagába tarto­zó fényképről ugyanis csak annyit lehetett kideríteni, hogy valószínű­leg 1900-ből való, és valószínűleg Klösz György felvétele. A valószí­nűlegekkel — feltehetően — a „vasminiszter" sem lenne megelé­gedve, ugyanúgy, ahogy kedves le­vélírónk sincs. Mivel is védekezhet­nénk? Talán csak azzal, hogy az utóbbi száz esztendőben, főleg eb­ben a lassan-lassan végére járó év­században történt egy s más a vilá­gon, így Budapesten is, ami nem segítette elő a képek, adatok pon­tos rendszerezését, sőt, hozzájárult a katalógusok szétszóródásáház, pusztulásához is. Ami a centenáriumi bronztáblát illeti: valamilyen formában minden bizonnyal vissza fogunk rá térni. Zuglói Zoltán budapesti olva­sónk fontos eseményre hívja fel fi­gyelmünket. „Bár még folynak az 1945. évi felszabadulásra történő ünnepélyes megemlékezés előkészületei, még idejében szeretném felhívni a fi­gyelmet egy 1986-ban esedékes — szintén felszabadulási — évforduló megünneplésére. 1986. szeptember 2-án lesz Budavár török megszállás alóli felszabadításának a 300. év­fordulója. Budavár felszabadítása tette nyilvánvalóvá, hogy a 150 éves tö­rök megszállás a végéhez közele­dik. Persze, a török végleges kiűzé­séig még hosszú időre volt szükség, és az 1718-as pozsareváci békeszer­ződés zárta le a felszabadító hábo­rút. A 300 évvel ezelőtti felszabadí­tás tette lehetővé fővárosunk há­rom alkotó elemének: Budának, Óbudának, Pestnek újkori szabad fejlődését, aminek eredményeként 1873-ban megalakulhatott Buda­pest... Az ünnepségek alkalmat adná­nak arra is, hogy történészkong­resszust rendezzünk... Ez alkalom­ból szívesen látogatnának haza a külföldön élő magyarok, mindez előnyösen hatna devizabevételi mérlegünk alakulására. Önma­gunknak is tartozunk az 1686. évi felszabadítás 300. évfordulójának méltó megünneplésével, hiszen tör­ténelmünkben, sajnos, több alka­lom van szomorú eseményre, mint örömteli évfordulókra." Olvasónk gondolataival egyet­értve közölhetjük, hogy már ez év tavaszán tervbe vettük a Buda fel­szabadításának évfordulójáról va­ló méltó megemlékezést. Mert úgy van, ahogy az olvasói levél mond­ja: önmagunknak is tartozunk ez­zel. Tesszük ezt — bizonyára más szervekkel, orgánumokkal együtt — azért, mert az „önmagunknak való tartozás" egyúttal azt jelenti, hogy nemzeti önismeretünket akarjuk szolgálni a megemlékezé­sekkel, továbbá szomszédaink, történelmi sorstársaink megismeré­sét is, hogy a múltra emlékezve még tisztábban tájékozódjunk a je­lenben — a jövő érdekében. Ez a cél vezet bennünket hazánk 1945-ös felszabadulásának megünneplé­sekor — ahogy a lapunkban eddig megjelent és még ezután megjelenő írások bizonyítják —, ez fog vezet­ni bennünket az 1686-os évfordu­lóra történő megemlékezésekben is. Kapós a Budapest a Szovjetuni­óban! Lapunknak majdnem héte­zer előfizetője van a Szovjetunió­ban, ez pedig legalább harmincezer olvasót jelent. A szerkesztőségbe küldött levelek azt bizonyítják, hogy szovjet barátaink örömmel veszik kézbe a Budapestet, mely­hez mellékletben csatoljuk az írá­sok orosz nyelvű fordítását. Mint a fénykép mutatja, Leningrádban az utcai árusok is kínálják. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy szerkesztőségünk kezdemé­nyezésére a Magyar Rádió város­történeti és várospolitikai vetélke­dőt indított a Péntektől péntekig című kulturális ajánlóműsor kere­tében. Az adás minden második pénteken jelentkezik 16 óra 25 perckor az Eötvös Klubból. A ve­télkedőhöz a műsor szerkesztői: Ómolnár Miklós és Rózsa Péter a lapunkban megjelent írásokat használják fel. A számos díj között — színházjegyek, vásárlási utalvá­nyok stb. — szerepel a Budapest előfizetése is. Örülnénk, ha lapunk barátai, a Városszépítő Egyesület tagjai minél nagyobb számban ven­nének részt ezeken a vetélkedőkön. A Budapest a leningrádi Nyevszkij sugárúton 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom