Budapest, 1984. (22. évfolyam)

11. szám november - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

A budapesti közlekedés legnagyobb alkotása Elkészült a nagy mű: megnyílt a Hungária-gyűrű első szakasza a Bécsi út és a Lehel utca között; a háromszorosra bővített Árpád-híd; az észak-déli földalatti vasút újabb pályája, és elindult az első budapesti gyorsvillamos. A négy részből álló, de összefüggő, egységes beruházásként tervezett építkezés a fővárosi közlekedés legnagyobb alkotása mind kiterjedtségét, bonyolultságát, mind jelentőségét tekintve. Aligha ünneprontó a kérdés: Ma, amikor olyan nehezek a gazdasági körülmények, beruházhatott-e itt a Főváros 8 milliárdot? A válasz egyértelmű: nem volt más lehetőség. Az észak-budapesti területen voltak a legnagyobb építkezések, de ezzel nem tartott lépést a közlekedés fejlődése, Óbudán és Angyalföldön egyaránt nagyon súlyos helyzet keletkezett a forgalomban. A híd és a környező utak megújulását követelte a Dunakanyar rohamos fejlődése is. Az új alkotások kedvező hatása érezhető lesz az egész fővárosban, sőt a környező településeken is. A Hungária-gyűrű északi szakasza kapcsolatot teremt a szentendrei, váci, hatvani országút között, és a belső negyedekben is csökkenti a zsúfoltságot. Az Árpád-híd áteresztőképessége a gyorsvillamossal megtöbbszöröződik, s ez mentesíti a Margit-hidat csakúgy, mint a Batthyány teret. S várható az is, hogy meggyorsul az általános fejlődés az északi munkásnegyedekben. A nagy építkezés egyben megalapozta a következő beruházásokat is. Déli irányban folytatódik a Hungária-gyűrű építése, és rövid idő múlva a gyorsvillamos elérheti a Kerepesi utat. Közben megkezdődhet a nagy dél-budapesti fejlesztés is. Korunk mecénása Nagy siker a Flórián téri aluljáró, a föld alatti múzeum. A főváros, az ország felfedezte Óbudát, rohamosan nő az idegenforgalom. Amikor a 60-as években elkezdődtek a nagy lakásépítkezések, újra és újra le kellett állítani a munkát, mert a cölöpverő római falakba ütközött. Az egyik mérnök dühösen fakadt ki: „Hagyják meg Óbudát a régészeknek, ne lakást építsünk itt, hanem romot." Azóta sok idő telt el, enyhült a lakáshelyzet, több pénz jut fejlesztésre — ezért megváltozott a szemlélet is. S a Közlekedési Főigazgatóság — Óbuda mecénása — valóban építtetett, pontosabban helyreállíttatott romot, az egykori légiós fürdőt, s terveztetett romkertet is. Mindez többe került, mint hitték, de megérte. Új gondok, új lehetőségek A főváros ipari termelésében kedvező, biztató változások mutatkoznak. Ezzel szemben a lakásépítkezéseken sokasodnak a gondok. Az év első felében a tervezet lakásoknak csak meglepően kis hányadát adták át. Városházi tudósítások Az építési tárca élén és a másutt történt személyi változások jelzik, hogy sok hiba történt a vezetésben, szervezésben. A legutóbbi időben aztán számos intézkedést hoztak a munka javítására, s remélhetően ennek lesz eredménye. Számolni kell tervezési változásokkal is. Általános társadalmi érdek, hogy minél nagyobb arányban vonják be a magánerőt — elsősorban a családokban felhalmozott pénzt — a lakásépítésbe. A nagyobb méretű, igényesebb lakás azonban nemcsak többe kerül, hanem több munka is kell hozzá, továbbá a családi és társasházak, általában a magánépítkezések csakúgy, mint a felújítások, mind több munkaerőt igényelnek. Ezért sok új, jól képzett dolgozót várnak a tervek megvalósításához. Ezekben a hetekben az új fejlesztési elvek meghatározása a tervezési viták egyik legsürgetőbb feladata. Fejlesztés alatt sokáig csak az új építkezést vagy a bővítést értették. Azután felismerték, hogy valójában fejlesztés a felújítás is, hiszen a felújított lakóház, egyetem, színház a korábbinál mindig többet ad. A következő időben a fejlesztés egyik legjelentősebb területe az új építkezésen és a felújításon kívül a már felépült negyedek, különféle alkotások gyarapítása lesz. A tervezési elvek gazdagítása forrásokat tárhat fel. Mód nyílik arra, hogy az új negyedekben a korábbi fejlesztéssel keletkezett lehetőségeket is felhasználják. Az Árpád-híd bővítése után a megújult Óbudán a vendéglátás, a művelődési intézmények aránylag kis beruházással fejleszthetők. Hasonlóan kedvezőek a feltételek az új városrészközpontokban irodaházak kialakítására. Új forrás a tervezéshez a Főváros és a megye együttműködése is. Távol a Belvárostól, az újonnan keletkezett helyi „belvárosokban" bizonyára megéri a kereskedelemnek, ha kisebb-nagyobb fejlesztéseit itt valósítja meg, feltéve, ha a környéket hátországnak tekintheti. Megbuktak-e a tízemeletes negyedek? Sok támadás érte már a tízemeletes negyedeket. Egyhangúk, kicsik a lakások, a torony- és sávházak között nem bontakozhat ki igazi nagyvárosi élet. A vádak újra és újra hangot kapnak, s ez sok heves indulatot vált ki — az itt lakókból is. Tény, hogy rövid idő alatt aligha juthatott volna lakáshoz egymillió budapesti, ha nincsenek házgyárak, ha nincsenek tízemeletes negyedek. A nagyipari építkezésre szükség volt. Másutt van a viták magva. Megbuktake az új negyedek vagy nem? A legnagyobb gondunk, hogy Kelenföldön, Óbudán, Újpesten, Angyalföldön, Újpalotán, Kőbányán, Pestlőrincen, Kispesten, Erzsébeten és Csepelen a tízemeletes negyedekben a munkásosztály legbefolyásosabb része kapott lakást. Nem közömbös, hogy milyen a közérzetük az itt élőknek, otthont találtak-e száz és százezrek, vagy elvágyakoznak innen. Aki hosszabb időt tölt el Kőbányán, Óbudán vagy Csepelen, tudja, hogy nem buktak meg az új negyedek, az itt lakók zöme megszerette környezetét, s nemegyszer szebbnek találja, mint a város belsejét. Más kérdés, hogy a legtöbb új negyed ma is befejezetlen. Ezért sürgetik a további fejlesztéseket. Mi az új negyedek előnye? Épp az, ami egyesek szemében a legnagyobb hátrány. Viszonylag sok ember él együtt. Ezért a tízemeletes negyedekben sok a különféle érdeklődésű, tehetséges lakó, és sok a pénz is. Ez tükröződik abban, hogy itt van a legtöbb klub, s itt a legkifizetődőbb kis boltot és kis vendéglátóhelyet nyitni. Itt a legnagyobb a fiatalok aránya, itt a legerősebb a közösségi élet, itt van a legtöbb társadalmi munka — s itt a leggyorsabb a belső fejlődés. Ma a fővárosban Kőbányán található a legtöbb park. Az újhegyi tízemeletes sávok mellett a festői tókert, a Margitsziget hangulatát idéző liget, a sok-sok labda-, teniszpálya, mind-mind társadalmi összefogás eredménye. Vajon rosszul érzi-e magát az új negyed lakója, ha ilyen alkotásokra képes? Terjeszkedés a Duna mellett A tervezési vitákban több javaslat hangzott el: ne kelet felé, hanem északdéli irányban építkezzék a Főváros. A kelet-pesti terjeszkedés sokba kerül. A táj szebb a Duna mentén, a fejlesztés pedig olcsóbb. A Főváros és a megye együttműködése lehetővé teszi, hogy az igazgatási határon túl is legyen építkezés. S akkor eljöhet az idő, amikor majd a főváros legnagyobb közútja — a Duna lesz. Hol áll a sorban a kereskedelem? A fejlesztésben — sajnos — elég hátul. S ez nagyon sokba kerül Budapestnek. Kevés a bolt a fővárosban, még a Belvárosban is. S ez nemcsak a mindennapi vásárlást nehezíti meg, hanem kedvezőtlenül hat az árak alakulására is. Várható, hogy a városházi tervezésben is előbbre lép a kereskedelem. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 21