Budapest, 1984. (22. évfolyam)

10. szám október - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

A Budapestben többször beszámoltunk a VII. ötéves tervet előkészítő munkáról, a zárt ajtók mögött folyó vitákról. A tervezésre várhatóan nagy hatással lesznek a főváros és a környék, vagyis az agglomeráció összehangolt távlati fejlesztését meghatározó elgondolásokról tartott eszmecserék. A tanácskozásokon nemegyszer elhangzott a történészek megállapítása, miszerint a fővárost mindig erős szálak fűzték a környező helységekhez, s ez így lesz a jövőben is. Ezért a közös tervezés közös érdek. Egyöntetű volt a vélemény abban is, hogy elengedhetetlen a hosszabb időre, a legalább az ezredfordulóig szóló elképzelések kidolgozása. Ezt kívánja a feladatok bonyolultsága. A budapesti térség — a lakosság számát tekintve — az ország negyede. Itt van a magyar ipar negyede is. A tervezők úgy számítják, hogy a főváros népessége 2000-ig csökken, az övezetben viszont jelentősen nő. A teljes foglalkoztatás megoldható, a környékről bejáró dolgozók száma tovább nőhet. A főváros és a megye együttműködése hozzájárulhat a lakáshelyzet javításához, jóllehet, számolni kell ellentétes tendenciákkal is. Van mód, hogy a következő időben megoldják Budapesten a mennyiségi lakáskérdést. Az újabb becslés szerint ehhez 150—180 ezer új otthont kell építeni. A számítás abból indul ki: gyorsul a családok elaprózódása. Elképzelhető az is, hogy sikerül megállítani ezt a folyamatot. Az újabb budapesti lakónegyedek építéséhez sok terület kell, hasonlóan területigényes a családi házas építkezés az agglomerációban is. Legfőképp azért, mert nemcsak a megyéből, hanem távolabbi országrészekből is sok család a főváros közelében, elsősorban a hegyvidéken és a főutak mellett akar építkezni. A nagy építési kedv hatására még inkább emelkednek a telekárak. De gondok is jelentkeznek a fővárosi térség északi részén. A Dunakanyarban — az egyik legértékesebb üdülőterületen — helyenként máris nagy a zsúfoltság, ami később csak fokozódik. A teendő: egyrészt itt nagy erőt kell fordítani a minőségi fejlesztésre, másrészt, ezzel párhuzamosan, meg kell gyorsítani újabb területek feltárását. Sok vitát okoz a közlekedés. A forgalom rohamosan nő a főváros és a környező helységek között, sürgető tehát az utazási feltételek javítása. A fővárosi közlekedés meghatározó tényező az agglomeráció lakosságának közlekedésében is. Ezért közös érdek a földalatti vasutak újabb szakaszainak megnyitása, újabb gyorsjáratok szervezése, csakúgy, mint a tervezett országos főutak és az MO-ás gyűrű építése, az újabb Duna-híd átadása, továbbá a vasút megújítása. A vélemények csak abban különböznek, hogy mi épüljön meg előbb. Azzal viszont szinte mindenki egyetértett a vitákban, hogy meg kell építeni a gyorsvasutat Megyerre, a dél-buda-újpalotai földalatti vonal első részét, az új hidat Lágymányoson és az MO-ás gyűrű déli szakaszát. Továbbra is nagy helyet kap az együttműködésben az egészségügy fejlesztése. A környék sok lakója a jövőben is a fővárosban részesül gyógykezelésben. Ha-Városházi tudósítások laszthatatlan tehát az intézmények felújítása. S újra elhangzott a javaslat az északpesti és az érdi kórház felépítésére. Meg kell változtatni a budapesti térség oktatási hálózatát. Az óvodai férőhelyek száma elsősorban az övezetben nő. Folytatódik az általános iskolai termek építése a fővárosban kisebb, a környező helységekben nagyobb arányban. Egységesen gyorsul az egész térségben a középfokú oktatás bővítése. Az övezetben nő a gimnáziumi férőhelyek száma, de a szakosított oktatás feltételét elsősorban Budapesten teremtik meg a környékbeli gyerekek számára. Egy szemlélet bukása Ha ma sok támadás éri az új tízemeletes negyedeket, ennek oka egy rég elavult szemlélet is. Amikor még a hatvanas években megkezdődött a több ezer lakásos építkezések tervezése, a kereskedelem irányítói úgy vélték, nincs szükség arra, hogy kis boltokat helyezzenek el a házak földszintjén. A fejlődés útja: kisebb-nagyobb üzletközpontok szervezése. Ez mindenképpen gazdaságos, s megkönnyíti a bevásárlást. S felépültek az új negyedek, ahol már nem volt kis bolt és nem volt hagyományos utca. S mi lett a következménye? Mind távolabb került az üzlet a lakásoktól, és nehezebbé vált a bevásárlás. Mi több, a különben nagy gonddal megtervezett negyed — ahol sok a fa, a fény, s minden lakás fürdőszobás — alvóváros lett. A szemlélet megbukott, s mind több negyedben most az üzletközpont mellett sok-sok kis bolt nyílik. Vagy a házak földszintjén, vagy külön pavilonban. Hatásuk? Kibontakozik az igazi verseny, s valóban könnyebb a bevásárlás. A boltok, kis vendéglátóhelyek megszínesítik a szürke sávházakat, élet tölti be a sivár épületeket. Kissé sokba kerül, de jobb később, mint soha. Mikor lesz olcsóbb a zöldség és a gyümölcs Az idén nyáron a zöldség és a gyümölcs ára a vártnál is nagyobb arányban emelkedett, s ez mindenütt sok vitát keltett. Hogyan lehetséges ez, amikor bőven van áru, és mégis magasak az árak? — tették fel a kérdést. Tévedés, a nyár nagyobbik felében nem volt árubőség. A számok azt bizonyítják, hogy júliusban — a múlt évihez képest — csökkent a felhozott áru mennyisége. Ezt főként a hűvös és száraz idő magyarázza. S ez a fő oka a magas áraknak is. A kereslet erősen nőtt, de ezzel nem tartott lépést a kínálat. Miért fontos ezt megállapítani? Többen elsősorban szervezeti intézkedésekkel kívánják letörni az árakat. Tény, ahol kevés az áru, sok a közvetítő, élénk a spekuláció. Ez valóban nem tűrhető. Az sem jó, hogy mérséklődött az állami kereskedelem szabályozó hatása. De a legfontosabb, hogy növekedjék a zöldség-gyümölcs termelés, és hogy ehhez teremtsék meg a kellő feltételt. Sajnos, számolni kell azzal is, hogy a fővárosban és az agglomerációban érezhetően zsugorodik a kertészetek földterülete. A vitában hangot kapott az is: olykor a magánkereskedő olcsóbb, mint a Zöldért. Valóban így volt. Az árat befolyásolja a termelési és szállítási költség, a várható felhozatal és a kereslet. De ahova egy-egy áruból sok érkezett, azonnal leszállította az árat — a magánkereskedő. Hogy mikor lesz olcsóbb Budapesten a zöldség és a gyümölcs? Ha az igazi keresletnek megfelelő arányban érkezik áru. Hódít az erdő Volt egy korszak a főváros történetében, amikor — még a szőlők rovására is — terjeszkedett a budai hegyvidék erdősége. Vagy ötszáz évvel ezelőtt. Mind több fa kellett, s megérte ültetni. Most ismét hódít majd az erdő. Budapesten további 3100 hektárt, az övezetben 2700 hektárt telepítenek, hogy ellensúlyozzák a korábbi pusztítást, hogy védjék a főváros levegőjét. S gyorsítani kell a fásítást az új lakónegyedekben — határozta el a Fővárosi Tanács — lakossági segítséggel is. Föld alatti siker A legsikerültebb budapesti aluljáró — ehhez nem fér kétség — a Marx téri. Nagy a forgalom, de ezt nemcsak a pályaudvar magyarázza. A föld alatti szintről nyílik a nagyáruház földszintje is. Sok új aluljáró épül. A legszebb a Flórián téren készült. De lesz-e majd forgalom itt vagy Angyalföldön, s a többi külső negyedben? Igen, ha lesz elég, a gyalogjárót idevonzó árusítóhely. S ez fontos, mert a Flórián téren is leghatásosabban a nagy forgalom védheti meg a mélyben elhelyezett értékeket. Műhelyvillák Hol nyílt régen ipari műhely vagy kisipar? Legtöbbször a város szélén, ahol olcsó volt a hely. Most az óbudai hegyekben, sőt, a Rózsadombon is látható már olyan villa, amelyben gépkocsijavító műhely, tésztagyártó vagy kelmefestő iparos működik. Ma ezek még általában beilleszkednek a tájba. De mi lesz később? Sürgető a probléma rendezése, mielőtt még „ipari övezetnek" kellene nyilvánítani a budai hegyvidéket is. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 25