Budapest, 1984. (22. évfolyam)
10. szám október - Szabó László: A budai Szent Anna-templom
A budai Szent Anna-templom A Buda visszafoglalását (1686) követő újjáépítés alakította ki Pest, Buda és Óbuda barokk kori arculatát. A 18. században épült a pesti Egyetemi templom, a Zichyek óbudai kastélya, és sorolhatnánk tovább máig megőrzött barokk épületeinket. Közülük is kiemelkedik a Szent Anna tiszteletére emelt templom a Batthyány téren. Nem csupán harmonikus homlokzata, hanem belső festészeti és szobrászati díszítése révén is egyik legszebb művészeti emléke a fővárosnak. I. Lipót rendeletére a jezsuiták látták el a plébániai teendőket a Vízivárosban. A Vízivárosnak nem volt plébániatemploma, ezért a tudós és műgyűjtő Raspasani Tamás vízivárosi vikárius 1718-ban kelt végrendeletében vagyonát egy Szent Anna tiszteletére emelendő templom építésére ajánlotta fel. A városi elöljáróság a jezsuitákkal egyetértve megvásárolta a Felsővásár tér (ma Batthyány tér) déli részén lévő, Horgonyhoz címzett fogadót, amelyet átalakítottak plébániatemplommá, és harangtornyot építettek hozzá. A munkálatokat Fiedler Henrik Ferenc kőművesmester vezette. 1724-ben két jezsuita atya kezdte meg működését a Szent Anna-kápolnában. Mintegy 20 esztendeig tartó huzavona előzte meg a ma is látható templom építését, mivel a kápolna mögötti telket csak 1745-ben sikerült a városi tanácsnak megszereznie. Még ugyanebben az évben elkezdték építeni a templomot a csehországi származású Hámon Kristóf tervei alapján és vezetésével. Az ünnepélyes alapkőletételre július 26-án, Szent Anna napján került sor. 1748-ban meghalt Hámon Kristóf, és az építkezés vezetését Nepauer Mátyás vette át, aki némileg módosította az eredeti tervet. Leginkább a homlokzat díszítésén változtatott, a többi módosítás jelentéktelen. Az elhúzódó építkezés fontos állomása volt a harangtornyok építése. 1759-ben kapott Hacker János Mihály megbízást a toronysisakok belső favázának elkészítésére. Ugyanebben az évben kezdték a homlokzat díszítését is, utolsóként a főkapuzat kőkerete készült el 1764—65-ben, Weber József Lénárd Hit, Remény, Szeretet szobraival. A templom kéttornyos, pilaszterekkel és párkányzatokkal osztott homlokzatán, legfelül, két adoráló angyal között Isten szeme látható. Alatta Buda barokk kori címere. A homlokzat centrumában, fülkében áll a gyermek Máriát könyvből oktató Szent Anna szobra, Eberhardt Antal budai szobrász munkája. Találóan így jellemzi ezt a homlokzatot Schoen Arnold 1930-ban megjelent monográfiájában: már a klaszszicizmus kiegyensúlyozott nyugalmát árasztó jellegzetes késő -barokk munka. Belépve a templomba, barokk teret találunk: a hosszanti és centrális tér egyszerűnek tűnő, mégis rafinált kombinációját. A templombelsőt a magyarországi barokk művészet kiemelkedően szép alkotásai díszítik. A korábbi, szegényes főoltár helyébe az óbudai kastély úrnője, gróf Zichy Miklósné költségén, Bebo Károly szobrász tervei szerint, új oltár készült 1773-ban. A színpadszerűen kialakított architektonikus felépítmény a jeruzsálemi templomot idézi. A szereplők: Szent Anna, a gyermek Mária, Erzsébet és Zakariás, valamint a bibliai ős: Dávid király, kezében hárfával. Ugyancsak Bebo Károly munkája az aranyozott reliefekkel díszített, faragott szószék is (1774). 1772-re készült el a szentélykupola freskója, a váci születésű Vogl Gergely munkája. Felhőkön ülő angyalok között jelenik meg az Atya, a Fiú és a Szentlélek. A templom többi korabeli festészeti dísze a Bécsben működött Franz Wagenschön nevéhez fűződik: a jobb oldali mellékoltár ma is meglévő, Xaveri Szent 26
