Budapest, 1984. (22. évfolyam)

3. szám március - Szöllösi Ferenc—Pálffy Judit: A városszépítés híreiből

Jó lenne, ha a portál is olyan szép lenne, mint a ház nek ott más szervezetek, amelyeknek tagjai aktív helybeliek. És csakis a közös munkának van értelme, ahogy a célok is közösek. Példa: a Feneketlentó. A XI. kerületi Tanács gazdaként törődve a halott vizzel — bevonva a Műegyetem professzorait is —, hozzákezdett újraélesztéséhez. Mire e sorok megjelennek, talán ismét ivóvíz-tisztaságú lesz. De meddig maradhat az? Hogyan érhető el, hogy ne következzék be ismét katasztrófa? A városszépítők felajánlották, hogy a tó közepére állítanak majd egy, a víz folyamatos frissítését szolgáló szökőkutat: a Fővárosi Kertészeti Vállalat Lippai szocialista brigádja társadalmi munkában hozzákezdett a tervezéshez, a Dél-budai Vendéglátó-ipari Vállalat — a parti étterem tulajdonosa — az első hírre százezer forintot utalt át hozzájárulásként a leendő költségekhez. Vagy az emléktáblák állapotának rendszeres ellenőrzése megfelelő, hasznos munka az úttörők számára, mondták a budapesti KISZ-bizottságon, s valószínűleg az övék is lesz (van általános iskola, amelyik már csinálja is ezt). Az önálló jogi személy meghatározás alapján működő egyesület pénzgazdálkodást folytat, és ennek rendkívüli előnyei vannak: nemcsak tagjai öntevékenységével segítheti a fővárosban a védő és fejlesztő munkát, hanem olykor pénzével is. Eddigi bevételeinek kisebb része származik a százforintos egyéni tagdíjakból, a nagyobb rész a jogi tagokéiból és az utóbbiaknak az indulást segítő egyszeri adományaiból. Bármily szépen érkezik is, a pénz egyszer elfogy, ha nem forog. Ezért, a nemes célok érdekében, elkezdődött olyan üzleti profil kialakítása is, amely közvetlenül és közvetve egyaránt az ügyet szolgálja. Mindezek után bajos volna talán leszögezni: fél év alatt mit is ért el az egyesület? Nem éppen. Dolgozik. SZÖLLŐSI FERENC Egy rendbe hozott udvari kút. Váci utca 4. ötlet leírása — ki tudja, lesz-e belőle valami —: Budapest közepén évtizedek óta rozzant állapotban leledző, évszázadosnál öregebb épület: tudomásom szerint egyetlen magyarországi, romantikus stílusú alkotása annak az osztrák építésznek, akit Európában elsősorban szecessziós munkáiért tartanak nagyra. Az épületet feltétlenül meg kell menteni, természetesen úgy, hogy megfelelő funkciót is kapjon. Ez most összejönne... Az „alkalmi" társulások közül mindenképpen kiemelésre érdemes a dr. Dercsényi Dezső elnökletével alakult szerkesztő bizottság Budapest új szoborkatalógusának megteremtésére. A régen hiányolt mű alapja dr. Rajna György elképesztő nagyságú magán-adatgyűjteménye. Ilyen kincs birtokában sem egyszerű a munka! Mivel egy személy számára képtelen feladat lett volna valamennyi adat rendszeres ellenőrzése (melyik szobrot helyezik át, melyik gyár, intézmény állíttat fel képzőművészeti alkotásokat), ez most sok-sok türelmet kíván. Hasonló a helyzet az udvari kutakkal. Dr. Rajna megközelítően négyszázról tart dokumentációt, de még újabbakra bukkan rá mostanában is. Az adatok egyeztetése után elkezdődhet javításuk, akár működőképessé tételük. Ha itt tartunk, essék szó egy elkezdett, sok embert igénylő vállalkozásról: a budapesti emléktáblák megtisztítása, egyúttal állapotuk írásos rögzítése, hogy a kopott betűket átfesthessék, a letört koszorú tartó karokat pótolhassák, s ne maradjon el a folyamatos gondozás sem. A 174-626-os titkársági telefonra állandóan érkező segélykérések intézéséről (évek óta nem teszik rendbe a meglazult erkélyt, az agg bolt elé tett új portál ajtaja olyan szűk, hogy egy szélesebb vállú ember alig fér be stb.) és a napi, de nagyon is fontos munkáról még szó sem esett. Csakhogy — kár talán szóba hozni is? — a városszépítők nem az első társaság Budapesten, amely 525 négyzetkilométeres, közös otthonunk érdekében tevékenykedik! Egyik új erő csupán. Ám olyan, amely programjában vállalja a hajtóerő szerepét. Ennek érdekében a lehető legszorosabb kapcsolatok kiépítése kezdődött el a fővárosban immár hagyományosan tevékenykedő társadalmi, mozgalmi szervekkel. Nem is indult meg például a városszépítők külön kerületi egységeinek megalakítása, hiszen működ-