Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Bartók Albert: Rákosligeti újságírás

maul Károly, Kiss Károly, Kiss Adolf és még többen — a korai magyar munkásmozgalom jeles képviselői és szervezői. (Egyikükről-másikukról a lexikonok is megemlékeznek.) A lap határozottan és következetesen kiállt a munkásszövetkezeti tagok érdekeiért, megvédte őket a szövetkezet igazgatóságával szemben. Az Újévben című vezércikk őszintén és leplezetlenül feltárja a munkásosztály akkori helyzetét, kidomborítván, hogy a munkások családjainak ezrei a gazdasági válság folyamán a legrémesebb nyomorba jutottak, miként, milyen alamizsnával törekszik a társadalom egyik elenyésző kis része, a nyomort enyhíteni. Mert csak alamizsnáról és pillanatnyi enyhítésről lehet szó, nem pedig egészséges viszonyok teremtéséről.'''' A lap igen kiélezi a helyzetet a Házépítő Szövetkezet nem munkás igazgatósági tagjaival szemben, és maró gúnnyal ostorozza az „igazgató urak" tehetetlenségét. Ez magyarázza az alábbiakban részletesen ismertetett taggyűlés határozati javaslatát is, melynek legkiemelkedőbb része az egyértelmű kijelentés: a Munkás-Otthon Házépítő Szövetkezet maradjon a munkásoké! Már a századfordulón válságos helyzetbe került a szövetkezet; tagjai elégedetlenek voltak az igazgatóság működésével. Kitűnik ez a fentebb már említett vezércikkből is, mely szerint a tagok 10 százaléka követelte rendkívüli közgyűlés összehívását, így akarta lemondásra kényszeríteni az igazgatóságot. A vezetőség azonban nem engedte összehívni a közgyűlést. De az ügy nem maradt annyiban. A szövetkezeti tagok, élve az alapszabály előírásaival, taggyűlés keretében fogalmazták meg azt a 14 pontból álló határozati javaslatot, mely összefoglalta megvalósítandó terveiket és elképzeléseiket. A pénzügyminisztériumot felkérték az alapszabály módosítására olyképpen, hogy egyenlő szavazata legyen minden szövetkezeti tagnak — addig ugyanis a három- és több szobás lakások tulajdonosainak részarányosán emelt szavazatuk volt —, és az igazgatóság összetétele is változzék: háromnegyed része munkás legyen. Az alapszabály ilyen módosítása — hangzik az indoklás —, azért szükséges, hogy a munkásokat ne lehessen többé elnyomni, jogaikat ne lehessen elsikkasztani, ne gyakorolhassanak rájuk pressziót, ne terrorizálhassák őket, és főleg (az előzőekben már volt róla szó), hogy a Munkás Otthon a munkásoké maradjon. A taggyűlés kimondta még: az igazgatósággal és a felügyelőbizottsággal szemben bizalmatlansággal viseltetik, és sem méltónak, sem hivatottnak, sem képesnek nem tartja arra, hogy a szövetkezetet vezesse. Miután meg van győződve tehetetlenségéről és a munkások iránti érzéketlenségéről, saját kebeléből választ végrehajtó bizottságot, mely feljogosíttatik arra, hogy a tagok nevében és megbízásából cselekedjék s intézkedjék. A továbbiakban még arról is határoztak, hogy amennyiben az igazgatóság elnöke nem hívja öszsze a közgyűlést, a taggyűlés elnökségének joga van a budapesti kereskedelmi- és váltótörvényszéknél feljelentést tenni és vizsgálatot kérni a szövetkezeti tagok jogainak és anyagi érdekeinek megvédése céljából. A hivatal hasson oda, hogy a közgyűlést mielőbb összehívják. A szerveutca 2. szám alatt. (Érdekes, hogy az újság 1903. október i-i számában a helység neve már Rákosliget. A belügyminisztérium azonban csak 1907-től — Rákosliget önálló községgé válásától — engedélyezte a név használatát.) Felelős szerkesztő: Kiss Károly, kiadó: Sissmann Demeter. A felelős szerkesztő, egyben a Munkás-Otthon Házépítő Szövetkezet egyik alapítója: Kiss Károly. A lapot a Pátria irodalmi és nyomdai részvénytársaság állította elő. A Rákoskeresztúr és Vidéke sok érdekes, helyi jellegű eseményről számolt be, részletes ismertetésére nincs terünk. De egy kérdést nem hallgathatunk el. 1904-ben megismétlődtek a Házépítő Szövetkezet bajai, és a lap különkiadásban számolt be a fejleményekről. A szövetkezet, ezúttal is elégedetlen lévén az igazgatóság működésével, taggyűlést hívott egybe, melynek segítségével sze-IIONJSMERE'f n-ssöoet^exet. \ Munkád-Otthon" »ziivetkezel .'milt év decreinher báliban Karkh kán>h nwaten imAcmm elnöklete alatt >'•* Weitfmann Kiilüfi kir. tanáram. kir közjevvző jelenlétében ntevlariott alakuló kft*. IC.viiléwn a váUaxkttt ruaziíutósáíról uzzal bizta metr, hmfv a ..Munkád-Otthon" lé«e*ité*erv «siikaéc*" el/íké*z Öleteket teif.YP tnefi. Van Hzerencflénk tehát tudomásul adni. limr.v a konnán.v halható* táitHi*aiá*átal, a Heati Mair.vnr Kerewketlelmi Bank terólkezéae. nemkülönben etjve* natgriparumk kuarenilktkléeéYel •ok.mlt ax ezer caaládi háj épitáaábex, - alainint a hozzávaló telkekhez Mtiikoétfelt péniiiaaze» mejp.zerz.W4 biztosítanunk. Az alálibiaklmn tehát felaoroljtik azon kMalaaMtaágakat, a inel.\eket a «uivelkeieti Uffok pl' zésben tevékenyen részt vett Kiss Károly, Matos Jenő (a taggyűlés őt választotta elnökévé), Laky Viktor, Kürschner Jakab, Dobay János és Kiss Adolf. Még csak 1901-et írtak, s már ennyire elmérgesedett a helyzet a szövetkezet igazgatósága és a tagok között ! A Munkás Otthon több égető kérdést is felvetett: mi lesz a vasúti váróteremmel, az állomásépülettel, miért akadozik a telep fejlődése. Szóba került az élelmiszerek helybeni beszerzésének nehézsége is (a telepen ugyanis nem folyt semmiféle termelés). Sajnos, több lapszám nem áll rendelkezésünkre, így azt sem tudjuk, mikor szűnt meg a Munkás Otthon. * A Rákoskeresztúr és Vidéke 1903. szeptember i-én indult. Első száma ugyancsak hiányzik az Országos Széchényi Könyvtár Hírlaptárából. Két évfolyamot ért meg. Az első évben négy, a második évben — miután 1904 januárjától havonként kétszer jelentkezett — huszonnégy szám jelent meg. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala Rákosligeten volt a VI. utca 20., illetve a XI. rettek volna kilábalni a válságos helyzetből. A pénzügyi válságot az idézte elő, hogy a munkás tagok a szakadatlanul fennálló gazdasági válság miatt nem tudták törleszteni az esedékes részleteket. Kivezető útnak kínálkozott, hogy a pénzügyminisztériumtól államsegélyt kérjenek. Amenynyiben az államsegély nem lenne elegendő a legégetőbb pénzügyi nehézségek rendezésére, tárgysorsjáték engedélyezését kell kérni a pénzügyminisztériumtól. (A lap későbbi számából tudjuk: a kormányzat engedélyezte 50 ezer egykoronás sorsjegy forgalomba hozatalát.) így kívánták a szövetkezetet újból talpra állítani, a csődtől megszabadítani, hogy a törlesztéseket nehezen fizető munkás tagok megtarthassák házukat. 1905. április i-én új lapot alapítottak. A Rákosliget töredékesen előkerült négy példánya sajtótörténeti ritkaság — Kutas Artúr festőművész-tanár ajándékozta nagylelkűen a Rákosmenti Helytörténeti Uyujiemenynek.Az újság élettartama nem állapítható meg. A lapot felelős szerkesztőként Tordai Vilmos jegyezte. Személyéről közelebbit nem tudunk. A szerkesztőség és kiadóhivatal Rákosligeten volt a XV. utca 8. szám alatt; a nyomtatást Várnai F. könyvnyomdája (Budapest, Régi posta u. 3.) végezte. A Rákosvidéki Hírlap (1910— 1916) címe már elárulja, az újság nemcsak Rákosliget, hanem a környék (Rákoscsaba, Pécel, Rákoskeresztúr) társadalmi, közgazdasági és kulturális érdekeit is képviselte. A lapot, felelős szerkesztőként, Békássy Lajos indította, a társszerkesztő Veszeli József, 1911-től pedig Vidt Elek volt. A Rákosvidéki Hírlap vasárnaponként jelent meg. Békássy I.a jósról — a lapot 1914-ig szerkesztette — tudjuk, hogy az 19Ó9-ben megnyílt községi polgári fiú-és leányiskola igazgatójaként is működött. A lapot megszűnéséig Koháry Ödön és Füzessy Imre vitte tovább. (Szerkesztőség és kiadóhivatal: Rákosliget, VIII. utca 4. Az első szám 1910. június 19-én jelent meg.) Befejezésül szólnunk kell még a második Rákosliget című helyi lapról mint kérészéletű vállalkozásról: az első szám 1914. január i-én látott napvilágot és a 28. szám — 1914. július 16-án már el is köszönt az olvasótól. Az újság minden hét csütörtökén hagyta el a nyomdát. Kürschner Jakab szerkesztette, főmunkatársa Révay Gyula volt. Kürschner Jakab az Általános Munkásbetegsegélyező- és Rokkantpénztár tisztviselőjeként, majd aligazgatójaként tevékenyen segítette a Munkás-Otthon Házépítő Szövetkezet munkáját. 1895 tavaszán ő vezette azt a küldöttséget, mely fölkereste az ipari és kereskedelmi minisztert, hogy tőle a szövetkezet támogatását kérje. Mint Huszlicska Károly Rákosliget története című tanulmányából ismeretes, a segítség nem maradt el. A Rákosliget szerkesztősége és kiadóhivatala a XIII. utca 14. szám alatt volt, Révay Gyula házában-Érdekességként megjegyzendő: ez az első lap, melyet Rákosligeten nyomtattak, a Boros Nyomdában. 37