Budapest, 1983. (21. évfolyam)
12. szám december - A hátsó borítón: Fernando Botero (Kolum-bia): Casa de Raguéi Vega, 1975, olaj, 195,5x246,5 cm. Somfai István felvétele.
Eger város hosszú távú területfelhasználási vázlata lésére támaszkodva — a terv kidolgozásának alapjául szolgáló hosszú és nagy távlatú területrendezési és -fejlesztési stratégiát határozta meg. Az OTT koncepciója — a területfejlesztés irányelveivel összhangban — elősegíti a népgazdaság és a különböző térségek erőforrásainak hatékony hasznosítását, s lehetőséget nyújt az egyes térségek közötti fejlettségi különbözőségek mérséklésére; — biztosítja a nemzetközi valamint a regionális települési és műszaki infrastrukturális rendszerek megfelelő kapcsolódását; ennek érdekében javasolja az ország hagyományos gyűrűs-sugaras szerkezetének a távlatban nyílt hálós szerkezetté történő továbbfejlesztését; — megjelöli azokat a különböző térségekben található területi kapacitásokat, hiányokat és tartalékokat. melyek társadalmi-gazdasági vagy infrastrukturális szempontból előnyösek vagv hátrányosak; — lehetővé teszi — a szerkezeti fejlődés tekintetében — a településhálózat és a területfelhasználás dinamikus egyensúlyának kialakulását; ez az egyensúly viszont a legcélszerűbb területi fejlődési tendenciák érvényesülését segíti elő; a térségi szemlélet gyakorlati alkalmazása ösztönzőleg hat az uroanizálódási folyamatra, annak területi kiterjedésére és alakulására; megjelöli az urbanizálódás jellegzetes térségeit, sávjait, pólusait. meghatározza azt a szerkezetet. amely alkalmas arra. hogy az egyes térségekben kialakult életkörülmények közötti különbséget — a területfejlesztési eszközök felhasználásával — csökkentse. A területrendezési koncepcióban javasolt szerkezet alapot nyújt a termelés területi szerkezetének továbbfejlesztéséhez is, az urbanizációs sávok, pólusok fejlett infrastrukturális rendszereikkel elősegítik a termelés intenzív formáinak kialakulását (termelési kultúrák, dinamikus termelési ágak stb.), és biztosítják a fejlődés társadalmi és területi alapjait (szakképzett munkaerő, kutatóbázis stb.). Az OTT-ben kidolgozott térszerkezet-fejlesztési javaslatok egyrészt a koncepció elfogadását követő —• azzal összefüggő — további, részletesebb tervmunkálatokban, másrészt a gyakorlati területfejlesztési tevékenységen keresztül valósulnak meg. Az OTT koncepciója — az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésében — országgyűlési és kormánybizottság előtt is elismerést nyert. Ez az ország egész területével foglalkozó munka alapozta meg annak lehetőségét, hogy eredményeire támaszkodva a VÁTI részt vehessen egyes ágazatok (energia, közlekedés, idegenforgalom stb.) területi megközelítésű fejlesztési koncepcióinak kimunkálásában, továbbá lehetőséget biztosít arra, hogy orientálja az intézetben vagy máshol készülő — kisebb térségekre vonatkozó — regionális tervezést és adatbázissal szolgáljon a településtervezés számára is. Az Országos Területrendezési Tervvel összhangban regionális tervek — megyei tervek — készülnek valamennyi megye területére. Ezek részben átveszik és tovább részletezik az országos terv tartalmát, részben az adott megyében meghatározzák a településhálózat alacsonyabb szintű elemelnek fejlesztését. Az említett magasabb szintű tervfajták célkitűzéseinek és javaslatainak figyelembevételével az ott meghatározott településcsoportokra, településekre (városokra és községekre) általános rendezési tervek készülnek, melyek azok harmonikus fejlesztését alapozzák meg. Az általános rendezési terv a közlekedés és a közművek összefüggő hálózati rendszerén kívül összehangolt megoldást ad a településcsoport magvát képező város és a vele együttélő községek teljes ellátási rendszerére (lakás-, intézményellátás stb.) hosszú és nagy távon. Ilyen általános rendezési terv készül többek között Eger városra és településcsoportjára. Ez a tájegység a Mátra hegység északi része, a Bükk alja és az Alföld északi peremének egy sávja, az a terület, melyet nemcsak a termeles és a munkaerő kapcsolata fűz egybe, de amelynek lakossága középfokú inlézményellátását (kórház, középiskola, színház stb.) Egerben kapja meg. Az erre a tájegységre készített terv lehatárolja azt az Eger várossal együttélő településcsoportot, melynek tervszerű és arányos fejlesztését csak összefüggően lehet jól megoldani. Eger város és a 13 környező falu közös általános rendezési tervének elkészítése azért is indokolt volt, mert az előkészítő vizsgálat során kiderült, hogy ez a •terület nemcsak most, a XX. század gazdasági-műszaki körülményei között képez egységet, de már a középkorban is elismert gazdasági és jogi egység volt. Egri völgy — „Vallis Agriensis" — néven, melynek lakosai egyenrangú városi polgárok voltak. A város területfelhasználási terve a lakásépítés területeit úgy határozza meg, hogy választási lehetőséget biztosítson a lakosság számára a városias, kertvárosi és a háztáji termeléshez kapcsolódó életforma között, a család-összétételhez igazodva, valamint a magánerős kezdeményezést elősegítve. A/, intézményhálózat alakításánál is az ember szolgálata a legfontosabb, ezért a normatívák ismeretében, azokat a valóságos lehetőségekhez igazítva igyekszik a terv az intézmények helyét kijelölni, tartalékolni. A táj rendezését illetőleg a terv kiválasztja a termeléshez kapcsolódó, aktív pihenésre legalkalmasabb területelemeket, a zártkerteket, és védelmet ír elő a termálvizekhez, tározótavakhoz csatlakozó üdülés területeire. A védelem kiterjed a történelmi, műemléki, város- és faluképi, valamint a természeti értékekre. Eger város ritka értéke, hogy az épületsziluettek mögött mindenütt megjelenik még a természeti háttér, melynek megvédésére ugyancsak javaslat készült. Az egri városközpont — az általános rendezési tervet követő — részletes rendezési tervének beépítési javaslata érzékelteti, hogy a területi tervek felől a megvalósítás felé az építészeti-műszaki terveken keresztül vezet az út. A részletesebb tervfajták tervezési szemlélete két irányú: egyrészt a város területfelhasználási, szerkezeti rendszerébe igyekszik illeszkedni, másrészt az egyes épületek, részletek, színek, formák alakítása felé fordul. A folyamatos korszerűsítésre, átépítésre szánt városrészekben meglevő érlékek megtartása módjának hatásos megválasztása, az épületek további felhasználásának, átépítésének eldöntése különleges feladat. Az egri városközpont részletes rendezési tervében az értékvédelem kiemelkedő szerepet játszott; fontos szerep jutott itt a forgalommentes, ún. „sétáló belváros" kialakításának is. Az általános rendezési tervekben kijelölt településszerkezeti egységekre (új városrészek lakásépítési akcióterületeire, régi városrészek átépítésre, felújításra kerülő, ún. rehabilitációs területeire, városközpontokra, iparterületekre stb.) tehát //