Budapest, 1983. (21. évfolyam)

11. szám november - Császár Nagy László: Lehetőségek, tilalmak és feltételek

CSÁSZÁR NAGY LÁSZLÓ Lehetőségek, tilalmak és feltételek Indulásként két vélemény: — Legalább tudom, mibe fek­tetni a pénzemet — veti elém hanyagul a választ a fogorvos, amikor az állami lakások megvé­teléről kérdezem, aztán beszáll a tükörfényesre glancolt kocsi­jába. — Csak nem lakoltatnak ki — sopánkodik a hetvenedik élet­évét taposó hölgy —, mert bi­zony a 2100 forintos nyugdíjam­ból nem tudom megvenni ezt a lakást. — És behúzza az ablakon a függönyt. Tudom jól, az idézett két vé­lekedés nem tükrözi — nem is tükrözheti — az állami lakások eladása körül megfogalmazott véleményeket. A vélemények ugyanis megoszlottak a vita so­rán. Az érdekek csatáztak. Vol­tak, akik társadalmi berendezke­désünk alapjait féltették az in­tézkedéstől, mások az új jog­szabályban csupán a magán­tulajdon gyarapításának kedvező lehetőségét látták. Számtalan­szor napirendre tűzte ezt a té­mát a rádió, a televízió és a napi­sajtó. A vita hosszú és tanulsá­gos volt. Dr. Kovács Ilona, a Fő­városi Tanács ingatlankezelési főosztályának osztályvezetője ekképp összegezi tapasztalatait: — Mindenekelőtt azt kell le­t szögezni, hogy a széles körű vita demokratikus volt. Ugyanezt mondjuk el az állami bérlakások eladásának helyi szabályait ren­dező jogszabályról is, hiszen a jogalkotó— a Fővárosi Tanács — messzemenően figyelembe vette rendeletében a kerületi taná­csok javaslatát, véleményét is. Fontosnak tartom, hogy nem két lehetőséget bocsátottunk társa­dalmi vitára, hanem valóban al­ternatív javaslatok kerültek a társadalmi szervezetek és az ál­lampolgárok, valamint a döntést hozó tanácsülés elé. A vita szá­mos kiegészítéssel, javaslattal és okos érvvel egészítette ki az ere­deti jogszabálytervezetet. És kü­lönösen feltűnt — néhány ko­molytalan levéltől eltekintve — az állampolgárok felelősségtuda­ta, amellyel segítették ezt a mun­kát. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy véleményét nyilvání­tó valamennyi honfitársunk, le­gyen az munkás vagy értelmiségi, védte a nyugdíjasok érdekeit. Féltették őket, hogy esetleg új környezetbe kerülve nehezeb­ben boldogulnak, a lakások meg­vásárlása számukra megoldhatat­lan anyagi terhet jelent, eddigi környezetükből kiszakadva ne­hezebben birkóznak meg a min­dennapi tennivalókkal. De ugyanilyen emberséggel védték a felszólalók a három- és több gyermekes családok érdekeit is, féltették őket a lakások megvá­sárlása következtében rájuk há­ruló anyagi terhek okozta nehéz­ségektől. Fontosnak tartom ezt azért is, mert ezek a hozzászó­lások a társadalom felelősségtu­datáról tanúskodnak, a jogalkotó pedig messzemenően figyelembe vette a társadalom jelzéseit. — A vita tehát bizonyítja, hogy a társadalom érett a demokráciá­ra, de vajon hogyan tükröződik mindez a jogszabályban? — Azzal kezdem, hogy az ál­lami tulajdonú bérlakások el­idegenítését rendező jogszabály széles körű döntési lehetőséget ad a fővárosi, megyei és a városi tanácsoknak. A közpenti sza­bályozás pedig a korábbinál ugyancsak tágabb körben ad mó­dot a lakások megvásárlására, mint az 1969-ben alkotott ren­delet, amelynek teljes körű ér­vényesülését egy végrehajtó bi­zottsági határozat szűkebb kör­re korlátozta. Az új jogszabály­ban határozottan érvényesül a szerződéskötési szabadság, vagy­is csak akkor van mód a lakások eladására, ha ez találkozik az ál­lampolgár akaratával. És erre biztosítékot ad a jogszabály, hi­szen a 12 lakásos és annál kisebb házakat csak akkor lehet eladni, ha a bérlőknek legalább kéthar­mada meg akarja vásárolni laká­sát. Ha a bérleményt megvásá­rolni szándékozók aránya nem éri el a kétharmadot, a ház el­adása szóba se jöhet. Kéthar­mados vásárlási szándéknál az ingatlankezelő vállalatok előse­gítik az eladást, ha pedig a bérlők 75 százaléka bejelenti vásárlási szándékát, az épület eladása csak rendkívüli esetben tagad­ható meg. A 12 lakásnál nagyobb épületek eladásáról csak az ál­lampolgárok demokratikus fóru­ma, a lakógyűlés jogosult dön­teni. Ilyen esetben is szükség van a lakók 75 százalékának bele­egyezésére. — És ez már önmagában biz­tosítja a nyugdíjasok védelmét? — A jogszabály mindenkép-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom