Budapest, 1983. (21. évfolyam)

9. szám szeptember - Scheiber Sándor: Arany írta-e az RRR-t?

A gall kakas Mikszáth is ismerte. A fekete városban ezt írja:5 „Most az öreg Marjákné guggolt mellette és kellemeztette magát mindenféle gyerekvidító mondásokkal: „Jaj, a Dráva, Rába, Rábca rákja rágja lábamat.' Ropogott a sok r betű." Annál meglepőbb, amit Weöres Sándor mond erről a versikéről, amelynek ő adta az RRR címet:' „Az R hangot ropogtató négysorost Arany idézi Divattudósitás-ábm, 'régi verselő' művének nevezi. De minthogy a kis versnek korábbi nyoma nincsen: csak az ő szerzeménye lehet. Hangszínekkel, alliterációkkal telt, virtuóz strófa. Arany sosem élt Győrben, megunni nem volt alkalma. Gyönyörű Győr gyöngyvára és folyói csak a bizarr hanghatás miatt említődnek, s a kis poéma nem egyéb, mint mondóka az R gyakorlására, raccsolás és pöszeség ellen a gyerekeknek." Aki ismeri Aranyt, tudja: Ha ő „régi verselő" nevében idézi, biztos, hogy az valóban régi verselő műve és nem az övé. A kérdést eldönti egy akadémiai papírszelet, amelyet Arany küldött Ballagi Mórnak az I. osztály 1876. február 14-i ülésén. Ezen Bálint Gábor mint vendég értekezett, A részesülői, igenévi és állapotjegyzői szerkezetről a kazáni tatár nyelvben címmel.' Ez a három lapból álló jegyzetanyag a Ballagi Aladár-gyűjteményből Londonba került és innen az Országos Széchényi Könyvtárba. Egyik oldalán ez áll: Meguntam gyönyörű Győrnek Gyöngy várába' laktomat, Mert a Duna, Rába, Rábcza Rákja rágta lábomat. A francia kakas Itt tehát Arany megadja a forrást, A francia kakas című verset, ahonnan ismerte. Két évtizede keresem ezt a verset — hiába. Biztos, hogy ez volt a címe. Arany memóriájában meg lehet bízni. Talán valaki megtalálja. Én örülnék neki legjobban. JEGYZETEK 1 Arany János ÖM. XI. Sajtó alá rendezte: Németh G. Béla. Bp., 1968. 446—447. * Kálmány Lajos: Szeged népe. III. Szeged, 1891. 98. 95. sz; Bálint Sándor: A szögedi nemzet III. Szeged, 1980. 425. 3 Faragó József—Fábián Imre: Bihari gyermekmondókák. Bukarest, 1982. 240. No. 3039. * Szendrey Zsigmond: A Magyarság Néprajza. III. 376; Ortutay Gyula—Katona Imre: Magyar Népdalok. I. Bp. 1970. 138, 830. ' Mikszáth Kálmán ÖM. XXII. Bp., 1961. 29. ' Weöres Sándor: Három veréb hat szemmel. II. Bp., 1982. 400. ' A M. Tud. Akadémia Értesítője. X. 1876. 49. Miért kakas, és miért francia? Scheiber Sándor kérésére néhány megjegyzést fűzök érdekes közleményéhez. Okkal keres ilyen című verset, mert Arany kéziratán A francia kakas kétségtelenül verscím. De ez a cím azért is figyelmet érdemel, mert a más forrásokból nyelvgyötrő gyerekmondókaként ismert versnek a műfaját gyökeresen megváltoztatja: történelmi gúnyverssé avatja a játékos szöveget. A kakas Napóleon seregére utal itt, sőt, magára Napóleonra, aki 1809-ben Győrnél megfutamította a magyar sereget, majd „megunván" ezt a diadalát, kivonult Magyarországról. Latinul a francia embernek és a kakasnak a neve egyaránt gallus. Bár ezt az egyezést réges-régóta tréfás közhelyként emlegették, karikatúrákban is alkalmazták, a napóleoni háborúk sora megújította, megerősítette nálunk a kakasképet. (Kölcsey is ifjúkori emlékei alapján mondta Napóleon hódításait „kakasviadaF'-nak a Vanitatum vanitasban.) A francia kakas említése Arany akadémiai papírszeletjén mindenekelőtt Pálóczi Horváth Ádámhoz utasít bennünket, aki a napóleoni háborúra írt dalaiban sorozatosan élcelődik a gall kakassal. Magát a mondókát hiába keressük nála, de egy motívuma előbukkan az Ötödfélszáz énekekben. A 40. számú, Pálóczi Horváth költeménye így örvendez: Rábaköz megszabaduló, Győr alúl már elmozdúla, * s a franctál ma kitisztula gyöngyvára (!) fala. Ennek alapján azt sejthetjük, hogy a több változatban élő mondóka nem költött vers, hanem keletkezett. Eredetileg különálló, játékos elemei összegeződtek, majd megkapta az aktualizáló új értelmezést. De ezt a feltehetően folklór eredetű verset miért mondta Arany egy „régi verselő" művének? Mert nem tudta szerzőjét, s ő maga is szájhagyományból ismerte. Ha tudta volna, ki írta, oda is írja. (Neki, az 1817-ben születettnek, a napóleoni háború már régi esemény.) Azt sem tudom teljesen kizárni, hogy a cím — A francia kakas — csupán Arany vélekedését jelzi a mondóka és a győri csata összefüggéséről. De az is lehet, hogy — mint Scheiber Sándor reméli — felbukkan valahol egy kézirat vagy nyomtatvány, amelyben ugyanaz a cím és ugyanaz a vers olvasható, mint amit Arany firkantott a papírszeletre. (Egyébként: Weöres Sándor föltevését én sem tudom elfogadni. Arany semmiképpen nem írhatta ezt a ropogtatós mondókát.) Vargha Balázs 23