Budapest, 1983. (21. évfolyam)
8. szám augusztus - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások
A főváros helye az ország életében Megkezdődött az új fejlesztési tervek kidolgozása. A tervezés valójában mindig közös gondolkodás. Ezer és ezer ötlet, kívánság egyeztetése a lehetőségekkel, s ezért sok-sok tanácskozás előzi meg a döntést: hogyan fejlődjék a főváros a következő öt évben. Elterjedt makacs tévedés, hogy a Fővárosi Tanács akkor vitatja meg a fejlesztési elképzeléseket, amikor már kész a teljes javaslat. A minden részletében egyeztetett terven aligha lehetne változtatni. Ezért a viták már az előkészítő szakaszban elkezdődnek. Az viszont tény, hogy a különféle zárt tanácskozásokon elhangzó, gyakran ellentétes vélemények ritkán kerülnek a nyilvánosság elé. Mikor kell bevonni a lakosságot a tervezésbe? Akkor, amikor még lehet változtatni az elképzeléseken. Vagyis már az előkészítő szakaszban. Ezért a Budapestben ismertetni kívánjuk a tanácskozások vitáit. Csak megkönnyítheti a tervezést a helyes döntést, ha a főváros lakossága gyorsan értesülhet az új elgondolásokról, s még időben véleményt mondhat. Az eddig megtartott tanácskozásokon, érthetően, nagy teret kapott az egyik legfontosabb, az egész tervezést meghatározó kérdés: változik-e a főváros helye, szerepe az ország életében ? Valószínű, hogy az ittlakók száma csökken, és a budapesti ipar kisebb arányban részesedik majd a hazai termelésben. Ha pedig valóban így lesz, mérsékeltebb fejlesztéssel is lehet sok gondot, feszültséget enyhíteni. De a vitákban elhangzottak más vélemények is. Sokan úgy vélik, hogy az említett folyamatok ellenére a főváros jelentősége a következő időben csak nőhet, s még nagyobb hatása lesz az ország életére. A főváros nemcsak igazgatási, tudományos és gazdasági központ, hanem az ország legnagyobb bevásárlóhelye. S így lesz a jövőben is. Az életmódban történt változásokkal számolni kell. Több lett a szabadidő, érezhető a közlekedés fejlődése, mind több vidéki jön fel a fővárosba, bevásárolni, szórakozni, pihenni. Ezért a főváros nappali lakosságának száma nem csökken, inkább növekszik, s ennek megfelelően kell meghatározni a tervet. A budapesti kereskedelem és a közlekedés terhelése még nagyobb lesz. A főváros szocialista megújítása országos ügy. S a fejlesztéshez ezután is kiemelt támogatást kell adni. Az egészségügy rangja A Fővárosi Tanács a hatodik ötéves tervben rangsort állapított meg a tennivalók között. A négy legfontosabb feladatként jelölte meg a lakásépítés és -felújítás, az oktatás és az egészségügy fejlesztését. Mi határozza meg a rangsort? Két meggondolás. Hol vannak a legnagyobb társadalmi feszültségek, s mivel adhat ma a főváros a legtöbbet a lakosságnak? Továbbra is legnagyobb gondunk a lakáshelyzet. A legújabb adat szerint 808 ezer háztartás van budapesten, de csak 766 ezer lakás. Vagyis a következő esztendőkben is nagy erőt kell fordítani a lakásépítésre és a -felújításokra. De várható az is, hogy a fejlesztésben jelentősen nő az egészségügy rangja is. Az új igények összefüggnek a társadalmi változásokkal. A legutóbbi tíz évben emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmények, s ezért a legtermészetesebb, hogy az egészségügy minden területén nagyobb lett a követelmény. Sürgeti a gyorsabb fejlesztést a megelőző-gondozó munka bővítése, az új gyógyító eljárások bevezetése. Társadalmi feszültséget kelthet, ha az egészségügy nem tart majd lépést az általános fejlődéssel. Mind nehezebben viselhetők el a még sok helyen látható elavult kórházi állapotok, különösen a nagy zsúfoltság. Halaszthatatlan feladat a kórházi ágyak gyarapítása, az új gyógyító berendezések, gépek felszerelése, általában a feltételek javítása. Ehhez azonban sok pénzre van szükség. Ezért tanulmányozni kell, hogyan lehet új forrásokhoz jutni, esetleg a magánerőt jobban bevonni. Az egyik új javaslat a betegotthon. Azokat helyezhetnék el itt, akik nem szorulnak kórházi ápolásra, de állapotuk megkívánja az állandó gondozást. Más országokban már van ilyen betegotthon. Nálunk is megvalósítható, esetleg magánvállalkozásban is. Ezzel mindenképpen enyhítenék a kórházi zsúfoltságot. Az árak lefelé is mozoghatnak Az árak lefelé is mozoghatnak — hangzott el a megállapítás, amikor nemrég a Fővárosi Tanács megvitatta a Zöldért beszámolóját. Megszoktuk, hogy a zöldséggyümölcs árak emelkednek. Pedig ez nem törvényszerű. Az is elérhető, hogy essen az árszínvonal. A tények: tavaly a Zöldért boltjaiban a zöldség ára 12 százalékkal volt nagyobb, mint 1981-ben, a gyümölcs ára viszont 8 százalékkal csökkent. S most nyáron is láttuk, hogy nemcsak emelkednek, hanem esnek is az árak. Ma a legfontosabb lehetőség az árszínvonal kedvező befolyásolására a verseny élénkítése. Ez a leghatásosabb ösztönző, hogy mind több áru érkezzék a fővárosba, s olcsóbb legyen a zöldség és a gyümölcs. A Zöldért Vállalaton kívül sok terméket hoznak fel az állami gazdaságok, tsz-ek, kiskereskedők és az őstermelők. Ha a Zöldért részesedése csökkent is a forgalomban, ma is nagy hatással van az árak alakulására. Személyi hírek A Fővárosi Tanács nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett, felmentette tisztségéből dr. Nagy Rudolfot, a Közlekedési Főigazgatóság vezetőjét. Dr. Nagy Rudolf 34 évet töltött el a fővárosi közlekedés szolgálatában. Egyik kezdeményezője és megvalósítója a hoszszú időre szóló közlekedésfejlesztési tervnek. Olyan időkben tervezte és szervezte a budapesti közlekedést, amikor megkezdődött az egész forgalmi rendszer megújítása, megépült az első két metróvonal és sok nagy közúti gócpont, amikor elsőbbséget kapott a tömegközlekedés. Kiváló munkájának elismeréséül az idén az Eötvös Loránddíjjal tüntették ki. A Fővárosi Tanács Derzsi Andrást nevezte ki. a Közlekedési Főigazgatóság új vezetőjének. Az új főigazgató 38 éves. A Műszaki Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet, majd elvégezte a Politikai Főiskolát. 1972-óta vesz részt a közlekedés nagy építkezéseinek tervezésében. 1978-tól a Közlekedési Főigazgatóság helyettes vezetője volt. Aczél Kovách Tamás 27 Városházi tudósítások