Budapest, 1983. (21. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Imre János: Mit keres a vendég? És mit keresünk rajta?

teni. A feladat megoldása során számítani kell az átalakítások, rekonstrukciók esetenként magas költségére. Mind a Várban, mind az egész fővárosban ügyelni kell a műemlékek és a vendéglátás harmóniájára. A műemléki környezetben levő vendéglátóhely önmagában is vonzó. MmnnfllIM Az egész világon kedvelik a nemzetiségi éttermeket. Ezek közül is kiemelkednek az olasz, balkáni (görög, szerb) és az ázsiai (távol-keleti) ételeket felszolgáló vendéglők. Ezek elterjesztését mi is javasoljuk, de csak akkor, ha biztosítható a megfelelő szakember, és rendelkezésre áll a nyersanyagra szükséges deviza. Ha nem tudjuk az eredeti ízeket a kívánt színvonalon felszolgálni, inkább mondjunk le a hálózat további bővítéséről; feltételek hiányában a jelenlegi sem tud eredeti feladatainak megfelelni. Célszerű továbbfejleszteni az úgynevezett hézagpótló értékesítő módszereket: az utcára települt teraszokat, az utcán át történő értékesítést. Budapest kirándulóhelyeinek vendéglátó-hálózatát tovább kell fejleszteni, s ahol nincs, meg kell teremteni. Gondolunk itt elsősorban a Budai-hegyvidékre, azon belül is a Normafa és a János-hegy környékére, a Hűvösvölgyre, a Római-partra, a Városligetre és a Népligetre. Akár a kialakuló szórakoztató negyedben, akár a pesti „Montmartre"-on néhány olyan éjszakai szórakozóhely létesítése szükséges (majd az idegenforgalom fellendülésének időszakában), amelynek produkciója megközelíti a nemzetközi színvonalat. Ugyanez érvényes a táncos vacsorázóhelyekre is. A kiskereskedelmi bolthálózat fejlesztése A főváros bolthálózatát a kétmilliós lakosság és a bejárók számára építik és fejlesztik. Idegenforgalmi érdekek itt még a turisztikai centrumokban sem igen játszanak szerepet. Leszámítva a „bevásárló turizmus" keresletét, a főváros bolthálózata kielégíti az idegenforgalom igényeit is. A bevásárló turizmus — elsősorban pályaudvarok körüli bolthálózatot, főleg azonban ennek áru-Ezt is keresi a vendég dású, de meleg ételt is kínáló pavilonok építése. — Kulturált italüzletek létesítése. — A szezonális ingadozások által befolyásolt vendéglátó-hálózat ételkínálatának növelése érdekében az „ételtermelés" és "értékesítés elválasztása. A fenti alapelvek szerint fejlesztett vendéglátás képes lebonyolítani az idegenforgalomban résztvevők napi fő- és kiegészítő étkezéseit (városnézés közbeni gyors étkezés) s a vacsorával egybekötött szórakoztató programok kínálatát. A luxusigényű étkezésekre (rendezvényekre) a szállodák és az egyéb magasabb osztályba sorolt üzletek föl vannak készülve. Felül kellene vizsgálni, hogy milyen célokra használják a Vár, a Belváros és néhány főútvonal, mint például a Rákóczi út, Kossuth Lajos utca, Népköztársaság útja és a Nagymező utca üzlethelyiségeit, esetenként pincéit, és az értékes, de nem jól hasznosított üzlethelyiségeket ki kéne üríteni. A fölszabaduló üzletekbe a bel-és külföldi idegenforgalom igényeinek megfelelő vendéglátó helyeket, kis boltokat lehetne telepí-Új szálloda a Citadellában ban és bérben — kedvezőbben értékesíteni, mint maga a tulajdonos. Ha kialakulna a fogadók és penziók hálózata Budapesten, .. várhatóan csökkenne a szervezetlen fizető-vendéglátás. A fizető-vendéglátást megfelelően szabályozni kell, elsősorban kölcsönösen elfogadható adópolitikával. A vendéglátóipar fejlesztése A vendéglátóiparnak egyszerre kell szolgálnia a budapesti lakosok és a fővárosba érkező bel- és külföldiek ellátását. Ezért mindhárom vendégcsoportra érvényesek a vendéglátóipar főbb fejlesztési célkitűzései. — Nagy forgalmú területeken, a főváros csomópontjain megfelelő alapterületű önkiszolgáló éttermek kialakítása. — A hagyományos, szórakozást is nyújtó — speciális (magyaros) étel- és italválasztékkal rendelkező — kisvendéglők hálózatának bővítése. — A bevezető utaknál vendéglátó létesítmények kialakítása. — A forgalmi csomópontokban egyszerű építészeti megol-5