Budapest, 1983. (21. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Imre János: Mit keres a vendég? És mit keresünk rajta?

IIIIIIHM mára, bár egyre nagyobb a zaj, és egyre szennyezettebb a levegő, de Budapest elsősorban nem az üdülőturizmus, hanem a városturizmus célpontja. 2. Budapest környéke és vonzástere is számításba jöhet olyan szállodák építésére, amelyek alkalmasak üdülésre, pihenésre. Itt azonban fontos a programok, a szabadidő-eltöltési lehetőségek széles körének megteremtése, a jó megközelíthetőség, mert ezek hiányában — különösen télen nem jön elég vendég. Az új szállók építésével párhuzamosan, vagy még azokat megelőzve, a legfontosabb feladat a meglévő szállodák rekonstrukciója, felújítása, bővítése, majd a folyamatosan elkészült szállodák színvonalának megőrzése. Ez feltételezi a szállodaipar egész szabályozó rendszerének korszerűsítését ! A már meglévő tervek, elképzelések szerint 1985-ig el kellene készülnie az Erzsébet-, Normafa-, Béke-, a Szabadság-, a Royal- és a Rege-szálló rekonstrukciójának, illetve bővítésének. Az új szállók közül fölépülhet a Váci utcai Taverna penzió és a Dayka Gábor utcai motel. Ha ezek a tervezett létesítmények megvalósulnak, ide számítva a Sport- (Flamenco) szálló rekonstrukcióját, újabb 2450 ággyal emelkedik Budapest szállodai kapacitása. 1990-ig bővülne a Palace-szálló, elkészülne az Óbudai-szálló az Árpád-híd budai hídfőjénél. Szálloda épülne az Arany János utcában és a Kálvin téren. Mindezek újabb 2940 ágyat jelentenek. 2000-ig mintegy 5 ezer további szállodai férőhely létrehozása célszerű az Árpád-híd pesti hídfőjénél, a Széchenyi fürdő környékén, a Tabánban, a pályaudvarok közelében, a metró vonalán, a bevezető főutak mentén. A vázolt tervezet a rekonstrukciókkal együtt 10 400 szállodai ággyal (+72 százalékkal) bővítené Budapest szállodáinak befogadóképességét az ezredfordulóig 1982-höz képest. Az új férőhelyek 18—20 százaléka lenne négycsillagos és 80—82 százaléka két-és háromcsillagos szállodában. A javasolt bővítés, a szállodák kedvező kihasználtsága mellett, 2,6 millió vendégéjszakával emelné Budapest szállodakapacitását, ami háromnapos átlagos tartózkodási időt feltételezve, közel 900 ezer vendég szállodai elhelyezését tenné lehetővé évente. A javaslat megvalósítása esetén a négy- és ötcsillagos szállodák jelenlegi, 45 százalékos aránya 2000-re 33 százalékra csökkenne, ezzel megteremtődne a kedvezőbb szállodai szerkezet a konvertibilis valutát termelő és a hazai, főleg azonban a környező szocialista országok (szervezett) turistáit elhelyezni képes szállodák között. Egycsillagos szállodák létesítése mai válférőhely, az idelátogatók igényeihez és a többi fő- és nagyvároshoz képest is csekély. A kempingezés az egész világon terjed, serkentője egyrészt a pénzszűke (a legolcsóbb szállás), másrészt a magasabb életszínvonal (lakókocsi, lakóautó). A külföldi kempingklubok Budapestre folyamatosan kétszerezni a jelenlegi csekély kapacitást. Ezen kívül támogatni kell a különböző szervezetek kialakuló kisebb kempingjeit, valamint a város szélén, a város körül létesülő magánkempingeket is. E telepítéseknél is fontos szempont a komplexitás. Előnyös, ha a kern-A Gerbeaud terasza lalati keretekben nem gazdaságos, ezért nem is célszerű. Helyette érdemes támogatni a magánpenziók és -fogadók hálózatát. Külön kell szólni a fiatal turisták elszállásolásáról, hiszen a mostani egyetlen ifjúsági szálloda ehhez nem elegendő. Nyáron a kollégiumok, valamint az üresen álló munkásszállások fokozott igénybevétele hosszú távon is enyhítheti a turisták szállásgondjait. A tervezett ifjúsági szálloda felépítését, körbevéve egy ifjúsági szabadidő-központtal, feltétlenül szükséges és megoldandó fejlesztési feladatnak tartjuk. Ha megépül a Budapest körüli autópálya, a „körgyűrű", akkor a csomópontoknál motel jellegű „kamionos" szállodák építése lenne célszerű, 2—3—4 ágyas szobákkal. Ez gépkocsis átutazóknak is alkalmas megállóhely lenne, és kétségkívül csökkentené a belvárosi közlekedés zsúfoltságát. Fővárosunkban rendkívül kevés a kempingférőhely, számuk inkább csökken, mint nő. A 2300 küldenék a „nomád" vendégeket, ha lenne hely a kempingekben. Kedvező szállásforma ez mind a belföldi, mind a külföldi autós (motoros) turisták számára, kedvelik az ifjú turisták, diákok is. Budapesten és környékén az ezredfordulóig további — egyenként nem nagy kapacitású — kempingek építése szükséges. A telepítésre szóba jövő területek: — az autópályák (Mi, M7, M3, M5) bevezető szakasza, — az MO körgyűrű csomópontjai, a már javasolt motelek mellett. — az ifjúsági szabadidő-központ területe. — Budapest környéke, lehetőleg víz (a Duna vagy termálforrás) közelében. Mai ismereteink szerint az optimális méretű kemping 500 sátorhelyes. Legalább öt ilyet kellene építeni az ezredfordulóig, ha az ifjúsági szabadidő-központ kempingjét is számítva meg akarjuk ping mellett vagy annak területén motelek, bungalók, étkező- és vásárlóhelyek, szórakozási lehetőségek vannak. A kempingekbe (köré) és az ifjúsági szabadidőközpont területére építendő bungaló-férőhelyekkel Budapest nyaralóház-kapacitása a következő 17 évben legalább ezer férőhellyel gyarapodhat. A lakáshelyzet javulásával nő a fizetővendéget fogadó lakások, szobák száma. A bővülő kínálatból az utazási irodák mindig anynyi szálláshelyet kötnek le, amennyire szükségük van. A többit a vendéglátó maga adhatja ki. A nem szervezett fizetővendéglátók túlnyomó többsége tehát, ha akarna sem lehetne szervezett; utazási irodáinkat semmi sem kényszerítheti arra, hogy több fizető-vendéglátóhelyet szervezzenek, mint amennyi a jelentkező igényeknek megfelel. A szervezetlen fizető-vendéglátást hosszú távon sem lehet megszüntetni, mindaddig szükség lesz rá, amíg a szobákat, lakrészeket az utazási irodák nem tudják — időtartam-4