Budapest, 1983. (21. évfolyam)

6. szám június - Szombathy Viktor: Az ősbivalytól a szóbuborékig

Nagy hiénajárás volt a plészen. SZOMBATHY VIKTOR Az ősbivalytól a sióbuborékig Derék kőkorszaki elődünk nemcsak azért rajzolta-véste a családi barlang füst borította falára őstulokkal vagy medvével vívott harcait, s nem csupán azért ábrázolta a bölényt, hogy vágyálmait elevenné varázsolja, hanem nyilván amaz okból is, hogy elmesélje társainak az élelemszerző harc kimenetelét, s mintegy emlékeztetőül „sziklára vesse" az eleven zsákmány hősies elejtését. Aligha sejtette barlangi ősapánk, hogy ebbéli munkásságával egyben sikerült megszerkesztenie az első képregényt. Igen, képregényt, hiszen nem egy mozzanatot ábrázolt, hanem többet egymás után, logikusan. A törzs tagjai megértették ezeket a képeket, mint ahogy érti az évezredekkel később kutakozó utód is. A fejlett műveltségű sumérok is kitűnően eligazodtak képes tekercseik egymásutánjában, miként egy valamirevaló tájékozottságú athéni polgár is tisztában volt vele, miként következnek egymás után az Olympos isteneinek történetei a jeles mesterek készítette agyagvázák oldalán. Képregényeknek nevezhetők a bizánci ihletésű merev, változtathatatlan ikonosztázok is — akár kanyarítottak az ikon szentjei fölé szöveget, akár nem —, aminthogy a középkori egyház írástudatlan hivőit is a szárnyas oltárok táblaképeivel vagy színes domborműveivel nevelték a Biblia ismeretére. E szárnyas oltárok képeit már lapozni is lehetett: más történeteket jelenítettek meg kettétárt állapotban, s mást a húsvéti időszakban, amikor a bezárt táblák hátán Krisztus kínszenvedését lehetett „olvasni". Eljött az idő, amikor nem csupán mitologikus istenek s bibliai szentek élettörténetét olvashatta a nép a színes képeken, hanem valódi emberek megélt kalandjait is. Harcokat, győzelmeket különösen. Például Hódító Vilmos csatáját Hastingsnél — 1066-ban még mint normandiai herceg győzte le Harald angol királyt — hetven méter hosszú, fél méter széles faliszőnyegen szőtték láthatóvá az Úr 1080. évében a francia Bayeux városában. Ötvennyolc képe van; Napóleon ezen mutatta meg tábornokainak, hogy Anglia elfoglalható. Más kérdés: hiába volt a szőnyeg, Anglia megmaradt. Egyszóval a Pif nevű képes újságnak vagy a Füles rejtvényújság folytatásos rajzolatainak igen régi, tisztes ősei vannak. Csakhogy e képekhez, amelyeket unokám oly figyelemmel olvas, hogy még leckéjéről is elfeledkezik, szöveget is nyomtatnak: mindössze egy vagy két mondatot, főként párbeszédet. Tehát ezek a képek valóban olvashatók. Akad képsorozat, amely az ilyetén újságok egyetlen számában kezdődik s fejeződik be, a legtöbb képregény azonban hetekig, hónapokig tart, új meg új izgalmakat kelt, nyúlik, a végtelenbe kanyarog. A mai formájú képregények-38