Budapest, 1983. (21. évfolyam)

6. szám június - Dolecskó Kornélia: Mérleg — félidőben

válnak a feladatok. Optimálisan működő házkezelőségek alakulnak ki, azaz áttekinthető lakásmennyiséget gondoz egy-egy kirendeltség. így minden bizonnyal tervszerűbbé válhat a felújítási munka is. A jogos lakásigények kielégítésének fontos tényezője a lakásmobilitást növelő többszintű csererendszer. A tanács szorgalmazza a lépcsőzetes kiutalásokat, de ugyanakkor teret enged a minőségi cseréknek a tanács központi osztálya segítségével, és szorgalmazza a lakosok egymás közötti lakáscseréjét. Számítógépeket is használ ennek érdekében. Az eredmény: a tanácsi lakáscserék száma tavaly több mint ezerrel nőtt a korábbi évekhez viszonyítva. Az összes csere két esztendő alatt 23 500 lakást érintett a fővárosban. Tovább kell gyorsítani az úgynevezett megüresedő lakások kiutalását. Az infrastruktúra Szép eredményeket könyvelhet el a budapesti egészségügy fejlesztése is. A VI. ötéves tervre 2200 új kórházi ágy létesítését határozták el. Az első két évben a tervezettnél 276-tal több, összesen 715 új tanácsi gyógyintézeti ágyon lehetett megkezdeni a gyógyítást. Ezt az eredményt azonban — mint dr. Pénzes János hangsúlyozta — újszerű utak, módok felkutatásával érték el. Ugyanis az építési kapacitáshiány, az elhúzódó beruházások késleltetik a gyógyító intézmények fejlesztését. Ezért sok-sok szervezési, átcsoportosítási intézkedést tettek az elmúlt években. S úgy látja a főváros, hogy a „beruházást kímélő" szervezési megoldásokat, a következő években is alkalmazzuk. A lakásépítés és a lakóházfenntartás után a főváros közműveinek fenntartása és fejlesztése igényli a legnagyobb összegeket. Az alapelv: ki kell szolgálni a lakásépítést, javítani a szolgáltatások biztonságát, megvalósítani az energiatakarékossági és szennyvíztisztítási programokat. Ezek a kívánalmak hiánytalanul teljesültek a tervidőszak első felében, sőt valamennyivel többet is tettünk, mint amit magunk elé tűztünk. Az ivóvíztermelés 1981—1982-ben napi 22 500 köbméterrel növekedett. Ez azt jelenti, hogy a csúcsidőszakokban, a legforróbb nyári napokon is biztonságos Budapest ellátása. És nőtt az elmúlt két évben mind a víz-, mind a csatornahálózat, 128, illetve 159 kilométerrel. E fejlesztések jelentőségét az új lakótelepek folyamatos, biztonságos kiszolgálásán túl az is jelzi, hogy csökken a peremkerületek elmaradása. A komfortosságnak alapkövetelménye a vezetékes víz és a csatorna. így lehet fürdőszobákat építeni a régebbi családi házakba, városi, fővárosi komfortot teremteni Budapest minden területén. Az infrastruktúrának lényeges eleme a közlekedés. Egy lakóterület akkor otthonos, ha onnan tömegközlekedési járművekkel könnyen megközelíthető a történelmi belváros és valamennyi munkahely. A budapesti közlekedés fejlesztésének fő irányvonala — megalapozott, hosszú távú terveinek megfelelően — a tömeges lakásépítés kiszolgálása. Észak-Pesten jó ütemben haladnak a metró észak-déli vonalának és az Árpádhídnak a munkái. A Deák tér—Élmunkás tér közötti vonalszakasz forgalomba helyezésével — 1981-ben — 2,4 kilométerrel bővült a metróhálózat. Az újabb szakasz 1984 végére készül el az Árpád-hídig. A Róbert Károly körút—Hungária körút korszerűsítése, valamint az M3-as autópálya budapesti bevezető szakaszának kiépítése ugyancsak 1984 végére valósul meg egészében. Az építés mellett nagy figyelmet — és jelentős összegeket — kíván a járművek műszaki ellenőrzése, javítása és pótlása. Szükség van újabb autóbuszokra, metrókocsikra, villamosszerelvényekre, forgalomtechnikai és -biztonsági fejlesztésekre. Ezek mind-mind sokba kerülnek, de nem torpanhat meg a fejlesztés. A budapesti tömegközlekedésben elért színvonalat a jövőben tovább kívánjuk javítani. Gyermekeink oktatása A nagy létszámú gyermekévjáratok az általános iskolákat ostromolták az elmúlt években. Ezért kellett gyorsítani, átrendezni az általános iskolai tanteremfejlesztési programot. Már eleve 40 tanteremmel növelték az időszak elején a terveket. Ezzel együtt 1133 osztályterem építésére vállalkozott a főváros. Az első két évben 551 osztályterem készült el, és átcsoportosításokkal, szervezési megoldásokkal további 119 tantermet sikerült biztosítani a diákok számára. 1983 és 1985 között 582 új tantermet kell még felépíteni. 1983-ban az eredetileg tervezett 240 helyett 278-at. A számok jól tükrözik, milyen feszített az ütem. Az is tény, hogy a budapesti pártbizottság és a Fővárosi Tanács együttes munkálkodása nyomán megvannak a pénzügyi és a műszaki feltételei a tanteremprogram megvalósításának. Am ez a vállalkozás sem mentes konfliktusoktól. A szülőknek és a pedagógusoknak továbbra is számolniuk kell azzal, hogy újabb és újabb tanulókörzeteket módosítanak, alkalmazkodva a gyermeklétszámhoz. A cél: nyugodt körülmények között jó színvonalon oktassák a budapesti gyerekeket, hiszen az általános iskola alapozza meg az újabb nemzedékek tudását, elindulásukat az életbe. Az oktatás fejlesztése az egyik legfontosabb társadalompolitikai feladat ma a fővárosban. A demográfiai helyzet alakulása most a bölcsődés, óvodás korú gyermekeket kedvezőbb helyzetbe hozza idősebb társaiknál. A jelentkezőket mindkét korosztályból csaknem teljes számban fel tudják venni. Ebben az eredményben szerepet játszik az, hogy a korábbi tervidőszakban is igen nagy figyelmet fordítottak a bölcsődei és óvodai fejlesztésekre. Most sem szünetel az építkezés. A VI. ötéves terv során 7150 új óvodai és 4800 bölcsődei hely létesítésével számolnak. A csökkenő gyermeklétszám és a fejlesztések együttesen azzal biztatnak, hogy enyhül a zsúfoltság, kedvezőbbé válnak az óvodai nevelés feltételei, s 1985 végén minden igényt kielégíthetünk e téren. A gyermekintézmények fejlesztése a családokat is segíti, hiszen a munképes korú nők többsége részt vesz a termelésben. Nem mindegy, milyen körülmények között, hol tudják nap közben gyermekeiket. így kapcsolódnak össze a különböző célok, és így alakul ki az, amiről összefoglalóan úgy szoktunk szólni, a főváros fejlesztése. Mert követve ezt a gondolatmenetet ugyancsak az életkörülmények jobbítását szolgálják a hétről hétre megnyíló új üzletek, szolgáltatóházak, vendéglők. Szorgalmas munkával A jó árukínálat mellett szükség van a biztonságot nyújtó ellenőrzésre is. Ki tagadná, hogy a kenyérellátás mennyiségi és minőségi javítását szolgáló nagy fejlesztések elhatározása szorosan összefüggött azokkal a panaszokkal, melyekkel sok éven át illette a főváros lakossága a sütőipart. Most már elmondhatjuk, hogy Budapesten biztonságos és jó a kenyérellátás. 1982-ben elkészült és üzembe lépett az észak-pesti kenyérgyár, megkezdődött a dél-pesti és a Hungária körúti kenyérgyár építése. Jelentős összegekkel, együttvéve egymilliárd 50 millió forinttal támogatjuk a Fővárosi Tanács fejlesztési alapjából a sütőipari beruházásokat, rekonstrukciókat a mostani ötéves tervben. Ennek keretében a szállítás javítására is nagy figyelmet fordítanak. Nem ritkaság, hogy törődött, összelapított kenyér kerül a pultra. Hogyan lehet ezt kiküszöbölni? Konténeres szállítással. 1985-ig elérjük, hogy a pékáru 45 százaléka így jusson el az üzletekbe. Hol tartunk tehát a VI. ötéves terv társadalom- és életszínvonal-politikai céljainak megvalósításában Budapesten? Bátran állíthatjuk: időarányosan teljesülnek az elképzelések. Ennek az alapja pedig sokoldalú, körültekintő figyelem, a gondos szervezés és a szigorúbb gazdálkozás. Ám azt is tudjuk, hogy jövőre sem lesz könnyebb, mint az elmúlt évben volt, az újabb nehézségeket is le kell küzdenünk. Ezt pedig csakis szorgalmas munkával, következetes ellenőrzéssel és még szigorúbb gazdálkodással érhetjük el. Számolunk azzal, hogy továbbra is rangsorolni kell a feladatokat, hiszen a város gazdálkodásában csakúgy, mint a családi háztartásokban addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. A VI. ötéves terv fontosabb naturális mutatóinak alakulása (1981—1982) ! Megnevezés szám Mértékegység VI. ötéves terv összesen 1981—1982 ! Megnevezés szám Mértékegység VI. ötéves terv összesen VI. ötéves terv szerint Tény 1. 2. 3-4-5-6. 1. 2, Állami lakásépítés ebből; célcsoportos K—II. Magánerős lakásépítés ebből telepszerű ezer darab 53—55 48—50 3,2 33—37 18—20 21,0 18,6 i,7 15,2 9,o 18,5 15,9 1,7 15,2 9,7 3-Lakásépítés összesen ebből telepszerű ezer darab 86—92 69—73 36.2 29.3 33,7 27,3 4-5-Lakásfelújítás Lakáskorszerűsítés ezer darab 47,5—50,0 34,5 19,2—20,5 13,8 19,9 21,4 6. Kórháziágyfejlesztés db 2202 439 715 7-Általános iskolai tanteremépítés db 1093 452 551 8. Bölcsődei férőhely-fejlesztés db 4500—5000 2475 2253 9-Óvodai férőhely fejlesztés db 6500—7200 4000 5134 10. Kiskereskedelmi hálózat fejlesztése ezer/m2 110—120 51 72 11. Lakótelepi szolgáltató hálózatfejlesztés ezer/m2 14,6 5,5 4,3 12. Sütőipari kapacitásfejlesztés tonna/16 óra 892 178,0 123,0 3