Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Gajdos Gusztáv: Schember C. és Fiai

-HONISMERET' Vasúti hídmérleg. Pelbárt Jánosné felvételei és reprodukciói banks Mérleg- és Gépgyár Rt. kimondta cégszövegének, ne­vének megváltoztatását és az új részvénytársaság átvette a Schember-üzemet és a Fusch G. Hídmérleggyár Rt. üzemét is. így a fenti három cég üzemeit egyesítették. A 30-as években mintegy 36 fontosabb, bejegyzett vállalat, üzem, cég vagy kisiparos foglal­kozott hazánkban mérlegké­szítéssel, javítással, eladással és kölcsönzéssel. A 40-es évek első felében a mérlegprofillal foglal­kozó fontosabb budapesti és vi­déki vállalatok, cégek és kisipa­rosok száma már mintegy 50 volt. A Schember Magyar Mérleg-és Gépgyár Rt. 1943-ban 120 szakmunkást és 15 tisztviselőt, mérnököt foglalkoztatott. Gyártmányai között a legkülön­bözőbb típusú mérlegek kerül­tek forgalomba, így például: automata mérleg olajmagvakra, gabonára, timföldre, szénre, érc­re, billenőmérlegek, vágány­mérlegek, csillemérlegek, felső­pályás-, kötélpályás-, biztonsá­gi-, tizedes- és tolósúlyos mér­legek. A cég jelentős exportot bonyolított le Törökországba, Bulgáriába, Szerbiába és a szom­szédos államokba. Ezek az orszá­gok a hosszú évek során rendsze­res vevők voltak. A Schember-gyár, illetve rész­vénytársaság tevékenysége, eredményei jelentősek voltak a hazai mérleggyártás szempont­jából. Annál is inkább, mivel az I. világháború, a trianoni béke, az 1929/1933-as világgazdasági válság lényegesen megváltoztat­ta a magyar gazdaság létfeltéte­leit is. Ugyanis a magyar gép­ipar a tőkebefektetések elégte­lensége és a szűk piacok foly­tán általában nem tudott bekap­csolódni a gépgyártás átalakulá­sának nemzetközi folyamatába. A hazai gépipar erőgépparkjának teljesítőképessége, főleg a villa­mosítás révén megnőtt, s 1938-ban már 1736 ezer LE volt, több mint kétszerese az 1913. évinek. A II. világháborús hadigazdaság idején a gyáripari termelés ér­téke 1938-hoz képest — hat év alatt — több mint 37 százalékkal nőtt, mely túlhaladta a II. világ­háborút megelőző két évtized fejlődési eredményét. A háborús károk nehéz hely­zetet teremtettek 1945-ben a fel­szabadult országban. 1948-ban a Schember Magyar Mérleg- és Gépgyár Rt. alaptőkéje 200 000 forint, a háborús kár pedig 63 525 forint volt. Az államosítás előtti hagyományos profil a kö­vetkező: tolósúlyos mérlegcso­port (fa- és vasvázas, 200—500— 1000 kg-os) gyorsmérlegek (csak 20 kg-os), körszámlapos mérle­gek (50—500 kg), gabona- és szénadagoló mérlegek, minimá­lis mennyiségben készülő köz­úti és vasúti hídmérlegek. A leg­kiemelkedőbb gyártmánytípus­nak a görgőfejes biztonsági mé­rőkészülék számított. 1948-ban kimondták a száznál több munkást foglalkoztató üze­mek államosítását, így állami kézbe került a Schember-gyár is. Az államosításkor a vállalat­nál egy mérnök és három tech­nikus dolgozott. 1949-ben kor­mányhatározat intézkedett a volt Schember-gyárnak Hódme­zővásárhelyre történő telepíté­séről. 1951 júniusában elkészült az új gyár Hódmezővásárhelyen, és megkezdődött a Mérleggyár köl­töztetése. Az áttelepítés mint­egy két hónap alatt lezajlott. Az első időszakban a volt Schem­ber-, illetve Mérleggyár alkal­mazottai irányították a terme­lést. Az igényesebb munka jegyé­ben megkezdődött a szakszerű gyártástervezés és a komplett rajzdokumentáció elkészítése. A hagyományos termékeket kor­szerűsítették, és új típuscsopor­tokat alakítottak ki. Tíz év alatt 206 különféle speciális, az adott követelményeket kielégítő mér­leg tervezése és gyártása való­sult meg. A gyár 200 tonna mé­rőképességű vasúti hídmérlege európai viszonylatban is kiemel­kedő volt, akárcsak a hidroszta­tikus fajsúlymérleg is, amely több nemzetközi vásáron és ki­állításon aratott sikert. 1958-ban a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium — együttműködve a hódmező­vásárhelyi mérleggyárral — hoz­záfogott az elektronikus mérle­gek fejlesztéséhez. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1963-ban elismeréssel nyilatkozott a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron be­mutatott elektromechanikus adagoló mérlegcsalád típusairól és az elektronikus darumérle­gekről. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszeripari Igaz­gatósága 39-féle mérlegtípust, tí­puscsaládot tartott nyilván eb­ben az időben, melyek prototí­pusát a gyár az 1961—1968 kö­zötti években készítette el, vagy gyártotta azokat. A gyár 1968-tól használja a METRIPOND Mérleggyár nevet. Az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményé­ben őrzi a METRIPOND Mérleg­gyár 1972. évi gyártású, 258. tí­pusú optikai mérlegét, mely 100 kg méréshatárú, s a legki­sebb kijelzett súly 5 dkg. A magyar mérlegipar történe­tének, fejlődésének vázlatos át­tekintése után megállapítható, hogy a hódmezővásárhelyi MET­RIPOND Mérleggyár méltó utód­ja a 105 éve alapított fővárosi Schember-gyárnak, az első hazai, mérleggyárnak. A METRIPOND jelenleg számos optikai, elektro­nikus mérlegtípusával, típuscsa­ládjávak és rendszerével a ma­gyar mérleggyártó ipar élenjá­ró üzeme. A múlt tapasztalatait, az elődök szakmaszeretetét és gondos munkáját felhasználó, figyelemmel kísérő gyár termé­kei keresettek a hazai és a külföl­di piacokon is. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom