Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Gajdos Gusztáv: Schember C. és Fiai

-HONISMERET' Vasúti hídmérleg. Pelbárt Jánosné felvételei és reprodukciói banks Mérleg- és Gépgyár Rt. kimondta cégszövegének, nevének megváltoztatását és az új részvénytársaság átvette a Schember-üzemet és a Fusch G. Hídmérleggyár Rt. üzemét is. így a fenti három cég üzemeit egyesítették. A 30-as években mintegy 36 fontosabb, bejegyzett vállalat, üzem, cég vagy kisiparos foglalkozott hazánkban mérlegkészítéssel, javítással, eladással és kölcsönzéssel. A 40-es évek első felében a mérlegprofillal foglalkozó fontosabb budapesti és vidéki vállalatok, cégek és kisiparosok száma már mintegy 50 volt. A Schember Magyar Mérleg-és Gépgyár Rt. 1943-ban 120 szakmunkást és 15 tisztviselőt, mérnököt foglalkoztatott. Gyártmányai között a legkülönbözőbb típusú mérlegek kerültek forgalomba, így például: automata mérleg olajmagvakra, gabonára, timföldre, szénre, ércre, billenőmérlegek, vágánymérlegek, csillemérlegek, felsőpályás-, kötélpályás-, biztonsági-, tizedes- és tolósúlyos mérlegek. A cég jelentős exportot bonyolított le Törökországba, Bulgáriába, Szerbiába és a szomszédos államokba. Ezek az országok a hosszú évek során rendszeres vevők voltak. A Schember-gyár, illetve részvénytársaság tevékenysége, eredményei jelentősek voltak a hazai mérleggyártás szempontjából. Annál is inkább, mivel az I. világháború, a trianoni béke, az 1929/1933-as világgazdasági válság lényegesen megváltoztatta a magyar gazdaság létfeltételeit is. Ugyanis a magyar gépipar a tőkebefektetések elégtelensége és a szűk piacok folytán általában nem tudott bekapcsolódni a gépgyártás átalakulásának nemzetközi folyamatába. A hazai gépipar erőgépparkjának teljesítőképessége, főleg a villamosítás révén megnőtt, s 1938-ban már 1736 ezer LE volt, több mint kétszerese az 1913. évinek. A II. világháborús hadigazdaság idején a gyáripari termelés értéke 1938-hoz képest — hat év alatt — több mint 37 százalékkal nőtt, mely túlhaladta a II. világháborút megelőző két évtized fejlődési eredményét. A háborús károk nehéz helyzetet teremtettek 1945-ben a felszabadult országban. 1948-ban a Schember Magyar Mérleg- és Gépgyár Rt. alaptőkéje 200 000 forint, a háborús kár pedig 63 525 forint volt. Az államosítás előtti hagyományos profil a következő: tolósúlyos mérlegcsoport (fa- és vasvázas, 200—500— 1000 kg-os) gyorsmérlegek (csak 20 kg-os), körszámlapos mérlegek (50—500 kg), gabona- és szénadagoló mérlegek, minimális mennyiségben készülő közúti és vasúti hídmérlegek. A legkiemelkedőbb gyártmánytípusnak a görgőfejes biztonsági mérőkészülék számított. 1948-ban kimondták a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosítását, így állami kézbe került a Schember-gyár is. Az államosításkor a vállalatnál egy mérnök és három technikus dolgozott. 1949-ben kormányhatározat intézkedett a volt Schember-gyárnak Hódmezővásárhelyre történő telepítéséről. 1951 júniusában elkészült az új gyár Hódmezővásárhelyen, és megkezdődött a Mérleggyár költöztetése. Az áttelepítés mintegy két hónap alatt lezajlott. Az első időszakban a volt Schember-, illetve Mérleggyár alkalmazottai irányították a termelést. Az igényesebb munka jegyében megkezdődött a szakszerű gyártástervezés és a komplett rajzdokumentáció elkészítése. A hagyományos termékeket korszerűsítették, és új típuscsoportokat alakítottak ki. Tíz év alatt 206 különféle speciális, az adott követelményeket kielégítő mérleg tervezése és gyártása valósult meg. A gyár 200 tonna mérőképességű vasúti hídmérlege európai viszonylatban is kiemelkedő volt, akárcsak a hidrosztatikus fajsúlymérleg is, amely több nemzetközi vásáron és kiállításon aratott sikert. 1958-ban a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium — együttműködve a hódmezővásárhelyi mérleggyárral — hozzáfogott az elektronikus mérlegek fejlesztéséhez. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 1963-ban elismeréssel nyilatkozott a Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott elektromechanikus adagoló mérlegcsalád típusairól és az elektronikus darumérlegekről. A Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszeripari Igazgatósága 39-féle mérlegtípust, típuscsaládot tartott nyilván ebben az időben, melyek prototípusát a gyár az 1961—1968 közötti években készítette el, vagy gyártotta azokat. A gyár 1968-tól használja a METRIPOND Mérleggyár nevet. Az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményében őrzi a METRIPOND Mérleggyár 1972. évi gyártású, 258. típusú optikai mérlegét, mely 100 kg méréshatárú, s a legkisebb kijelzett súly 5 dkg. A magyar mérlegipar történetének, fejlődésének vázlatos áttekintése után megállapítható, hogy a hódmezővásárhelyi METRIPOND Mérleggyár méltó utódja a 105 éve alapított fővárosi Schember-gyárnak, az első hazai, mérleggyárnak. A METRIPOND jelenleg számos optikai, elektronikus mérlegtípusával, típuscsaládjávak és rendszerével a magyar mérleggyártó ipar élenjáró üzeme. A múlt tapasztalatait, az elődök szakmaszeretetét és gondos munkáját felhasználó, figyelemmel kísérő gyár termékei keresettek a hazai és a külföldi piacokon is. 41