Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Gajdos Gusztáv: Schember C. és Fiai

...Felhasználjuk ezen alkal­mat, hogy t. vevőinek eddigi nagy­mérvű bizalmukért legmelegebb köszönetünket fejezzük ki, hozzá­fűzve azon kérelmet, hogy irán­tunk oly gyakran tanúsított ke­gyükben és támogatásukban a jö­vőre nézve is hasonmértékben ré­szesíteni szíveskedjenek bennün­ket, magunk részéről pedig igye­kezni fogunk a legszigorúbb szo­lidítás és a legszerényebb mun­kásság elveinél megmaradni." 1896-ban a Schember-gyárat már az „elsőrangú" budapesti vállalatok között tartották nyil­ván, s egy másik forrásmunka közli a cégről azt, hogy a gyár ez idő tájt mintegy 60 munkást foglalkoztatott, a munkagépeit 8 LE-s gőzgép hajtotta, s a cég mindennemű kereskedelmi és vasúti mérlegeket gyártott. A hazai mérleggyártás erő­södését jelentette az is, hogy 1900-ig mintegy 16 budapesti — és körülbelül 20 vidéki — be­jegyzett mérleggyár, üzem vagy kisiparosműhely jött létre. Ezek közül a következők emelhetők ki (az alapítás éve zárójelben): Schember C. és Fiai Mérleggyár, Bp. (1878), ZischkaJ. Szerszám-és Mérleggyára, Bp. (1872) Fusch G. Mérleg és Súlygyára, Bp. (1876), Fazekas Adolf Lakatos­áru- és Mérleggyára, Szolnok (1882), Zwarg József Mérleggyá­ra, Bp. (1882), Fairbanks Mérleg és Gépgyár, Bp. (1884), Hübsch és Pol Iák Mérleggyára, Bp. (1885), valamint Ringeisen és Zwack Mérleggyára, Bp. (1892). 1883-as források szerint a gép­gyári cikkek hazai összes beho­zatala 11 181 301 Ft volt, amely­ből a mérlegimport 71 940 forin­tot tett ki. A hazai gépipari cik­kek összes kivitele pedig 3 163 492 forint volt, melyből 18108 forint a hazai.mérlegek exportja. Az 1885. évi Budapesti Orszá­gos Általános Kiállításon már kilenc mérleggyár és hét mér­leggyártó kisiparos vett részt termékeivel. Az 1880/1890-es éveket köve­tően, a hazai ipari fejlődés mo­nopolkapitalista szakaszában, a gőzgép mellett megjelentek új erőgépek, a víz- és gőzturbina, a robbanómotor és az elektro­motor. Jellemző vállalati forma lett a részvénytársaság. Az 1884-ben alapított Fair­banks Mérleg- és Gépgyár 1895-ben Fairbanks Mérleg- és Gép­gyár Rt-vé alakult át, s alaptőké­je 1908-ban 300 000 korona volt. A Fairbanks Mérleggyár termé­kei 1896-ban Budapesten, a mil­lenniumi kiállításon nagyérmet, 1900-ban a párizsi kiállításon bronzérmet kaptak. Az 1917/1918-as években két budapesti mérleggyár, a Fair­banks Mérleg- és Gépgyár Rt. és a Magyar Mérleg- és Gépgyár Rt. működött részvénytársasá­gi formában; az 1927/1929-es években már hat budapesti mér­leggyár, illetve profilt érintő cég: a Berkei Mérleg- és Sonka­vágógép Rt., a Fairbanks Mérleg-és Gépgyár Rt., mely a Schember C. és Fiai Mérleggyárral érdek­közösségben volt, a Fegyver- és Gépgyár Rt., melynek gyára konyhamérlegeket is gyártott, a Fusch G. Első Magyar Tizedes és Százados Hídmérleggyár Rt., a Magyar Mérleg- és Gépgyár Rt. és a Mérleg és Gépkereskedel­mi Rt. Az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményében látható a 150 kg méréshatárú, már restaurált, működőképes, tolósúlyos sze­mélymérleg, melyet a Schember C. és Fiai Mérleggyár gyártott. A hitelesítési jegy 1927. évi. Ez a mérleg alig különbözik a 19. század végi, 2. képünkön látható konstrukciótól. A hazai mérleggyárak, mérlegelőállító üzemek között megindult ver­seny erősödött, s a Schember-, Fusch-és a Fairbanks-gyár közöt­ti nagy küzdelem új, tökélete­sebb mérlegszerkezeteket ered­ményezett. 1937. június 30-án alakult meg a Schember Magyar Mérleg- és Gépgyár Rt. úgy, hogy a Fair-Tolósúlyos, díszes utcai mérleg — „támlánnyal" Restaurált Schemberg-mérleg az Országos Műszaki Múzeum gyűjteményéből 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom