Budapest, 1983. (21. évfolyam)
5. szám május - Kertész Péter: Törley redivivus
Gyakorlatilag így készül az egész Hungária család, amelynek egyik kiválósága két esztendővel ezelőtt Bordeaux-ban, a francia nemzetközi borversenyen aranyérmet nyert. Más kérdés, hogy az annak idején nemzetközi hírnévre már szert tett Törleymárkanév mellett miért kellett egy újabbat bedobni a köztudatba. Ráadásul egy olyat, amelynek kezdettől jobb a minősége, mint a Törleynek, mert ez napjainkban a legkommerszebb szénsavas alkoholféleségek egyike. Arról nem beszélve, hogy annak idején a honosítok nem is gyártottak úgy pezsgőt (tankban), ahogyan jó ideje a nevük felhasználásával gyártanak. Ez azonban nem akadályozta meg a legnagyobb hazai pezsgőgyárat abban, hogy 1982-ben nagy csinnadratta közepette megünnepelje az immár százesztendős Törley pezsgőt, amelynek egyik kései „fattya", a már-már szörpédes Charmant Doux, a legkelendőbb ez idő szerint hazánkban, amelyből ,,valamire való szakember egyetlen kortyot sem engedne le a torkán." A tények azonban makacs dolgok. így aztán hinni kell Király Lászlóné áruforgalmi vezetőnek, aki tapasztalatból mondja, hogy a Törleyk a maguk kategóriájában ma is a legjobbak. Ami autós nyelvre lefordítva körülbelül azt jelenti, hogy a Forma—3-ban, ha a Forma—l-ben olyan spillerek hajtanak, mint a Niki Lauda, a Jones, a Reutemann vagy az ismert többiek. Ha a minőség nem is, de a márka hatása változatlan. Nálunk az átlag pezsgőfogyasztó a Törleyt keresi, a többi fajták rendre ott fakulnak a kirakatokban. Ennek ellenére egyre nehezebb pezsgőt eladni, hiszen már több mint száz magyar fajta van forgalomban. Se szeri, se száma a gyümölcspezsgőknek, megmásított nevű habzóboroknak, s egyik-másik bizony nevetségesen olcsó a mai árrivalizálásban. Mi más kell a tömegízlésnek? „Jót inni az ilyenekből is lehet." Jóllehet alkoholtartalmuk mindössze 10— 12 fok, ám ezt a szénsav egykettőre bejuttatja a vérkeringésbe, s a hatás így sem marad el. A híres-nevezetes Törley-kastély ma Sugárbiológiai Kutató Intézet. Alatta, az egykori terület harmadrészén szerénykedik az üzem. Módos Péter gyáregységvezető kalauzol végig a birodalmán. Ahogy magáról mondja: virtigli borász, bár a felmenői közül senki se választotta ezt a mesterséget. A tankteremben kezdjük az ismerkedést. Százhúsz hektoliteres, irányítható hőmérsékletű, ezüstös csillogású tartályok sorakoznak a kívülálló számára semmitmondóan egymás mellett. A kierjedt borból itt 22 nap alatt pezsgő lesz, s lehet újra tölteni a tartályokat. Ezért találták ki nyilván az egészet. Minden irányított, ellenőrizhető, be lehet avatkozni a folyamatba. Szemben van a kiszerelőrészleg. 1981 júliusa óta teljes az automatizálás. A Winterberg-féle gépsor óránként ezerkétszáz palackot tölt és dugaszol. Két műszakban, megállás nélkül. Következik a kosarazó automata, majd az olasz hőalagút, ahol a hibás, rosszul záródó palackokat kiszűrik. Végül már csak a címkézés van hátra. Négy ember irányítja, ellenőrzi a fantasztikus teljesítményű mechanizmust, ahol készülhetne akár paradicsom- vagy bármilyen más ivólé. A gyáregységvezető gyakorlott idegenvezetőként ismerteti a tudnivalókat, azonban csak akkor jön lázba igazán, mikor a halottaiból nemrégiben feltámasztott Fran$ois-pezsgőgyártásról beszél, amely ellen már a champagne-iaknak se lenne kifogása. „Megannyi csudálatos mikrobiológiai folyamatot kell irányítani. S ez azért nehéz, mert két élőlény harcában nem mindig az okosabb győz, az élesztők olykor megtréfálnak minket, és nem az lesz a végeredmény, amire számítunk. Az eljárás lényege, hogy a pezsgő ugyanabban a palackban kerül forgalomba, amibe eredetileg betöltötték. A kierjesztett borhoz cukrot és élesztőt adagolunk, ezután nyugalmas, alacsony hőmérsékletű pincében magára hagyjuk, s megkezdi egyedi életét, amely lényegében a palack felnyitásakor ér csak véget. Ennél a módszernél minden eldől a palack lezárásánál, ki vagyunk szolgáltatva a kis élőlényeknek, akiket ugyanakkor kordában akarunk tartani. Mikor a bor teljesen kitisztul, a palack aljára lerakodó seprőt el kell juttatni a dugóig: kézi rázóssal, forgatással. A végén majdnem fejjel lefelé vannak már a palackok a rázópadokon. S akkor már csak a seprő eltávolítása, az ízesítés és a végső kiszerelés van hátra." Csomagolás 11