Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Hollós László: A császár kegyelméből — Ferencváros

Ilyen lett a Tűzoltó utca konyhás lakásai rég elavultak, nedvesek, do­hosak, gombásak, ártalmasak az egészségre. A mai Hámán Kató tér helyén piac volt, szénát és állatokat árultak. A város terjesz­kedésével beépült a környék, a régi istállók­ból és gazdasági épületekből lakások lettek. A tanáccsal szemközt, az öregek napközi ottho­nának kialakításakor a megbontott falak mö­gött kő- és betonjászlakra bukkantunk. A ke­rület lakásainak 30 százaléka elavult és egész­ségtelen. Ha valamelyik megüresedik, átme­neti vagy szükséglakásnak újra kiadjuk. Ör­dögi kör ez! A drága albérletek után kezdet­ben megváltásnak tűnnek, de aztán a nedves falak megkeserítik az emberek életét. Napon­ta jönnek, panaszkodnak könyörögnek, jele­neteket csinálnak. Mindez nagy társadalmi feszültséget jelent! Nyilvántartásunk sze­rint jelenleg kb. hatezer igénylőnk van, s évente csak ezer családnak tudunk valami­lyen lakáslehetőséget biztosítani. Évek, évtizedek óta napirenden van a középső Ferencváros korszerűtlen lakásainak lebontása, de soha nem volt rá pénzünk. Itt csak a rehabilitáció segíthet. Elképzelésünk az, hogy a nagyon rossz állapotban lévő, életveszélyes épületeket lebontjuk, s a he­lyükre modern házakat építünk. Azokat az épületeket pedig, amelyeket lehet és érdemes, meghagyjuk és komfortosítjuk. így a város­rész sajátos hangulatát is megőrizhetnénk. Persze, ez csak terv. Megvalósításával a szük­séges feltételek hiányában egyelőre még vár­nunk kell. Magunk között három részre osztjuk a kerületet mondja Sütő Jenő általános el­nökhelyettes. — A belső Ferencváros a Tol­buhin körúttól a Ferenc körútig, a középső a Ferenc körúttól a MÁV Ferencvárosi pá­lyaudvarig, a külső pedig a pályaudvartól a Határ útig terjed. A belső Ferencváros sű­rűn lakott, erősebben beépült; a középső ré­széről már volt szó; a külső városrészt gyá­rak és lakótelepek jellemzik. A IX. kerület­ben nincsenek szabad területek, kevés a par­kolóhely, és a több mint nyolcvanezer lakosra alig jut zöldterület. - „Méltó"-e még nevére és hírére az Illa­tos út? — Már nem. A Budapesti Vegyiművek penetráns bűzt árasztó bőr- és csontenyv­üzemét, amely sokáig megkeserítette a kör­nyék lakóinak életét, 1973-ban korszerűsített technológiával vidékre telepítették. A gyár Kén utcai és Illatos úti telepe ugyan megvan még, de a vezetés határozott intézkedéseket tett és tesz a környezetszennyezés csökken­tésére. Az uralkodó északnyugati szélirány következtében üzemzavarok és átállások ide­jén a József Attila-lakótelep Epreserdő ut­cai részén azért néha még panaszkodnak a lakók. Melyek a mostani tervidőszak legfonto­sabb fejlesztési feladatai? Első helyen természetesen a lakásépítés és -felújítás áll. Korábban a József Attila­lakótelep Üllői úti részén lévő régi lakások helyén kb. 900 újat építettünk. A lakótelep Napfény utcai végén 100 munkáslakást sike­rült kialakítanunk. A VI. ötéves terv első nagyobb beruházásaként a Csengettyű ut­cában további 192 munkáslakást adtunk át. Az idén a Hámán Kató út 32—40. szám alatt megkezdjük egy 129 lakásos ház építé­sét, majd a tervidőszak végén a Drégely ut­ca 11 -19-ben több mint 100 lakást alakí­tunk ki. A Húsipari Vállalat segítségével a Vágóhíd utca 35—37-ben felépítettünk két egyemeletes épületet, amelyekben külön­külön 150 férőhelyes óvoda és 80 férőhelyes bölcsőde van. Legközelebbi tervünk a Mes­ter utca 19. szám alatti általános iskola fel­újítása, a Leővey Klára Gimnázium teljes rekonstrukciója és a Szamuely utca sortata­rozása. A külső városrészben korszerűsítjük a közvilágítást, és igyekszünk minden lakásba bevezetni a gázt. A kerület foghíjtelkeit, be­építésükig, átmenetileg, játszótereknek, sportpályáknak és autóparkolóknak használ­juk. Terveinket a vállalatokkal, üzemekkel és intézményekkel szorosan együttműködve ha­tároztuk meg. Az ő támogatásuk nélkül fej­lesztési feladatainkat eddig sem tudtuk volna megoldani. „... zöld-fehér mezt csináltasson nékem!" És persze itt van a Fradi! Nincs még egy olyan egyesület az országban, amely nevében is képviselné kerületét, amelynek ekkora szurkolótábora lenne, és amelyet mindenki játékosan, becézve csak így emlegetne: a Fradi. Hargitai Károllyal, a klub elnökhe­lyettesével az Üllői úti székház trófeákkal zsúfolt kiállítótermében beszélgettem. — Szerénytelenség nélkül állítom, hogy a Ferencvárosi Torna Club a kerület jeles színfoltja. Az egyesületet 1899-ben kerületi iparosok alapították. Később néhány gaz­dagabb gyáros is csatlakozott a támogatók­hoz. A húszas és harmincas években az Üllői úti pálya Európa egyik legkorszerűbb stadionja volt. Sokan ismerték jellegzetes fa­lelátóit. Aztán 1946-ban bekövetkezett a tra­gédia. A lelátó leszakadt, és rengeteg szur­kolót maga alá temetett. Az új stadion épí­tése nehezen haladt, tíz éve játszottuk a nyi­tó mérkőzést. — A kerületben apáról fiúra száll a Fradi­szeretet. Az ország minden részében vannak szurkolóink. Népszerűségünknek talán az az oka, hogy az FTC az egyik legpatiná­sabb egyesület. Sajnos, a túlzott népszerű­ség sem mindig jó. A tavaly rólunk meg­jelent mintegy hatvan újságcikk túlnyomó része csak a negatívumokkal foglalkozott. Fiatal szurkolóink többsége azért jár ki mér­kőzéseinkre, hogy „balhét csináljon". Ren­deztünk már számukra ankétot, de a száz­ötven meghívottból kettő jött el. — Volt idő, amikor az egyesület névcserére kényszerült... Egy politikai határozat következtében nevünket 1950-ben először ÉDOSZ-ra, majd 1951-ben Kinizsi SE-re változtatták. Még a csapat színe is piros-fehérre válto­zott. Néhány vezető nyilas múltjára hivat­koztak. Pedig az FTC volt az első egyesület, amelyik 1944-ben tiltakozott az MTK be­szüntetése és a Vasas felfüggesztése ellen. Ennek a helytelen adminisztratív intézke­désnek volt köszönhető, hogy szurkolóink­hoz politikailag nemkívánatos, ellenzékieske­dő személyek is csapódtak. Sokszor még ma is hallani az akkor elterjedt (elterjesztett?!) mondást: „Nem minden fradista fasiszta, de minden fasisztaTradista." Hát ez vicc volt! 1956. december 17-től aztán újra FTC let­tünk. A kerülettel nagyon jó a kapcsolatunk. Részt veszünk a társadalmi munkákban, kü­lönböző bizottságokban tevékenykedünk, én például tagja vagyok az „Edzett Ifjúságért" kerületi koordinációs bizottságnak. Az el­múlt néhány évben sokat foglalkozott egye­sületünk a tömegsporttal, a szabad idő hasz­nos eltöltésével. Népligeti telepünkön szom­bat-vasárnap nyitva a kapu, bárkit szívesen látunk. Sajnos, elég gyér az érdeklődés. So­káig foglalkoztunk azzal, hogy anyagi támo­gatásunkkal létesüljön egy kerületi sportte­lep. Mire tervünk keresztüljutott a bürokrá­cia útvesztőin, elúszott a pénzügyi fedezet. Egyelőre a stadionunkat sem bővítjük. Ahhoz jobban kellene játszania a csapatnak... Megbékélt nyugdíjasok Gát utca 3. Szépen rendbe hozott, emele­tes, körfolyosós kis ház, takaros udvarral. Itt született József Attila. És itt él 1934 óta apró szoba-konyhás lakásában fiával és me­nyével Zsíros Jánosné. Már 19 éve ő a József Attila Emlékszoba gondnoka. „Volt, ami­kor a karjukban hoztak le a látogatók, csak-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom