Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Hollós László: A császár kegyelméből — Ferencváros

Ilyen lett a Tűzoltó utca konyhás lakásai rég elavultak, nedvesek, dohosak, gombásak, ártalmasak az egészségre. A mai Hámán Kató tér helyén piac volt, szénát és állatokat árultak. A város terjeszkedésével beépült a környék, a régi istállókból és gazdasági épületekből lakások lettek. A tanáccsal szemközt, az öregek napközi otthonának kialakításakor a megbontott falak mögött kő- és betonjászlakra bukkantunk. A kerület lakásainak 30 százaléka elavult és egészségtelen. Ha valamelyik megüresedik, átmeneti vagy szükséglakásnak újra kiadjuk. Ördögi kör ez! A drága albérletek után kezdetben megváltásnak tűnnek, de aztán a nedves falak megkeserítik az emberek életét. Naponta jönnek, panaszkodnak könyörögnek, jeleneteket csinálnak. Mindez nagy társadalmi feszültséget jelent! Nyilvántartásunk szerint jelenleg kb. hatezer igénylőnk van, s évente csak ezer családnak tudunk valamilyen lakáslehetőséget biztosítani. Évek, évtizedek óta napirenden van a középső Ferencváros korszerűtlen lakásainak lebontása, de soha nem volt rá pénzünk. Itt csak a rehabilitáció segíthet. Elképzelésünk az, hogy a nagyon rossz állapotban lévő, életveszélyes épületeket lebontjuk, s a helyükre modern házakat építünk. Azokat az épületeket pedig, amelyeket lehet és érdemes, meghagyjuk és komfortosítjuk. így a városrész sajátos hangulatát is megőrizhetnénk. Persze, ez csak terv. Megvalósításával a szükséges feltételek hiányában egyelőre még várnunk kell. Magunk között három részre osztjuk a kerületet mondja Sütő Jenő általános elnökhelyettes. — A belső Ferencváros a Tolbuhin körúttól a Ferenc körútig, a középső a Ferenc körúttól a MÁV Ferencvárosi pályaudvarig, a külső pedig a pályaudvartól a Határ útig terjed. A belső Ferencváros sűrűn lakott, erősebben beépült; a középső részéről már volt szó; a külső városrészt gyárak és lakótelepek jellemzik. A IX. kerületben nincsenek szabad területek, kevés a parkolóhely, és a több mint nyolcvanezer lakosra alig jut zöldterület. - „Méltó"-e még nevére és hírére az Illatos út? — Már nem. A Budapesti Vegyiművek penetráns bűzt árasztó bőr- és csontenyvüzemét, amely sokáig megkeserítette a környék lakóinak életét, 1973-ban korszerűsített technológiával vidékre telepítették. A gyár Kén utcai és Illatos úti telepe ugyan megvan még, de a vezetés határozott intézkedéseket tett és tesz a környezetszennyezés csökkentésére. Az uralkodó északnyugati szélirány következtében üzemzavarok és átállások idején a József Attila-lakótelep Epreserdő utcai részén azért néha még panaszkodnak a lakók. Melyek a mostani tervidőszak legfontosabb fejlesztési feladatai? Első helyen természetesen a lakásépítés és -felújítás áll. Korábban a József Attilalakótelep Üllői úti részén lévő régi lakások helyén kb. 900 újat építettünk. A lakótelep Napfény utcai végén 100 munkáslakást sikerült kialakítanunk. A VI. ötéves terv első nagyobb beruházásaként a Csengettyű utcában további 192 munkáslakást adtunk át. Az idén a Hámán Kató út 32—40. szám alatt megkezdjük egy 129 lakásos ház építését, majd a tervidőszak végén a Drégely utca 11 -19-ben több mint 100 lakást alakítunk ki. A Húsipari Vállalat segítségével a Vágóhíd utca 35—37-ben felépítettünk két egyemeletes épületet, amelyekben különkülön 150 férőhelyes óvoda és 80 férőhelyes bölcsőde van. Legközelebbi tervünk a Mester utca 19. szám alatti általános iskola felújítása, a Leővey Klára Gimnázium teljes rekonstrukciója és a Szamuely utca sortatarozása. A külső városrészben korszerűsítjük a közvilágítást, és igyekszünk minden lakásba bevezetni a gázt. A kerület foghíjtelkeit, beépítésükig, átmenetileg, játszótereknek, sportpályáknak és autóparkolóknak használjuk. Terveinket a vállalatokkal, üzemekkel és intézményekkel szorosan együttműködve határoztuk meg. Az ő támogatásuk nélkül fejlesztési feladatainkat eddig sem tudtuk volna megoldani. „... zöld-fehér mezt csináltasson nékem!" És persze itt van a Fradi! Nincs még egy olyan egyesület az országban, amely nevében is képviselné kerületét, amelynek ekkora szurkolótábora lenne, és amelyet mindenki játékosan, becézve csak így emlegetne: a Fradi. Hargitai Károllyal, a klub elnökhelyettesével az Üllői úti székház trófeákkal zsúfolt kiállítótermében beszélgettem. — Szerénytelenség nélkül állítom, hogy a Ferencvárosi Torna Club a kerület jeles színfoltja. Az egyesületet 1899-ben kerületi iparosok alapították. Később néhány gazdagabb gyáros is csatlakozott a támogatókhoz. A húszas és harmincas években az Üllői úti pálya Európa egyik legkorszerűbb stadionja volt. Sokan ismerték jellegzetes falelátóit. Aztán 1946-ban bekövetkezett a tragédia. A lelátó leszakadt, és rengeteg szurkolót maga alá temetett. Az új stadion építése nehezen haladt, tíz éve játszottuk a nyitó mérkőzést. — A kerületben apáról fiúra száll a Fradiszeretet. Az ország minden részében vannak szurkolóink. Népszerűségünknek talán az az oka, hogy az FTC az egyik legpatinásabb egyesület. Sajnos, a túlzott népszerűség sem mindig jó. A tavaly rólunk megjelent mintegy hatvan újságcikk túlnyomó része csak a negatívumokkal foglalkozott. Fiatal szurkolóink többsége azért jár ki mérkőzéseinkre, hogy „balhét csináljon". Rendeztünk már számukra ankétot, de a százötven meghívottból kettő jött el. — Volt idő, amikor az egyesület névcserére kényszerült... Egy politikai határozat következtében nevünket 1950-ben először ÉDOSZ-ra, majd 1951-ben Kinizsi SE-re változtatták. Még a csapat színe is piros-fehérre változott. Néhány vezető nyilas múltjára hivatkoztak. Pedig az FTC volt az első egyesület, amelyik 1944-ben tiltakozott az MTK beszüntetése és a Vasas felfüggesztése ellen. Ennek a helytelen adminisztratív intézkedésnek volt köszönhető, hogy szurkolóinkhoz politikailag nemkívánatos, ellenzékieskedő személyek is csapódtak. Sokszor még ma is hallani az akkor elterjedt (elterjesztett?!) mondást: „Nem minden fradista fasiszta, de minden fasisztaTradista." Hát ez vicc volt! 1956. december 17-től aztán újra FTC lettünk. A kerülettel nagyon jó a kapcsolatunk. Részt veszünk a társadalmi munkákban, különböző bizottságokban tevékenykedünk, én például tagja vagyok az „Edzett Ifjúságért" kerületi koordinációs bizottságnak. Az elmúlt néhány évben sokat foglalkozott egyesületünk a tömegsporttal, a szabad idő hasznos eltöltésével. Népligeti telepünkön szombat-vasárnap nyitva a kapu, bárkit szívesen látunk. Sajnos, elég gyér az érdeklődés. Sokáig foglalkoztunk azzal, hogy anyagi támogatásunkkal létesüljön egy kerületi sporttelep. Mire tervünk keresztüljutott a bürokrácia útvesztőin, elúszott a pénzügyi fedezet. Egyelőre a stadionunkat sem bővítjük. Ahhoz jobban kellene játszania a csapatnak... Megbékélt nyugdíjasok Gát utca 3. Szépen rendbe hozott, emeletes, körfolyosós kis ház, takaros udvarral. Itt született József Attila. És itt él 1934 óta apró szoba-konyhás lakásában fiával és menyével Zsíros Jánosné. Már 19 éve ő a József Attila Emlékszoba gondnoka. „Volt, amikor a karjukban hoztak le a látogatók, csak-5