Budapest, 1982. (20. évfolyam)

5. szám május - Vadas József: Tárlaton a Forumban

Az ötvenes években nem épülhetett fel jelentős gyár vagy középület, hogy ne kapott volna freskót vagy seccót. A hatvanas években nem épülhetett lakótelep úgy, hogy ne helyeztek volna el benne néhány fürdő nőt vagy ülő lányt — természetesen kőbe faragva. A hetvenes években ezek a szabálytalan tárlatok új helyszínnel bővültek: az Intercontinental és a Hilton révén a szálloda lett a mai magyar képzőművészet egyik reprezentatív seregszemléje. S egyben próbatétele, mert a szálloda egyszerre kínál monumentális megnyilatkozási lehetőséget (gondoljunk csak Kondor Béla Szent Margit-legenda című falképére a Margitszigeti Nagyszállóban), és csábít felszínes, attraktív megoldásokra. Aki friss bizonyítékra kíváncsi, annak ajánlhatom, sétáljon körbe a karácsonykor felavatott Forumban. Környezetében észrevétlenül megbúvó munkával éppúgy találkozunk itt, mint éppen odakívánkozóval, sőt hivalkodóval. A tágas előcsarnok szemközti végén a jókora dombormű, Váró Márton munkája drapériarészletekből áll. Mint sakktáblán a fekete és fehér négyzetek, itt a sima és fodro-VADAS JÓZSEF Tárlaton i Kiss Sándor térplasztikája Váró Márton alkotása Somogyi Győző színes grafikái