Budapest, 1982. (20. évfolyam)

2. szám február - Zolnay László: Egészen a szűztalajig 3.

Lovag alakja kulccsal és címerrel. 15. századi kályhaszem. Tihanyi Bence felvételei Medúzafős padlófűtésdugó. Major János rajza. Díszkályhások remekművei Első budai szemeskályháink a XIV. századból valók. Az egyik polgári lakóházban, amelyet Zsigmond idején bontottak le, a szoba sarkában egy szép, mázatlan kályhaszemekből épített cserépkályha maradványaira akadtunk. Mélyített, négyszögletes tányérok, körte alakú (ún. csöcsös) csempék, pohárszerű, mély elemek díszítették törzsét. Felső párkányát gótikus, háromlevelű lóherés oromdísz ékesítette. E — majdnem teljes egészében megmaradt — kályha korát pontosan ismerjük: Nagy Lajos király pénzével (1342—1382) együtt került elő. Más kályhák is maradtak az Anjou-korból! Újabban négy olyan cserépcsempét találtunk, amelyen az Anjouk töredékes liliomai, a régi magyar címer kettős keresztje s régi országcímerünk ún. pólyái láthatók. Zsigmond korától — leleteink tanúvallomása szerint — a legváltozatosabb motívumokkal díszített cserépkályhák tömegét készítették. A csempéken megjelenik a király-császár, Zsigmond alakja, címerei, az általa alapított Sárkányrend jelvényeivel együtt. Ekkor már színes mázakkal futtatják be a csempéket. A század végén a többszínmázas csempék technikáját is alkalmazzák. .Anjou-kori cserépkályha. Major János rajza, Szebényi Judit rekonstrukciója Bakos Margit reprodukciói 36