Budapest, 1982. (20. évfolyam)

2. szám február - Miklóssy János: „A Váci utcán, fényes délben”

pektusából veszi számba a Budapest nyújtotta lehetőségeket is. Pest-Buda látképével — sokszor leírja — legföljebb Nápolyé, Konstantinápolyé vetekedhet. Bundás politikai indulatok éledésére készteti a tündéri látvány: „a budai várpalota erkélye alatt széttekintve: Schönbrunn a természet mostoha gyermekévé szegényül, s érezzük, hogy ős Budának e pontja van hivatva fejedelmi székhelye lenni a birodalomnak". (Bécsi élményeim. Magyar Világ, 1866. jan. 14.) Generációk dédelgették ezt a nem is magyar agyvelőben született gondolatot. (Széchenyi István, Kemény Zsigmond, Jókai: A jövő század regénye, Táncsics Mihály: Életpályám). Savoyai Jenő herceg, a törökellenes felszabadító háború vezére tanácsolja a világtengerekért folyó küzdelemből mindjobban kiszoruló VI. Károly császárnak, hogy a Habsburg-birodalom központja Buda, illetőleg Jankó János karikatúrája Bejárat a Városligetbe a Sugárútról Az Akadémia előtt. (Paraszt asszony a

vak fiát vezeti s mcgszóliija l aj,/a Jánost.) — Ugyan nagyságos uram. ha meg nem sértenem: nem ez a vakok intézetei V. J — Nem. ez a világtalanok hajléka. Magyarország legyen. 1806-ban — a német császári korona elvesztésekor — pedig Friedrich von Gentz kabinettanácsos ugyanezt javasolja Ferenc császárnak. Budapest naggyá létében — vélekedik Vajda János — jelentékeny tényező lehet a Duna („mert a politika minden egyéb tényezője változhatik, elmúlhat, de a Dunát innen semmiféle hatalom el nem terelheti"). A Duna—Fekete-tengeri gőzhajózás létrejöttében éppen ezért felettébb fontos az előbb induló szerepének elhódítása, élére állva egyben a polgári fejlődésnek is — „Kelet Londonává" válhat a magyar főváros (ez a Széchenyi agyában fogant eszme nem számol azzal, hogy nem a Duna lesz a nyugat—keleti irányú kereskedés fő útvonala). A kronológia rendjében olvasva költőnk Pestről szóló írásait, szinte tapintható az a nagyméretű fejlődés, amely az ötvenes évektől a század végéig végbement. A Hentzi tábornok ágyúi okozta tűz „borzasztóan nagyszerű látványát" a Városligetből nézi végig Vajda. (Pest égése 1849-ben. Vasárnapi Újság, 1869. szept. 19.) A hatvanas években pedig arról panaszkodik: „Budapest sok-21