Budapest, 1982. (20. évfolyam)

11. szám november - Könczöl Csaba: Motorizáció Moszkvában

Szepesvári Sándorné felvételei KÖNCZÖL CSABA Motorizáció Moszkvában szállnak ki kisebb koccanások és ütközések miatt a helyszínre; a történtek regisztrálásában és a baleset utáni egyéb procedúrákban 960 ezer ember vesz részt, ami annyit jelent, hogy hozzávetőleg 120 ezer munkanapja vész el a szovjet főváros lakosainak olyan ügyekben, amelyek végül is nagyságrendjük miatt nem tennének szükségessé ekkora fölhajtást. Ezért fontolgatják az illetékesek olyan rendszer bevezetését, amelyikben csak akkor mozgósítanák a közlekedésrendészetet, ha azt a személyi sérülések vagy egyéb, komoly baleseti okok indokolják. A moszkvai közlekedési statisztika más érdekességekre is fölhívja a figyelmet. 1980-ban a balesetek 49,3 százaléka gyalogosok, 49,5 százaléka pedig gépkocsivezetők hibájából következett be. Feltűnő, hogy a közúti balesetek 40 százaléka Moszkva külterületein, a belvárosnál sokkal kisebb forgalmú lakónegyedekben történt. Az ok feltehetően az, hogy az épülő új városrészek széles útjain a vezetők figyelmetlenebbek, kisebb a veszélyérzetük, a szabad út, a jó kilátás, a közlekedési jelzések figyelmen kívül hagyása révén gyorsabban hajtanak a megengedettnél. A balesetek 30 százaléka az esti és az éjszakai órákban következett be, javarészt a rossz közvilágítás miatt. Emiatt 1978-ban rendelet jelent meg a közvilágítás javításáról. Az eredmény: az esti-éjszakai balesetek száma 1,8 százalékkal csökkent. A leggyakoribb balesettípus a gyalogosgázolás (az összes moszkvai autós baleset 55,9 százaléka). Az áldozatok többsége az idősebb korosztályba tartozik (70—75 százalékuk volt idősebb 60 évnél). Az autós baleseti statisztika egyik meglepő tanulsága, hogy azoknál a járművezetőknél, akik több mint tíz éve vezetnek kocsit, hirtelen megnövekszik a közlekedési szabályszegések száma. A paradoxon magyarázata alighanem az, hogy a régi vezetők, éppen a rutinjuk miatt túl nagy magabiztossággal ülnek a volán mellé. Másik feltűnő érdekesség: a munkanap első két órájában jóval magasabb a gépkocsivezetők okozta balesetek száma, mint a nap többi órájában. Ennek egyik valószínű oka, hogy a vezetők kialvatlanul, fáradtan ülnek a volán mögé. A másik ok esetleg a „másnaposság". Az ittas vezetés Moszkvában is az egyik legfontosabb baleseti tényező: 1980-ban a hivatásos gépkocsivezetők által elkövetett balesetek 8,5 százalékánál, a magánautósok 14,1 százalékánál játszott szerepet az alkohol. Az ittasság vagy a másnaposság fontos baleseti szerepét mutatják az orvosi vizsgálatok is: 1980-ban 30 ezer esetben mutatták ki, hogy a munkába álló gépkocsivezető egészségileg nem volt rendben, és ebből a 30 ezerből 15 ezer esetben vagy a munkakezdés előtti szeszfogyasztás volt a vezetési alkalmatlanság oka, vagy az előző napi szeszfogyasztás ki nem pihent utóhatása. 33