Budapest, 1982. (20. évfolyam)

11. szám november - Szőrmentén a szőrméről

A szabászat — Az ön feleségének van szőrmebundáját' — Van. Báránybundát hord. — Ilyesféléket gyárt az üzem? — Sokkal drágábbakat. — Mennyire drágákat? — Egynek-egynek az ára 5 ezer forint és 80 ezer forint között van. Attól függ, hogy milyen szőrméből készül. Beszélgetőpartnerem rutinos nyilatkozó, egy személyben szakember és diplomata. Gyakran zavar meg bennünket a telefon és egy-egy ügyfél — telefonálás közben egyik alkalommal föl is emelte a hangját —, de az egész tájékoztatás úgy megy, mint a karikacsapás. Lendületesen és mégis: kimérten-nyugodtan beszél. Teheti, hisz szavai mögött ott vannak az eredmények, s ez biztonságot ad. ,,A vállalatnak körülbelül 280 millió forint az bevétele, a szőrmeüzem ebből 130—150 milliót terme!. S ez utóbbi értékből 70—80 millió az exportbevétel." —És a többi? — 30 millió értékű a szolgáltatói munka. — Miből áll ez? — 70 százaléka új termékek — ezek méret után készülnek — eladásából származik, a fennmaradó rész a javítás, átszabás, alakítás dijaiból. — Belföldre is termelnek? — Három nagy kereskedelmi bonyolítóval állunk kapcsolatban, a RUBOLT-tal, a Centrum Nagykereskedelmi Vállalattal és a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalattal. Ők veszik át készáruinkat. — Nyilván irigylésre méltó a termelési értékük... — A termelési érték 70—75 százaléka anyagérték! — Drága a szőrme? — Évente 45—55 milliót költünk (tőkés) szőrmeimportra. — Hol vásárolnak? — Olaszországban például bárány- és juhbőröket nyersen. Különböző szőrmeaukciókon nemesszőrmét: rókát, nutriát, mosómedvét és nercet, Leningrádban, Koppenhágában, Lipcsében. — Milyen árak vannak? — Egy közepes nagyságú és minőségű mosómedve (nyersen) 31 dollár, egy platina róka 80— 100 dollár, egy nutria 20—25 dollár s egy nerc 40 dollár. — Hogyan kötik az üzletet? — Az aukciókon limitárak vannak, ez azt jelenti, hogy minden a kereslet-kínálat szerint alakul. — Meddig mehetnek el a licitálásban? — A kikiáltási árra még 10 százalékot tudunk ráígérni. — Volt eset, hogy üres kézzel jöttek haza? — Volt bizony. Legutóbb Koppenhágában a nerc ára több mint 10 százalékkal felszökött, nem kötöttünk üzletet. — Elképzelhető, hogy egy nagyon olcsó piacon akkor vesznek szőrmét, mikor pillanatnyilag nincs rá szükségük, s akkor dolgozzák föl és dobják piacra, mikor kedvezően alakulnak az árviszonyok? — Sajnos, a hitel- és készletgazdálkodás szigorú törvényei ezt nem engedik meg. A megvásárolt szőrméket még a vásárlás évében — készáruként — forgalomba kell hoznunk. Különben jól érezte meg a bökkenőt. A szőrme nem romlandó, el lehetne tenni hosszabb időre is, csak az előbb említettek miatt erre nincs lehetőség. — Ily megkötések ellenére, mégis mi a céljuk? — Hogy az importanyagokat — természetesen a magyar munkát hozzátéve — mihamarabb exportáljuk. — Milyen munkákat vállalnak? — Bérmunkát is. Kanadába például hosszú kabátot (pézsmakabátot) szállítunk. A vevő küldi az alapanyagot, a hozzávaló kel-A raktár lékeket és a modellt, mi a rendelt árut kívánságra elkészítjük. — Mit lehet ezen keresni? — Munkabért, plusz... Maradjunk annyiban: ez a bérmunka hasznos tevékenység. — További exportpiacaik? — NSZK, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Franciaország, Japán. — Nyilván ön is sokat utazott. A felsorolt országok közül melyikben volt? — Franciaországot kivéve mindegyikben. — Miképp történik az eladás? — A TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal dolgozunk, velük együtt tárgyalunk és adunk el. A piackutatás nagy részét — a szállítást és a lebonyolítást is — ők végzik. — Mondható, hogy az önök vállalatának meghatározója a szőrmeexport? A többi üzemág (textil, cipő) is részesedik a nyereségből? — A vállalat tevékenységét valóban meghatározza a szőrmeexport, de a nyereséget nem osztjuk fel üzemáganként. — Mennyi volt a legnagyobb nyereségük? -1980-ban 18 napot fizettünk. Kinek több jutott, kinek 6