Budapest, 1982. (20. évfolyam)

10. szám október - Dr. Kozáry István: A város érrendszere I.

ban a Lipótmező és Budakeszi felé vezető út haladt az Ördögárok mellett. A Budaörsre vezető út az 1861-ben épült Déli pályaudvar mellett ágazott el, a jelenlegi Alkotás utca irányába. Már az egyesítés előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdasági élet gyors fejlődésével együtt járó forgalomnövekedés és a lakosság számának nagyarányú emelkedése elkerülhetetlenül szükségessé teszi a városrendezést. Ezért a kormány mindhárom várost felszólította, hogy vegyes bizottságot létesítsenek „a városok szépítésére". A bizottság 1868-ban alakult meg, és kidolgozta a városrendezés irányelveit, felsorolta a szükségesnek tartott munkákat, javaslatot tett a Fővárosi Közmunkatanács létesítésére és városrendezési tervpályázat kiírására. A tanács első elnöke Andrássy Gyula miniszterelnök lett, alelnöke Tisza Lajos, műszaki osztályának vezetője Reitter Ferenc. A Közmunkatanács 1873. évi városszabályozási terve Az 1873-ban kidolgozott szabályozási terv egész fővárosunk szerkezetét, körút-sugárút rendszerét tartalmazta. A pesti oldalon kijelölte a n ai Nagykörút szabályozási vonalát, amely nagyjából a régi Duna-ágat követte. A Nagykörút Dunánál levő északi végpontján meghatározta a később megépült Margit-híd, délen pedig a mai Petőfi-híd, A Nagykörút a századforduló idején sőt köztük a mai Szabadság-híd helyét is. A Nagykörúton túl rögzítette a 45 m szélesre tervezett Hungária körút nyomvonalát. A régi városfalak mentén (Tanács körút—Múzeum körút— Tolbuhin körút) már megépült a belső kiskörút, amely északon a Váci útban folytatódott. A tervezett budai körút a Margit-híd hoz csatlakozott, az egykori „Felső Országúttal", azaz a mai Mártírok útjával, és a Déli vasútig vezetett. Innen az Alkotás utca vette át a budai körút szerepét. A körút déli folytatása a mai Petőfi-hídhoz nagyjából a Karolina út—Bocskai út—Irinyi József utca—Schönherz Zoltán utca vonalában vezetett. Új sugárirányú út csupán a Sugár út (a későbbi Andrássy út, a mai Népköztársaság útja) volt, amelyet az egykori Könyök utca meghosszabbításaként terveztek. Összekötötte a Belvárost a Városligettel, amelyhez korábban csak a szűk, árudákkal zsúfolt és elhanyagolt Király utca (a mai Majakovszkij utca) vezetett. Ezt az új sugárutat 1876. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. A Nagykörút kiépítése lassabban haladt, s bár a törvényhozás 1884-ben több mint hárommillió forint külön hitelt bocsátott a főváros rendelkezésére, mégis három és fél évtizedig tartott, amíg teljes hoszszában felépült. A századforduló körül sürgőssé vált egy újabb általános városrendezési terv készítése, de Budapest törvényhatósága csak 1932-ben rendelte el a városfejlesztési program kidolgozását. A Harrer Ferenc vezetésével alakult bizottság munkája igen hoszszú ideig tartott, a program 1940. április 30-ra készült el. Az 1940. évi új városfejlesztési program Budapest úthálózatának rendezését a program Elischer Pál, Haag Dezső és Münnich Aladár „Budapest szabályozása a közúti forgalom szempontjából" című, a Magyar Touring Club által 1934-ben kiadott tanulmánya alapján foglalta össze. Ez a tanulmány foglalkozik először a fővárosi úthálózat forgalmi szempontok szerinti kialakításával. Egyik legfontosabb megállapítása, hogy „ki kell fejleszteni egy olyan hálózatot, mely a forgalmat — elsősorban a közúti járműforgalmat — koncentrálja és simán levezeti. Emellett adódik egy — jóformán forgalommentes — olyan úthálózat, ahol átmenő gyorsforgalomra nem kell számítani." Ez egyaránt érdeke a jármű- és a gyalogosközlekedésnek. A fél évszázaddal ezelőtti magyar tanulmánynak ez a megállapítása azért érdemel figyelmet, mert az angol kormány által jóváhagyott és 1963-ban (!) kiadott Buchanan-tanulmány ezt az irányzatot fogadta el, amely ma már világszerte a városi úthálózat-fejlesztés alapelvévé vált. Az új városfejlesztési program javasolt néhány fontos fejlesztést, pl. a Duna két partján nagy teljesítőképességű utak létesítését, a Hungária körút meghosszabbítását a Dunáig és öszszekötését a Hamzsabégi úttal új Duna-híd építése révén, továbbá új híd tervezését és építését Buda és a Csepel-sziget ( 17