Budapest, 1982. (20. évfolyam)

10. szám október - Dr. Kozáry István: A város érrendszere I.

között, valamint a Margit-híd és a Lánchíd között Duna alatti közúti alagút létesítését. Autópálya-építés a felszabadulás előtt nem volt, ezzel behatóbban csak az 1950-es években kezdtek foglalkozni tervezőmérnökeink. Az első gyorsforgalmi út a Ferihegyi repülőtérre vezetett. Vásárhelyi Boldizsár műegyetemi tanárnak (akkor minisztériumi előadónak) nagy szerepe volt ennek az útnak a tervezésében, építésének irányításában. 1942-ben ő dolgozta ki a hazai autópálya-hálózat első vázlatos tervét. Tömegközlekedés, hidak Nincs mód itt a háború előtti tömegközlekedési hálózat fejlődésének részletes elemzésére. Nem szóltunk az 1832-ben megindult lóvontatású omnibuszról, az 1898-tól már közlekedési egyeduralkodóvá vált villamosról, az 1915. március 1-én útnak induló első emeletes autóbuszról, az 1933-tól az Óbudai temetőig közlekedő trolibuszról, a főváros életében oly nagy szerepet játszó vasútról, ném ejtettünk szót a folyami közlekedésről sem. Minderről már sokat írtak ebbe a lapba, és bizonyára még igen sokat fognak írni, hiszen a közlekedés — a város életéhez tartozó érrendszer— mindenki ügye. Ahogy Budapest ékességei közé tartoznak mind építészetileg, mind városképi és közlekedési szempontból is a hidak. Talán a legfájdalmasabb volt látványnak is a hidak elpusztítása, felrobbantása. A fasiszta háborús pusztításnak elsőként a Margit-híd esett áldozatul 1944. november negyedikén, majd 1945 januárjában sorba hullottak a többi híd roncsai a Duna vizébe. De az újjáépítés lendületét, az alakuló új életet is a helyreállított hidak jelezték. Az ideiglenes megoldások (cölöp- és pontonhíd) után új hidat adtak át a forgalomnak 1946. január 18-án — a Kossuth-hidat. Az újjáépítő munkálatok során elsőnek a Szabadság- (korábban Ferenc József-) hidat állították helyre, eredeti formájában. A Margit-híd helyreállítási munkái csakhamar (még 1945-ben) megkezdődtek és a híd teljes szélességében 1948. augusztus 1-re készült el. Következőként a Széchenyi Lánchidat állították helyre, szintén eredeti alakjában, csupán teherbírását és pályaszélességét növelték. Az újjáépült hidat 100 éves évfordulóján, 1949. november 21-én nyitották meg. Az újjáépítés terveit Sávoly Pál és Méhes György készítette. A vázszerkezetében megmaradt Árpád-híd sérült részeinek helyreállítása és továbbépítése 1948-ban kezdődött; 1950. november 7-én adták át a forgalomnak. A híd átépítését, bővítését 2x3 közúti forgalmi sávra és a villamospáfyák elhelyezésére most végzik. A Boráros téri Petőfi-híd Michailich Győző tervei szerint épült újjá és 1952. november 25-én helyezték forgalomba. A felszabadulás utáni számvetés szomorú képet mutatott Budapest villamosközlekedésében. A 210 km-es villamospályából 87 km, a 445 km-es felsővezeték-hálózatból pedig mindössze 70 km maradt viszonylag használható állapotban, a több mint 1800 villamoskocsiból 938 volt üzemképes. Az áramátalakító állomások fele, az egyéb közlekedési építmények egynegyede ment tönkre. Az újjáépítéskor az első villamos az újpesti víztorony és a Forgách utca között 1945. február 7-én indult meg. A vasúti hálózat Budapest területére eső része is súlyos káro-A millenniumi földalatti vasút végállomása a Gizella (ma Vörösmart/) téren A Nagykörút forgalma 1938-ban Szepesvári Sándor reprodukciói A kisföldalatti alagútjának bejirata a Szépművészeti Múzeum mögöt 18