Budapest, 1982. (20. évfolyam)

7. szám július - Marjai Márton: A Vigadóban: Árgirus — A Hajdúságban: Árgyélus

A Vigadóban: a Hajdúságban: w Argirus Árgyélus Négyszáz éve fordította „olasz krónikából" magyarra Gergei Albert az Árgirus széphistóriát. Első kiadásából azonban nem maradt egy példány sem. Kéziratos legrégibb töredéke Sárospatakról, az 1600-as évek elejéről való. Azóta több mint 35 kiadásban jelent meg a legszebb széphistóriánk. Belőle színjátékok sarjadtak, elbeszélő népi és művészi irodalmi alkotások, közülük két remekmű: Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje, Petőfi Sándor János vitéze. Ady Endre az Árgyilus alszik című versével indítja költészete új szakaszát. Dallama változatokban áthat népköltészetünkön, Kodály Zoltán szövegestül is megtalálja dallamát. Képzőművészeti megjelenítése feltűnik Itáliában, a Nichesola-villa Farinati által festett freskóin (Baton), Pontone-ban a 16. században. Budapesten a Vigadó lépcsőházában láthatók Than Mór és Lötz Károly freskóin, részben restaurálva a második világháborús pusztítás után. Illusztrált ponyvakiadásaiból meg kell említeni Piskolti István kétszáz éves kiadását. Ez az egyszerűsített szöveg nevezi először a tündér szűzlányt Ilonának — vagy talán már Gyöngyösi István egy századdal Piskolti előtt. Népi ábrázolását megtalálta Manga János néprajztudósunk Szepezden (Zala megye) egy kanász kürtjére karcolva, amint éppen tizenkét fejű sárkányt öl meg Argirus. Vásári, népi ábrázolása az a kép a múlt század elejéről, amely e sorok írója családjától kölcsönben a debreceni Déri Múzeumban van: „Árgyélus királyfi és Tündér Ilona" állnak az aranyalmafa alatt. Ez a típusú vásári nyomtatvány díszlete Szini Gyula A fekete pásztor című idilljének, amely novellaátdolgozás színpadra (a Színházi Élet 1923. évi mellékletében jelent meg). Az Árgirus-kérdés mintegy száz éve foglalkoztatja a magyar irodalom- és művelődéstörténészeket. Közülük a legtöbbet Kardos Tibortól tudjuk meg, aki Az Argirus széphistória című könyvében (Akadémiai Kiadó, 1967. 392 1.) nemcsak összefoglalta a kutatásokat, hanem új szempontok szerint gyűjtött olyan adatokat is, amelyek alapján kimondhatta: az Árgirus-történetelső változata a hellenisztikus időkben keletkezett. Cipruson a francia hódítás korában alakult a második változat. Ez került át a 12— 13. század fordulóján Itáliába. Itt az előző változatban még szent történet. A szent beszélyhez hasonló olasz széphistóriai kifejezésekben, sorokban, jelenetekben, szerkezetben egyezik. (De olasz Árgirus-szöveget még nem sikerült találni!) Olaszországban a Terra Ferma területén — Padova—Verona—Vicenza körüli részen — kialakult villakultúrában terjedt el. Ez a vidék volt Velence szárazföldi háttere, és ebből az olasz környezetből hozták Magyarországra. Az Árgirus-mese, -ének, -vers vándorlása felfedezhető Franciaország felé is, Magyarországról pedig Erdélybe és délre a románokhoz is, részben ugyanúgy fordításból (Gergei Árgirusából), részben a Balkán felől is újgörög folklór átvételével. Az Árgirus-história két kiváló erényének köszönheti hallatlan népszerűségét: annak a bátor gondolatnak, hogy a szerelem nem ismer társadalmi korlátokat, a boldogság mindenkit megillet és harccal, állhatatossággal elérhető. Másodszor kikristályosított jelképeinek és zengzetesen szép magyar nyelvének. Nem véletlen hát, hogy az egyszerű emberek Bibliaként őrizték a szöveget, és amikor Barac a múlt század elején románra lefordította, sokan azért tanultak meg írniolvasni, hogy elolvashassák. Ezúttal néhány, bennünket közelebbről érdeklő Árgirus-kérdést szeretnénk elemezni: — hogyan kerültek a széphistóriai freskók a Vigadó falára; — hogyan került a vásári festmény családunkhoz; — miért Árgirus a királyfi neve a művészetben és miért Árgyélus a népi költészetben (és szólásmondásban). Százhúsz évvel ezelőtt az osztrák ágyúkkal romba döntött pesti Duna-parti palotasorban egy nagyobb kulturális intézmény építését határozta el a Főváros. Feszi Frigyes lett a tervező építész. A freskók festésére Carl Rahl bécsi mester ajánlatára Than Mórt és Lötz Károlyt bízták meg. Német nyelven készült még a tervdoku-38