Budapest, 1982. (20. évfolyam)

1. szám január - Bertalan Vilmosné: Az óbudai piactér feltárása

A Lajos utca 158. homlokzata a kibontott középkori ablakokkal. Sodor Alajos rajza. Tihanyi Bence reprodukciója BERTALAN VILMOSNÉ A z óbudai piactér feltárása Károly Róbert özvegye, az idősebb Erzsébet királyné 1343-ban megkapta fiától az óbudai királyi várat összes tartozékaival együtt. 1355-től, miután a várost fölosztották a káptalan és a királyné között, a vár környéke is az ő birtokába került. Az özvegy királyné átépíttette a várat, és kúriának rendezte be. Ettől az időtől kezdve itt töltötte életének nagy részét. A városban is nagyarányú építkezéseket kezdett. E munkákat új építőmühely végezte. Vezetője, a német Konrád mester 1340 körül telepedett le Óbudán. Az Erzsébet által építtetett két legjelentősebb óbudai templomot, a klarisszákat és a prépostságot nagy csodálattal emlegették a kortársak és az utódok. Nagy Lajos és Zsigmond király a klarissza kolostor szépségét magasztalják. Ramzanus olasz püspök, aki Mátyás király udvarában élt egy rövid ideig, azt mondotta az óbudai káptalan templomáról, hogy bármelyik nagyvárosnak díszévé válnék. Mindezek mellett a királyné átépíttette a korábbi település Margit-kápolnáját, mely 1355 után a város plébániatemploma lett. Az apothecariusoknak (fűszer- és gyógynövény-kereskedőknek) kőházat emeltetett, melyet 1369-ben a klarissza kolostornak adományozott. A domus apothecariorumot, a kereskedőházat lakóházként használták később az apácák, így 1439-ben Péter özvegye ebben a házban végrendelkezik („in domo nostra apothecali"). A vegyeskereskedőkön kívül sok mészáros is kihozta portékáját az óbudai piacra, mert Erzsébet királyné — a nyilvános hetipiac mellett — megadta nekik a húsárusítás monopóliumát is 1369-ben. A mészárosok ezért évente három mázsa faggyút adtak a királynéi várnak, egyet pedig a várnagynak. Az óbudai piacon a káptalannak és a klarissza apácáknak is volt hússzékük. A mészárosok és apácák közötti piaci vitára utal egy okleveles adat: Szilágyi Erzsébet 1472-ben meghagyja az óbudai városi hatóságnak, hogy az apácák hússzékét, melyet leromboltak, állítsák viszsza, és kötelezzék a mészárosokat, hogy térítsék meg az apácáknak ebből származó kárát. A piacon ekkor elsősorban a helyi lakosok és a közvetlen környékbeliek vásároltak. Az óbudai vásár korábbi forgalmára egy 1212-es oklevélben találunk adatokat. A sót, bort s egyebet — elsősorban keleti fűszert és luxusárukat — szállító hajókat vámolták meg az óbudai kikötőben. Valószínűleg ezekkel az árukkal kereskedtek azok a kereskedők, akikről az oklevelekből és az ásatásoknál előkerült leletekből szerzünk tudomást. Kereskedésre, pénzváltásra mutat az a két újabb lelet is, melyet a piactér, az első királyi kúria és a prépostság környékén találtunk. A két, részlegesen megmaradt bronzmérleg készítési módja és kialakítása azonos azzal az ugyancsak Óbudán előkerült mérleggel, melyet a 12. századra datált Méry A Lajos utca 158. udvarrészlete a középkori épülethez csatlakozó toldalékszárnyakkal 33