Budapest, 1982. (20. évfolyam)

6. szám június - Miklóssy János: A Latabár-dinasztia

Nem volt két azonos munkájuk Huszonöt éves a MŰBER, a Művelődésügyi Beruházási Vállalat 1957 januárjában alakult a Művelődésügyi Beruházási Vállalat. Fő feladata volt a kulturális és az oktatási célokat szolgáló új épületek megvalósítása és a meglévők korszerűsítése, felújítása. Ez a működési terület azóta sem változott meg, legfeljebb rövidebb-hosszabb időszakokra bővült más jellegű feladatokkal is. Az eltelt 25 év alatt a megbízók sorában szerepelt a pártközpont, a Magyar Tudományos Akadémia, a Diplomáciai Testületek Irodája, az Express Diák Utazási Iroda stb., és ugyancsak jelentős létesítményekkel foglalkozott és foglalkozik ma is az egészségügyi területen. Az egy-egy létesítménnyel kapcsolatos tennivalókat úgyszólván a gondolat megszületésétől az előkészítés és megvalósítás lépcsőin át a garanciális jogok érvényesítéséig ellátja a vállalat. Az általános érvényű meghatározáson belül természetesen minden adott feladat más és más egyedi sajátságokkal rendelkezett. Könnyen bizonyítható, hogy a 25 év alatt elvégzett mintegy 1500 munka között nem fordult elő két ol/an, amely mindenben megegyezett volna egymással. Ez a fajta változatosság szép és érdekes, de okoz nehézségeket is. Nehéz például általánosítani a feladatok elvégzése közben szerzett tapasztalatokat. Ennek ellenére állandóan napirenden van a felhalmozódó információk értékelése és hasznosítása. Huszonöt év nem olyan hoszszú idő különösen egy vállalat történetében, de 1957-től 1982-ig gazdasági életünkben, közelebbről a beruházáspolitikában is annyi lassú és gyors változás történt, hogy ezt az időszakot legalábbis „sűrűnek" nevezhetjük. A változásokhoz való folyamatos alkalmazkodás szempontjából előnyös, hogy a vállalat dolgozóinak létszáma alacsony, soha nem volt több nyolcvan főnél, jelenleg pedig hatvankilenc. Ez a — kis túlzással — „családi" méretűnek nevezhető szervezet jelentősen egyszerűsíti a szabályozott és spontán kapcsolatok kialakulását és működését. Ha a vállalat életében nem is tűnik olyan hosszúnak — még az ilyen változásokban gazdag szakaszban sem — az eltelt huszonöt év, az emberek, a vállalat dolgozóinak életében azonban jelentős időszak volt. Akik az alapításkor még fiatal szakemberek voltak, ma már a nyugdíj felé közelednek, illetve többen nyugdíjba is vonultak. A mai fiatal szakberuházók friss lendületében azonban tovább élnek az alapítók felhalmozott tapasztalatai. Ezekre az ismeretekre az utóbbi években talán még nagyobb szükség van, mint máskor, mivel az országos beruházáspolitikai elveknek megfelelően csökkenőben van az új létesítmények építése, viszont emelkedik a meglévők felújításának, korszerűsítésének aránya. A szakmában pedig köztudott, hogy a meglévő régi, de különösen a műemlék épületek átala-44