Budapest, 1982. (20. évfolyam)

6. szám június - Miklóssy János: A Latabár-dinasztia

kítása sokkal több tapasztalatot igényel, sokkal gyorsabb rész­döntéseket követel menet köz­ben, mint a korszerű épületek felhúzása, összeszerelése. A vállalat eddigi működéséről táblázatos, számszerű adatokat nem érdemes ilyen szűk keretek között adni, mivel azokat érté­kelni, magyarázni is kellene, hogy a valósághoz közeli képet adjanak. Ha semmi mást nem említünk, csak az építőipari árak alakulását 1957-től napjainkig, illetve a legkorszerűbb és a ha­gyományos anyagok egymáshoz viszonyított árát, már belátható, hogy a puszta számok megté­vesztőek lennének. Jellemzésül inkább célszerűnek látszik meg­említeni néhány működési terü­letet, illetve létesítményt. A megalakulás pillanatától kezdve állandóan a vállalat tevé­kenységének homlokterében áll­tak a felsőoktatási létesítmé­nyek. Kezdetben az évtizedek óta működő tanár- és tanítókép­ző intézmények mellé a hiányzó vagy szűkösnek bizonyult kollé­giumok pótlása, illetve bővítése, majd az intézmények bővítése, korszerűsítése volt a feladat. Szeged, Pécs, Debrecen, Sáros­patak, Szombathely, Eger, Kecs­kemét, Szarvas, Budapest egye­temi, főiskolai kollégiumai után, illetve azokkal párhuzamosan haladt az ottani intézmények re­konstrukciója. Ezen a téren a legnagyobb, összetett, átfogó szakberuházói munka volt a tel­jesen új tanárképző főiskola megépítése Nyíregyházán, ahol a felsőoktatásnak nem volt múlt­ja. A fővárosban ma is élő fel­adat az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója. A másik igen fontos területe a beruházást lebonyolító tevé­kenységnek a gyermekvédelmet szolgáló létesítmények gondo­zása. Eleinte itt is főleg a meg­lévő épületek, elsősorban a vi­déki kastélyok felújítása, átala­kítása volt túlsúlyban, mint pél­dául Soponyán, Dégen, Fehér­várcsurgón, Martonvásáron, Kő­szegen stb. de már indult a fóti, az egri, a komáromi gyermek­város tervezése, építése is. Ez a feladatsor folyamatos ma is, főleg az ország északkeleti terü­letén. Jellegzetes szakterülete a vál­lalatnak a színházak, kultúrhá­zak épületeinek rekonstrukciója. Alig van budapesti színház, mely­nek épületével ne akadt volna valami tennivalója a MÜBER-nek. A kezdeti időtől az Opera­ház homlokzata és tetőzete, a Vigadó romos épületének állag­megóvása mellett a Nemzeti „át­helyezése" a Hevesi Sándor tér­re, a Fővárosi Operettszínház korszerűsítése, a Katona József Színház teljes átépítése — né­hány példának említhető munka. Jelenleg legnagyobb feladat az Operaház teljes rekonstrukciója. A vállalat kollektívájának szak­mai tudását dicséri a Fővárosi Nagycirkusz „megfiatalítása", modernizálása. A MÜBER volt a beruházója a főváros első mun­káskerületi kultúrházának, a kő­bányai Pataky István Művelődési Háznak, de az ebbe a „műfajba" csak nehezen sorolható népligeti Planetáriumnak is. De abba kell hagynunk az eddigi, szűkszavú felsorolást is, mivel a címek, nevek to­vábbi halmozása az olvasónak már nemigen mond többet, és nem szemlélteti jobban azt az országos — néha külföldre is ki­terjedő — szakberuházási tevé­kenységet, ami az elmúlt huszon­öt esztendőt jellemzi, s amely változatlan intenzitással folyik ma is. Befejezésül azonban meg kell említeni, hogy a vázlatosan is­mertetett fő tevékenységi terü­letek mellett mindig adódtak olyan különleges, teljesen egye­di „kitérők" is, mint például a zánkai úttörőváros, a hévízi Tó­fürdő, a szentendrei skanzen és legújabban pedig a Fővárosi Ál­lat- és Növénykert beruházási munkái. Az oktatási és a kulturális lé­tesítmények felszabadulás utáni történetének jelentős vonzásai mindig megtalálhatók a vállalat működésében. Ezeknek a feltá­rása, bemutatása kötetnyi terje­delmet igényelne, de talán egy­szer sor kerül erre is. Most be kell érnünk ennyivel és azzal a reménnyel, hogy a lap egy ké­sőbbi számában hasonló módon bemutathatjuk a vállalat je­lenlegi legfontosabb munkáit, ismertethetjük távlati terveit, elképzeléseit, melyek a múlthoz hasonlóan átfogják az ország egész területét, s mindeközben jelentős munkával járulnak hoz­zá a főváros oktatási, kulturá­lis feladatainak megoldásához. (X) 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom